A Tiszalökön raboskodó Magda Marinko valószínűleg itt szervezte rémtetteit bűntársaival.
bátyi zoltán
Az ősz mosolygott ránk. Nem gúnyosan, csak ahogy a hódítók szoktak: megnyugodva, mert végre megnyerte a csatát, és kilökdöste a nyarat hosszú hónapokra a szegedi körtöltésen.
Mocskos banda, szemét huligánok, barbár horda. Így jellemzi számtalan magyara közösségi hálón azt a martalóc sereget, aki szurkolónak álcázva magát tombolt Bukarestben.
Két éve került a boltokba a szegedi Quintus kiadó gondozásában Bátyi Zoltán új kötete, a Táncol a Tisza című novelláskönyv. Most már E-könyvként is olvashatjuk.
Az első arzénes ítélet 1925-ben, a Tiszába dobott holttest megtalálása után született, amikor BukovenszkiJánosnét kötél általi halálra ítélték, de végül büntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre enyhítették.
Szomorú dicsőség: a mintegy száz éve kezdődött tiszazugi arzénes sorozatgyilkosság története még ma is feltűnik a legnevesebb világlapokban. De vajon mi történt ott pontosan?
A magyarországi szecesszió egyik legszebb épülete, a Reök palota méltán kerülhetne be a világ legszebb házait bemutató albumba is. Ám a csodapalotát sajnos még a szegediek sem ismerik eléggé.
Londonban jártam, szép várost találtam. És úgy tűnt, már nem csak az egykori gyarmatok lakói özönlötték el a gigantikus metropoliszt, hanem Kelet-Európa is beköltözött a Temze partjára.
Két év alatt – 1910-11 – épült meg Szeged egyik legszebb palotája aKárász utca sarkán. A késő szecessziós stílusú épületet Magyar Ede tervezte.
A Nyered, ha mered kvízműsorában csütörtök esti adásából kiderül, nyert vagy veszített kollégán, Bátyi Zoltán és családja.
A Zrínyi Ilona Általános Iskolában (Szeged, Mérey u. 3.) rendezik augusztus 30-án, csütörtökön 17 órakor a Szegedi Művészklub estjét.
Április 25. szerda. 18:00. Árkád Szeged (Londonikrt. 3.)
Bátyi Zoltán jegyzete Kálvária városrész elkereszteléséről.
Január 18. szerda. 17:00. SZTE Állam- és Jogtudományi Kar 3. emeleti társalgó (Tisza Lajos krt. 54.)
Bátyi Zoltán jegyzete
