Szórakozás

A leghíresebb magyar sorozatgyilkosság -2. rész

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 08. 07. 06:00

Az első arzénes ítélet 1925-ben, a Tiszába dobott holttest megtalálása után született, amikor Bukovenszki Jánosnét kötél általi halálra ítélték, de végül büntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre enyhítették.

Teher lett férj, öreg, újszülött

– Ha a gyilkosságok okait vizsgáljuk, arra a következetésre juthatunk, hogy a  XIX. század második felében tapasztalt társadalmi változások üteme elmaradt a gazdaságitól, és ez éppen olyan nagy zavart okozott számos közösségben, mint az első világháború és a trianoni békediktátum hatásai. Az elszegényedés nyomán egyfajta erkölcsi leépülés indult meg, a jog törvényeit felülírták az egyéni érdekek, és erre a tiszazugi gyilkosságsorozat kiváló és elrettentő példa.

Bár a gyilkosságok idején már semmi nem tiltotta a válást, az új törvény szerint élni korántsem volt olyan egyszerű egy olyan kis falusi közösségben, ahol egy évezreden át a válás főbenjáró bűnnek számított. Annyira, hogy egyszerűbbnek tűnt megölni a férjet, mint elválni tőle. Bármilyen furcsán hangzik, de a magyar öröklési jog is gyilkosságra ösztönzött.

Hazánkban akkor a törvény szerint minden gyermek egyenlő részben örökölt a szülő hagyatékából. A XX. század elejére az átlagéletkor meghosszabbodott, a családok létszáma megnőtt, de ehhez a legtöbb helyen nem kapcsolódott a vagyon gyarapodása. Így joggal féltek attól az emberek, hogy a szétaprózott kis földek már nem tudják biztosítani egy-egy család megélhetését. Mivel a születésszabályozás korszerű módszereit természetesen nem ismerték, a megszületett, de új családtagnak már fölöslegesnek ítélt újszülött megölése mellett döntöttek.

– A férjek meggyilkolására is találunk magyarázatot. Az I. világháború idején a családfenntartás terhét az asszonyok vállalták magukra. A háborúból hazatérő megfáradt, sokszor nyomorék férfiak gyakran italozásba merültek alá, és ezek miatt gyakran erőszakosan fellépők már nem tudták betölteni családfői szerepüket. A házasságban már semmi örömet nem lelő tiszazugi asszonyok közül többen ezért is döntöttek a gyilkosság mellett.

Főbűnös a bábaasszony

Dr. Varga Árpád szólt arról, hogy a gyilkosságok kulcsfigurája özv. Fazekas Gyuláné bábaasszony volt, aki a népi gyógyászatban is rangot vívott ki magának környezetében. Orvos hiányában már az 1910-es évek elejétől Nagyréven jószerével mindenki tőle várta a gyógyulást, miközben ő maga ajánlotta a gyilkosságot, mint végső megoldást a korábban említett esetekben. Mellette V. Takács Lajosné – aki hasonló okból már a saját férjével is végzett – segített a panaszkodó asszonyoknak, akik úgy gondolták, hogy a mérget nem lehet kimutatni, ezért bűnük soha nem derül ki.

Ennek tudatában egyre több gyilkosságot követtek el. A könyörtelen leszámolásokat az sem szakította meg, hogy 1925-ben Csongrádon a Tiszából egy meztelen idős nő holttestét fogtak ki, akiről kiderült, hogy a halála oka nem fulladás, hanem mérgezés volt. Arra is fény derült, hogy Nagyréven lakó lánya mérgezte meg, Az anyagyilkost 1925-ben kötél általi halálra ítélték, bár végül büntetését életfogytiglani fegyházra változtatták.

Ekkoriban a hatóságok további három gyanús haláleset, Holyba Károly, Beke Mihály és Szabó István halála miatt is vizsgálódtak, ám egyik esetben sem emeltek vádat, ugyanis egyetlen olyan embert sem találtak, aki segítette volna a hatóságokat. Miért is segítette volna, hiszen az akkoriban 1700 lakosú Nagyréven a lakosság jelentős része vagy részt 
vett a mérgezésekben, vagy tudott az elkövetett bűnökről.

Végül 1929-ben egy névtelen feljelentő levél adta meg a lökést ahhoz, hogy a már régóta gyanakvó csendőrség és ügyészség komoly erőkkel kezdje meg a vizsgálódást. Nem volt könnyű lebontani a hallgatás falát, és bár a teljes igazság soha nem derült ki, eljött a vádemelések és az ítéletek ideje is. Köszönhetően például a csendőrség cselvetésének is.

Csendőr az ágy alatt

Varga doktor egy konkrét példát említett, amikor a kihallgatás egy parasztházban zajlott. Amíg az egyik szobában a mindent tagadó gyanúsítottakkal foglalkoztak, a másikban egy csendőr elbujt az ágy alá. Ekkor – megszakítva a kihallgatást – a két asszonyt átkísérték abba a helységbe, ahol a hallgatózó már várt rájuk. Mivel a két nő mit sem sejtett arról, hogy más is van rajtuk kívül a szobában, nyugodtan beszélgettek bűneikről. Amikor a csendőrök visszatértek értük, az ágy alatt rejtőzködő megfogta az egyik asszony lábát, hogy tudassa: titkaik már nem titkok többé. A pórul járt gyilkosok ezt követően már jegyzőkönyvbe mondták bűneiket.

–  Összesen minimális nyolcvanhárom személyt hallgattak ki gyanúsítottként, ebből hetvenkét asszonyt és tizenegy férfit. Öt tiszazugi asszony – közöttük Fazekas Gyuláné, a bábaasszony – a gyanúsítások elől a halálba menekült, öngyilkos lett. A Szolnoki Királyi Ügyészség tizenkét „arzénos” ügyben végül huszonnyolc személlyel szemben emelt vádat, akik közül kettő volt férfi. A megvádoltak közül sokan nem a gyilkosság elkövetőjeként, hanem bűnrészesként állt a bíróság előtt, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az áldozatot nem maguk mérgeztél meg, hanem a tettest vagy rávették az emberölésre, vagy a mérget adták a gyilkoláshoz. Többeket felmentett a bíróság a vád alól, de születtek elrettentő ítéletek is.

A teljesség igénye nélkül soroljunk fel néhányan a számtalan ítélet közül. Az első arzénes ítélet – mint már említettük – 1925-ben, a Tiszába dobott holttest megtalálása után született, amikor Bukovenszki Jánosnét kötél általi halálra ítélték, de végül büntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre enyhítették.

A második per – amikor már ország-világ tudta, hogy sorozatos gyilkosságokról van szó – 1929 decemberében kezdődött, aminek végén Holyba Károlyné (egy rendbeli gyilkosság miatt) és Lipka Pálné (három rendbeli gyilkosság, egy rendbeli felbujtóként elkövetett gyilkosság bűntette, és egy rendbeli bűnsegédi bűnrészesként elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete) életfogytiglant, Sebestyén Bálintné (felbujtóként elkövetett gyilkosság) 15 év fegyházat kapott. Köteles Istvánét egy rendbeli gyilkosság bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Befejező rész következik!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Hosszú Katinka megvédte az Eb-címét

Kommentek

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.