Közel járok a harminchoz, de még nem találtam meg az igazit. Az elmúlt tíz évben több férfi is volt az életemben, de valahogy nem volt meg közöttünk az összhang. Két éve egy társas út során megismerkedtem Kittivel. A két hét alatt összebarátkoztunk, hasonló cipőben járt a párkapcsolatokat tekintve mint én. Az utazás után is gyakran összejártunk és hamar felfedeztük egymásban azokat az értékeket, melyeket eredetileg a férfiakban kerestünk. Egyikünk sem volt leszbikus, soha nem is vágytunk más nővel ilyen jellegű kapcsolatra, még a kíváncsiság szintjén sem. Mégis összejöttünk és össze is költöztünk. Ez a kapcsolat fél évig tartott, egy baleset vetett neki véget, amiben Kitti meghalt. A baleset óta eltelt közel másfél év, és azóta nem volt másik nő az életemben, de nem is vágyom másik nő társaságára. Több férfival is ismerkedtem, de nem találom meg bennük azt, amit mindig is kerestem egy férfiban, viszont Kittiben megtaláltam. Másfél éve vívódom, hogy ki vagyok, és merre tovább! Segítségét előre is köszönöm.
Az olvasói levelet Nórától kaptuk, akinek a névnapok közül választottunk álnevet, hogy ne legyen felismerhető a története.
Mit lehet tenni?
Legkésőbb a kamaszkor végére általában minden ember tudja magáról, hogy vonzódik-e a saját neméhez vagy sem. Mégis, a szexuális orientáció nem minden esetben egyértelmű, a legtöbb ember azon a bizonyos Kinsey skálán középen helyezkedik el, azaz valamilyen formában vonzódik mindkét nemhez. Vannak, akik csak fantáziálnak, vannak, akik plátói szerelmeket élnek meg, és vannak, akik egészen addig is elmennek, hogy együtt is élnek azzal, akit a szívük választott. Olvasónk egyszerűen szerelmes lett, és ha ezek után leszbikusként gondol magára, az sem probléma, bár feltehetően a biszexualitás az, ami valószínűbb, hiszen férfiakba is volt szerelmes.
A biszexualitás a pszichoszexuális fejlődésünk része, 3-6 éves korunkban, amikor elkezdődik a pszichoszexuális fejlődésünk, megtörténhet, hogy időnként mindkét szülőnkbe egy kicsit szerelmesek vagyunk. De ahogy elindul a fejlődésünk és érünk, jellemzően az ellenkező nem lesz az érdeklődésünk tárgya. Amikor elérjük a körülbelül 11-13 éves kort, akkor már felbukkan a szexuális vágy is, megjelenik az első magömlés, az első menstruáció, a fantáziák, a plátói szerelmekkel együtt. Ebben a korban fontos a szülő hozzáállása, mert ha itt valamilyen tiltás történik, ha a gyerek valamiért nem élheti meg a természetszerű vágyait, akkor később ez megmutatkozhat abban, hogy felnőttként nehezen fogja tudni meghatározni a szexuális orientációját. Ha ebben a korban nincs semmilyen törés, akkor a kamaszkor végére elbillen a mérleg és lezárul a folyamat – jellemzően vagy a homoszexualitás vagy a heteroszexualitás lesz a szexuális irányultság. A biszexualitás valamiért kimarad a címkék közül, pedig ha mindkét nem felé érez valaki szexuális vágyat, érzelmeket, szerelmet, akkor erről van szó.
Olvasónk szívszorító története egy ritka találkozásról és szerelemről szól, aminek tragikusan hirtelen lett vége. A továbblépést egyértelműen nehezítheti a kérdés, hogy olvasónk nem tudja eldönteni, ki is ő, merre tovább, férfiak vagy nők? Pedig nem kell választani, erőltetni a választást és az ismerkedést sem, ha nem igazán megy.
Amennyiben a gyászt sikerül feldolgozni, a kép tisztulni fog és egyértelműbb lesz az irány. Érdemes olyan filmeket, sorozatokat nézni, amiknek a témája a női szerelem, például a Netflixen most futó Gypsy-t, vagy Makk Károly Egymásra nézve című filmjét, Angelina Jolie Gia című filmjét vagy az Aimeé és Jaguárt. Az érzelmek tisztázására a naplóírásnál nincs jobb technika, a kézzel írt napló rengeteget segíthet abban, hogy a megélt hullámhegyek és hullámvölgyek tompuljanak, hogy a hétköznapok élhetőbbé váljanak. A naplóírással tisztázódhat, hogy van-e valamilyen félelem a háttérben, ami nem engedi tisztázni az érzelmeket a szexuális orientációval kapcsolatban: például, hogy tart-e a környezete reakciójától. Az önmagunkkal való teljes őszinteséget ha egyedül nem tudjuk megélni valami miatt, akkor fontos segítséget kérni egy pszichológustól.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta