A palackozott vizek gyökeresen alakították a világ folyadékfogyasztási szokásait néhány évtizeddel ezelőtt, és napjainkra eljutottunk oda, hogy a fejlett országokban elképzelhetetlenek a hétköznapok a termék nélkül, miközben az ENSZ becslései szerint 2.2 milliárd ember még mindig nem jut hozzá tiszta vízhez a környezetében.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2016-ban már több palackozott vizet forgalmaztak, mint üdítőt, pedig egyre szélesebb körben elterjedt tény, hogy milyen komoly környezetkárosító hatása van a csomagolásnak. Mi több, csak az USA-ban 17 millió hordónyi olaj szükséges a palackozott vizek iparának kiszolgálásához évente: ebből a mennyiségből egymillió autót lehetne egy esztendőn át megtölteni üzemanyaggal.
Egy friss spanyol kutatásban arra jutottak, hogy a palackozott vizeknek 3500-szor akkora a környezetkárosító hatása, mint a csapvíznek. Magyarul: a tanulmány szerint ha Barcelona teljes lakossága csak PET-palackba csomagolt vizet fogyasztana, azzal éppen 3500-szor annyi természeti erőforrást használnának fel, mintha mindenki a csapból pótolná a folyadékot. Arról nem is beszélve, hogy a csapvíznél több százszor drágább a palackozott megoldás.
Ugyan az újrahasznosítás valós alternatíva, mivel nem kötelező érvényű, nem is tartja ahhoz magát minden fogyasztó a javuló tendenciák ellenére sem. Pedig
Amerikában mindössze a palackok 20-30 százalékát hasznosítják újra, és globális átlagban sem sokkal jobb a helyzet, miközben az óceánokban egyre komolyabb mennyiségben található meg a műanyag, ami komplett ökoszisztémákat tesz tönkre. És ha az emberiség nem eszmél időben, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik a tudósok szerint: a jelenlegi trend folytatásával 2050-re már több műanyag lehet az óceánokban, mint hal.
Világszerte egyre nagyobb a nyomás a vezetőkön, hogy tiltsák be a műanyagtermékeket, köztük a vizes palackokat is. Az előrelépés az utóbbi években megkérdőjelezhetetlen, de lassú. A vezető gazdasági szereplők közül is egyre többen eszmélnek rá a téma fontosságára még akkor is, ha nem feltétlen állna érdekükben átállni a jóval drágább csomagolási módszerekre. A fogyasztók többsége pedig még nem vásárol elég környezettudatosan ahhoz, hogy a polcokról a zöldebb termékeket emelje le a boltokban, ha az adott esetben többe is kerül.
A felelősség viszont egyúttal a vásárlóké is: becslések szerint az átlagemberek 156 műanyagpalackos terméket vesznek évente, melynek jelentős része vizesüveg. Éppen ezért nem kizárt az sem, hogy eljön az idő, amikor a PET-csomagolt áruk árába valamiféle különadót építenek be környezetvédelmi címszó alatt.
Új, csomagolásmentes megoldás Magyarországon is
Egy magyar évente mintegy 130 liter palackozott vizet iszik meg, ez közvetve és közvetlenül is jelentős környezeti terhelést jelent, ráaadásul az ásványvizes palackok csak egy minimális részét hasznosítják újra, nagy részük a természetben köt ki szemétként. A HELL ENERGY, hazánk vezető energia-, jegestea- és jegeskávé gyártója új márkával, a Floewaterrel lép be a vízpiacra – csomagolásmentesen.
Bár sok magyar szálloda, étterm és kávézó palackok helyett üvegeket használ, ezek is károsítják a környezetet. Szállításuk például jelentős emisszióval jár, gyártásuk és újrahasznosításuk pedig igen energiaigényes. A Floewater fenntarthatósági szempontból ezért lehet megoldás. A technológia nem károsítja a környezetet, nem igényel külön hűtőberendezést, és a csomagolásmentes megoldásnak köszönhetően hulladék sem keletkezik a használat során.
A jó minőségű, bárhol elérhető, csomagolásmentes csapvíz a vendéglátó szektor mellett a fitnesztermekben és a munkahelyekben is hozzájárulhat a fenntarthatóság megvalósításához.
