“Amikor a kislányom még csak két esztendős volt, egyszer csak beütött a krach. Egyszer csak belehasított a fájdalom a jobb lábszáramba. A sportkórházban fizikoterápiás kezelésnek vetettek alá, majd átküldtek a János kórházba, ahol egy professzor már pontosan diagnosztizálta a bajt: szarkóma. A rák legkegyetlenebb fajtája…” – mesélte egykor az énekes.
Műtét után a híres Kékgolyó utcai onkológiai intézetben folytatták a gyógyítást.
“Közölték, hat kemoterápiás kezelés vár rám. Tisztában voltam vele, hogy ettől hamarosan kihullik az összes hajam, ezért gyorsan elmentem a Dob utcába, és csináltattam magamnak egy ugyanolyan parókát, mint amilyen az eredeti frizurám…” – nyilatkozta évekkel ezelőtt Komár László.
“Akkoriban Karolina is velünk aludt a franciaágyban, és azt kérdezgette, ‘Apu, miért van rajtad sapka?’ Mivel még kicsi volt, ezért azt mondtam neki, hogy ez csak egy hálósapka. Valójában azt nem akartam, hogy kopaszon lásson. Közben majd meghasadt a szívem, mert az járt a fejemben, vajon láthatom-e az én pici lányomat felnőni? Egyik nap, zuhogó esőben, sapka nélkül sétáltam haza, elkeseredésemben az sem érdekelt, hogy a csuromvizes parókám a fejemhez tapad. Felnéztem az égre, és Istennek szegeztem a kérdést: Uram! Most azonnal döntsd el, vajon én vagyok-e hivatott arra, hogy felneveljem a kislányomat?” – mesélte később az énekes, akinek haláláig Karolina volt a szeme fénye.
A legendás énekest november 6-án, 13 órakor helyezik végső nyugalomra az Újköztemetőben.
