Nagy Zsolt volt Rónai Egon Húzós című műsorának vendége. Rögtön szóba került, hogy az egyik fia futballista, ezzel kapcsolatban pedig a magyar futball állapotáról kezdett beszélni a színész.
Nagyon nagy reményeket tápláltunk Samu focikarrierjébe, aztán az egész a hozzánemértő utánpótlásedzők elvették a fiam kedvét.
Nagy itt kifejtette, hogy sokszor az edzők nem megfelelő hangnemben beszélnek a gyerekekkel, ő sokszor rendes taktikát sem látott, valamint voltak olyan srácok, akiket csak haveri alapon tettek a csapatba, másokat pedig kihagytak.
Érintették az alkoholizmust, amivel Nagy is küzdött évekkel ezelőtt.
Nem lehet egy piás emberrel együtt élni. Vagy velem nem lehetett. Sokkal jobb tisztán élni. Két éve így vagyok. Felépülő függő vagyok, amíg nem szegezik rám a koporsót, addig így lesz. (…) Ha nagyon jól érzem magam, ha nagyon sok pénz van a zsebemben, jönnek a hülye gondolatok, hogy mit kéne csinálni. Mert most nagyon jó. Ilyenkor azonnal fölhívom a segítőt, hogy mit csináljak. De ezek érzelmek, elmúlnak.
Az életről így beszélt: „Én már a B oldalon vagyok. Ebben az életben nincs már annyi, amennyit leéltem. Ebbe sok mindent beleraktam. Akármennyire egészségesen élek, nem gondolom, hogy el fogok élni 90 éves koromig. Nem is ez a kérdés, hanem a mai nap. Nem kell túlgondolni.”
A szakmai sikerekről, díjakról megbeszélték Rónaival, hogy „nem lapátolták Nagyra azokat az elmúlt években”, inkább csak nemzetközi szinten.
De az elmúlt 16 évben miért is adott volna nekem bármit ez a kormány, mikor vastagon ellene megyek, amit ők gondolnak? Nézd meg, kik kapnak díjakat mostanában. Egy rezsim, egy diktatúra mindig ilyen.
Azt mondja, a Hunyadiban is szerepelt volna.
Kiléptem, mondtam, hogy nagyon büdös nekem ez az egész. Amikor nézni kezdtem, lelombozódtam: vékonykának tűnt. Nem elég jók a párbeszédek, nem kidolgozottak a jelenetek. Látszik, hogy rengeteg pénz van benne, de attól még nem lesz jó valami. Én ettől nem térdelek le, fölöslegesen kidobtak egy rakás pénzt.
Rónai arról kérdezte Nagy Zsoltot, mit gondol azokról, akik egy Hunyadi-féle kurzusfilmben szerepet vállalnak:
Tudni kell, miben veszünk részt. Nem nevezném őket árulónak, itt az a baj, sokan nem kapnak pénzt. Ha adtok másoknak is, elmegyek. Ameddig a saját bulitokat nyomjátok, addig nem.
