Élet-Stílus
Legs with gender symbol on asphalt, gender concept

Egyszer az életében szinte mindenki volt biszexuális

Sereg Tímea
Sereg Tímea

szexuálterapeuta. 2018. 06. 03. 21:00

Honnan tudhatja valaki, hogy ő biszexuális? Ha csak leszbikus vagy gay pornót néz valaki, máris meleg vagy leszbikus? Vagy biszexuális? Nevezhetjük-e külön szexuális irányultságnak, és ha igen, milyen feltételek kellenek hozzá? Ezekre válaszol szexuálterapeuta szakértőnk.

A heteróknak vannak biszexuális fantáziáik

A szexualitás nem fekete vagy fehér, és még csak nem is a szürke ötven árnyalata jellemzi, ezt már az ötvenes években megállapította Alfred Kinsey szexológus, akinek munkássága óriási port kavart annak idején. Ma már a cikkek címeit látva fel sem emeljük a fejünket a pánszexuális vagy a poliamor kifejezéseken, mondhatni kinyílt a világ kívülről nézve, bár természetesen sokaknak most sincs lehetőségük megélni a saját szexualitásukat úgy, ahogyan szeretnék.

Kinsey A szexuális viselkedés című könyveiben azt állapította meg, hogy mind a nők, mind a férfiak, akár házasok, akár nem, széles skálán mozognak a szexuális irányultságukban. A többség szexuális irányultságát egy grafikonon mutatta meg, a 0-tól 6-ig lévő skála bizonyítja, hogy az emberek többsége valahol középen helyezkedik el: igen kevés olyan heteroszexuális van (a skálán ez az 1), aki nem fantáziált azonos neművel, nem volt egyszer valamilyen homoerotikus kalandja akár. A homoszexuálisok (ez pedig a 6) közt is kevés olyan ember van, akiknek sohasem volt semmilyen érdeklődése az ellenkező nem felé, sem fantázia szinten, sem tényleges cselekvésben.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nagyobb halmazba tartozó emberek mind biszexuálisok, egyszerűen csak azt bizonyítja a skála, hogy az emberi szexualitás igen színes és sokrétű, bárki felett ítélkezni pedig hülyeség. Hogy mennyire balgaság címkézni, az is jól példázza, hogy sok embernél gyakran ellentmondás van a szexuális viselkedés és a szexuális irányultság között, gondoljunk csak azokra a lányokra, akik performansz jelleggel azért tapogatják és csókolgatják egymást a diszkóban, hogy felhívják magukra a figyelmet, vagy azokra a családos férjekre, akik fiú szeretőket tartanak titokban.

Az egyszeri kipróbálóktól a rendszeresen kétfelé szexelőkig mindenféle ember létezik, és közülük sem nevezhetjük mindegyiküket biszexuálisnak.

Van különség aközött, hogy valaki heteroszexuális nőként poliamor kapcsolatban él, és a férje mellett leszbikus szeretője is van, és van különbség aközött, aki nőként heteroszexuális, monogám kapcsolatban él, és néha-néha leszbikusokról szóló pornófilmekre önkielégít érzelmi vonzódás nélkül. Az előbbit úgy nevezhetjük, biszexuális, utóbbi inkább csak kíváncsi. A pszichoszexuális fejlődésünkben valójában mindannyiunknál előfordulnak biszexuális élmények, amik teljesen természetesek.

High angle of lesbian girls holding their hands sitting on blanket in the park
Fotó: Thinkstock

Egyszer az életében szinte mindenki volt biszexuális

Kisgyerekkorban, amikor a pszichoszexuális fejlődés elkezdődik, körülbelül 3-6 évesen, előfordul, hogy a gyerek időszakonként mindkét szülőjébe egy kicsit szerelmes a maga módján, de jellemzően ebben a korban az ellenkező nemű szülő az érdeklődésük tárgya. A kamaszkor kezdetén, 11-13 éves korban, amikor a hormonális változások elindulnak a felnőttkor felé, megjelenik a szexuális vágy. Ebben a korban lehetnek biszexuális fantáziák, élmények, és ekkor már nagyon fontos a szülők hozzáállása, hiszen ha egy gyereket tiltanak, és nem élheti meg a természetszerű vágyait, megrekedhet a fejlődésében, ami már befolyásolhatja az identitását: az is lehet, hogy nem lesz képes később eldönteni a saját szexuális orientációját.

A kamaszkor végére vagy erre, vagy arra eldől valaki szexuális irányultsága, tehát lezárul a folyamat, akár úgy, hogy az ellenkező nemet választja, de a homoerotikus vágy rejtetten jelen lesz. Megtörténik, hogy valami megakadályozza a lezárást, és a serdülőkor biszexuális hajlama megmarad a felnőttkorban is.

Ahhoz, hogy valakit valóban biszexuálisnak nevezzünk, szükség van szexuális vonzalomra, érzelmi vonzódásra, tehát olyasvalakire mondhatjuk, aki nemtől függetlenül képes megélni a szerelmet, a testiséget. A biszexualitás ugyanolyan orientáció, mint a homoszexualitás.

Előfordulhat, hogy valakit gátol a biszexualitása abban, hogy teljes értékű életet éljen. Ha problémát, konfliktusokat okoz a párkapcsolatban (akár heteroszexuális, akár homoszexuális kapcsolatról legyen szó), akkor terápiára is szükség lehet a kiegyensúlyozott élethez. Megtörténhet, hogy a biszexuális ember nem érzi magát teljesnek egyik oldalon sem, és szüksége van arra, hogy a tartós kapcsolata mellett időnként megélje a vágyait: ők azok, akik harmadik fél bevonásával akár szeretőként, akár szvingerező párként megélik a vágyaikat. Ilyenkor természetesen nincs szükség terápiára, hiszen a partner beleegyezésével történik, nem pedig hűtlenség áll fent.

A társadalom többsége fel sem ismeri a biszexuálisokat, és nem is tartanak tőlük. A biszexuális emberek nem alkotnak olyan kisebbségi csoportot, mint a homoszexuálisok – annak ellenére, hogy az LGBTQ mozaikszó B betűje rájuk utal. A heteroszexuális emberek nem szólogatnak be rájuk, nem félnek tőlük, maximum a filmekben találkoznak a kifejezéssel vagy egy-egy színésznőről írt bulvárcikken keresztül. Talán emiatt is van, hogy a biszexualitás mint kifejezés valahogyan ki is marad a többség szótárából, néha meglepő, hogy mennyire gyorsan címkézünk, és ragasztjuk rá valakire a meleg, leszbi jelzőket, nem gondolva arra, hogy létezik más is e kettőn kívül.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Kommentek

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.