A Real Madriddal zsinórban három, összességében négy Bajnokok Ligáját nyerő Cristiano Ronaldo lehetséges távozása nem csak a madridi csapat és a potenciális célpont (Juventus és a Serie A) következő éveit, de Lionel Messi és így az FC Barcelona jövőjét is meghatározhatja. Ha létrejön az üzlet, a portugál a harmadik európai topbajnokságban is tarolhat, sőt a Juventus egycsapásra a BL legnagyobb esélyese lehet.
Lionel Messi ezerévente látott, született tehetség, nála jobb játékost – megkockáztatjuk – apáink, nagyapáink sem láthattak az ő idejükben. Az viszont tény: az argentin klasszis az argentin válogatottban képtelen volt komoly tornát nyerni, négy döntőből négyet bukott. Közben nem kockáztatott, nem váltott csapatot, profi pályafutása kezdete óta a számára ismerős, jól megszokott, általában tőle függő közegben játszhatott Barcelonában.
Nem próbálta ki magát máshol, pedig ne feledjük, akkor is hívta a Chelsea és a Manchester City, amikor már réges-régen megnyert mindent Spanyolországban. Messi most töltötte a 31-et, ha valamikor még kelendő az európai nagycsapatok számára, az a következő egy-két szezonban lehet.
Lehet, hogy egy, a Ronaldóéhoz hasonló környezetváltás neki is jót tenne: na, nem az amerikai vagy kínai bajnokságról beszélünk, hanem az angol, a német, az olasz, netán a franciáról; egy újabb BL-serleg sokakat elcsendesíthetne. A történetben állítólag van ráció, illetve azért az is benne van a pakliban, hogy mondjuk két-három év, és hazamegy levezetni Argentínába.
Bárhogy döntene, új korszak kezdődne, erre pedig nem biztos, hogy a Barcelona megfelelően fel van készülve.
Vissza az alapokhoz
A Lionel Messi-korszak a klub történetének legsikeresebbike, az öt BL-trófeából négyet, a 25 bajnoki címből pedig kilencet nyertek 13 év alatt. Az már csak hab a tortán, hogy az argentin támadó 2005 óta 522 gólt lőtt a Barcelona színeiben. Döbbenetesek ezek a számok, gondoljunk bele, hogy évi 40-50 gólt vesztene a Barca, ha Messi a távozás mellett döntene. Mi lehet a megoldás?
Az elmúlt években látványosan csökkent az onnan kikerülő meghatározó játékosok száma a Barcelona keretében. Azt nem szabad/érdemes elvárni, hogy ismét olyan sztárokat fogjanak, mint Xavi, Andrés Iniesta, vagy éppen Lionel Messi, és az akadémistáktól nyilvánvalóan butaság lenne azt kérni, amit a világ legjobbjai között éveket edződő játékosok sem tudnak hozni, de azért szükség lenne fiatal, akár az első pillanatban a mélyvízbe dobható játékosokra.
Csak egy a gond: ilyen a jelen állás szerint még a kanyarban sincs. Xavi Simons videóiba futhatunk bele lépten-nyomon, neki nagy jövőt jósolnak, ám ő is még csak 15 éves, lehetetlen megtippelni, mire viszi a későbbiekben.
Amíg Messi nálunk játszik, bárkivel felvehetjük a versenyt. Az igazi kérdés az, hogy hogyan pótolsz egy egész generációt? Két lehetőséged van: vagy a fiatalokhoz nyúlsz – ám az az utóbbi években csúnyán csődöt mondott –, vagy elkezdesz játékosokat igazolni. Ha nem tudsz senkit felhozni az akadémiáról, muszáj vagy költeni, hogy a pénzben valósággal lubickoló csapatokkal felvedd a versenyt
– mondta az ESPN-nek Victor Font, aki elmondása szerint elindul a Barcelona elnöki posztjáért, és már a jövő kérdéseinek megoldásain dolgozik.
A fiatalitás kulcskérdés most a klubnál, nem is csoda: említettük, Messi már 31 éves, a csapat magját alkotó Gerard Piqué és Luis Suarez is 31, míg Ivan Rakitic 30, Sergio Busquets pedig már csak néhány napig (július 16.) jár a húszas éveiben. Itt hiába jegyezzük meg a 21 éves Ousmane Dembélét, a francia játékos még nem bizonyította, hogy hátára tudná venni a Messi utáni Barcelonát, ahogy a többiektől sem láttunk erre utaló jeleket.
A brazil válogatottban a világbajnokságon kiválóan játszó Philippe Coutinho lehetne egy megoldás, ám az is kérdéses, hogy egyáltalán megéri-e az őszt a klubnál.
Nagy pénz, nagy bevásárlás, nagy kockázat
A piac és a piacon lévők jelenlegi magatartása arra enged következtetni, hogy a Barcelona is folytani fogja az elmúlt években megszokott költekezést, és komoly pénzekért próbálnak majd komoly, bejáratott klasszisokat szerződtetni. Persze, az ideális az lenne, ha a La Masia futószalagon szállítaná a Messiket és Iniestákat, de ez nem fog megtörténni – még egy ideig biztosan nem.
A barcelonai klubmodell nem a profitot üldözi. Általános célként csak és kizárólag az lebeghet a szemünk előtt, hogy minél nagyobb pénzügyi biztonságot teremtsünk elő a jövő átigazolásai, a csapat erősítései, beruházásai végett. Ahhoz, hogy továbbra is esélyesek legyünk a legjobb kerettel, stadionnal, infrastruktúrával, akadémiával kell rendelkeznünk
– mondta Fonte.
A Messi utáni élet biztosan fájni fog Barcelonában, hiszen valószínűleg egyik napról a másikra komolyan visszaesik majd a csapat teljesítménye; az erősítésektől függ, de valószínű, hogy a Messi-korszak után egy ideig nem lesz olyan félelmetes a Nou Camp. Ezt elkerülendő biztosan jönnek majd a szupersztárok, ám a Barcának közben figyelnie kell a különböző pénzügyi szabályokra, hiszen ha túl sokat akarnak túl gyorsan, hamar az AC Milan sorsára juthatnak – a brandnek pedig óriási pofon lenne már egy év is az európai kupasorozatok nélkül.
Óvatosan kell tehát majd az új csapatot építeni, illetve érdemes lesz a szurkolókat és a közvéleményt is felkészíteni a nehezebb napokra.
A klubvezetésnek pedig óriási nyomás alat kell majd döntenie a rövid-, de minden bizonnyal kifizetődőbb és a hosszútávú, ám kockázatosabb opciók közül. Tegyük a szívünkre a kezünket: az elmúlt évek tapasztalatai azt mondják, félő, hogy rosszul választanak. Ez pedig akár azt is jelentheti majd, hogy 30 év munkája megy a kukába.
