Belföld

Megtaláltuk a rettegett halálosztó tanyáját

A Tiszalökön raboskodó Magda Marinko valószínűleg itt szervezte rémtetteit bűntársaival.

A Vajdaságban és Magyarországon elkövetett rablógyilkosságairól elhíresült Magda Marinko tanyájára egy gaztenger közepén találtunk rá.

Mióta úgy két éve meghalt az öreg Marinko, ide senki be nem tette a lábát. Láthatja, a gaz ellepi az udvart, megroggyant a tető, a falak is repedeznek. Ki tudja mi lesz a tanya sorsa? – magyarázta egy csikériai gazda Szabadkától úgy tíz kilométernyire.

Ölt Szabadkán, Palicson, Kecskeméten és Orosházán

Az idősebbek talán még emlékeznek Marinko 90-es években elkövetett gaztetteire, azokra a gyilkosságokra, amelyekben – miközben vagy ellenfeleivel, adósaival számolt le, ártatlan embereket is gyilkolt és rabolt ki bandájával. A Vajdaságban és Magyarországon elkövetett bűncselekmény egy közös pontja, hogy a Belgrádból érkező bűntársak az akkor már Szegeden élő Magda Marinko vezetésével mindig a csikériai tanyán álltak össze szervezett csapattá, és innen indultak portyázni. Így jutottak el a zöldhatáron át Kecskemétre, Orosházára, ahol összesen négy emberrel végeztek, és Csikérián tervezték ki a szabadkai, palicsi gyilkosságaik pontos forgatókönyvét is.

Marinko neve mégis leginkább egy Szegeden elkövetett borzalmas családirtás követően vált hírhedté. 1994. január 23-áról 24-ére virradó éjszaka a Bárka utcai házában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a 42 éves Z. Nagy Bálint szegedi cukrászmestert, feleségét, a szintén 42 éves Z. Nagyné Dunai Gizellát, két gyermeküket, a 16 éves Dánielt és a 10 éves Balázst. Bár bűneiről a francia idegenlégiót is megjárt 
Magda Marinko elfogását követően részletes vallomást tett, a híres szegedi cukrász és családjának megölését soha nem ismerte be, és kellő bizonyítékok hiányában e vád alól fel is mentették.

Két országban is a legsúlyosabb büntetést kapta

A rettegett gyilkost végül két országban is a legsúlyosabb büntetéssel sújtották. Magyarországon életfogytig tartó fegyházra ítélték, azzal a kikötéssel, hogy legkorábban 25 év letöltése után szabadulhat. (Akkor még nem ismerte a magyar jog a tényleges életfogytig tartó fegyházat.) Szerbiában – vagy ahogy akkor hívták: Jugoszláviában – halálra ítélték a halálbrigád parancsnokát, ott a Vajdaságban elkövetett bűnök miatt vonták felelősségre. Hazánk – ha a halálosztó addig mintarabnak bizonyul – 2019 végén adja át Szerbiának az idén ötven éves Magda Marinkót, hogy ott töltse le a halálbüntetés eltörlése után életfogytiglanra átváltoztatott büntetését, de legalább 30 évet.
Rabsága alatt Marinkónak minden kapcsolata megszakadt a családjával – mondták el Csikérián. Édesanyja már sok éve, apja 2011-ben halt meg, két testvére közül a bátyja Németországban él, míg nővére – a hírek szerint –  a Szabadka környéki tanyavilág lakója.

Embercsempészek a kertek alatt

– A tanyát hárman örökölték. Pontosabban a tanyához tartozó föld lett a lányé, a házat és az ingóságot pedig a két Magda fiú kapta. Ám a németországi testvért csöppet sem izgatja mi történik a tanyával, hiszen annak értéke maximum néhány ezer euró lehet. A lánytestvér meg nem műveli a földet, ki tudja miért? Lehet, hogy azt hiszik, Marinko egyszer csak mégis kiszabadul, és addig nem mernek semmihez nyúlni? – magyarázta egy szomszéd.

Csikéria egyébként közel húsz évvel Marinkoék gyilkosságsorozata után is a Délvidék egyik legveszélyesebb körzete. Napjainkban az embercsempészek kedvelt útvonala, itt próbálják átjuttatni jó pénzért magyar területre az Ázsiából érkező menekültek nagy részét az erre szakosodott bandák. Mint megtudtuk, éjszakánként a földutakon, kertek 
alján „suhanó árnyak” tartják rettegésben azokat, akik még itt élnek. A csikériaiak nagy része, leginkább a fiatalok ugyanis már elköltöztek, ki a közeli Szabadkán, ki a világ távolabbi pontján próbálja megtalálni a szerencséjét.
De a gazos-omladozó tanyáról és az azt körbeölelő földről mindenki  tudja: Marinkoé. És nem is meri senki átlépni a határát…

(A cikk írója több éves kutatómunka után most fejezte be Marinko című, hamarosan megjelenő könyvét, amelyben a húsz évvel ezelőtti gyilkosságsorozat részletei mellett a rendszerváltás utáni Magyarországon, ezen belül Szegeden és környékén uralkodó állapotokat is felidézi – a szerk.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik