Alig több mint két hete választották meg Csányi Sándort a FIFA alelnökévé. Akik a sportdiplomáciára mint szakmára vagy tudatos alapossággal felépített karrierre gondolnak, meglepődhettek.
Csányi Sándor 2010 óta foglalkozik labdarúgással, azaz nem egész nyolc éve a sportág érintettje, így versenytárs nélküli jelöltsége a futballvilág vezető testületének pozíciójára legalábbis érdekes. Eddig két magyar került hasonló magasságba. Még a hőskorban, 1927-től Fischer Mór két évtizedes futballvezetői múlt után töltött be hasonlóan magas pozíciót a nemzetközi szövetségnél, majd 1972-től megbízottként az a Barcs Sándor, aki megválasztásakor már 28 éve tevékenykedett sportvezetőként, és majdnem öt évtizede kötődött a labdarúgáshoz.
Az eredményes sportvezetői munka, amellyel kivívható a kollégák elismerése, eredhet a vezetett terület sikereinek látványos szaporodásából. Ezt az opciót el is vethetjük. A magyar válogatott 2016-os teljesítményén kívül, mind klub-, mind válogatott szinten legjobb esetben stagnálást tapasztalhatunk. A legfontosabb, Csányi hivatalba lépése után megalkotott célok időarányosan sem teljesültek a magyar labdarúgásban.
Lehetne a stagnálás is oka a többi elnök tiszteletének, ha jelentősen romló anyagi és egyéb körülmények között produkálná az ország. De a szinte spórával szaporodó stadionok és az áradásszerű elöntéssel fenyegető állami források korában erre gondolni sem lehet.
Az UEFA rendes évi üzleti áttekintése más szempontból vizsgálva teszi teljességgel érthetetlenné a választást. Ugyanis az anyagi lehetőségek hatékony felhasználása az egyik legfontosabb vezetői erény. Ehhez képest érdemes a nyilvánosságra hozott adatokból szemezgetni e cikk alján a keretesünkben.
De egyáltalán Csányi Sándor vezeti-e a magyar labdarúgást?
Pontosan a FIFA-alelnökké választását követő napokban váltak felfedezhetővé az eddigieknél is súlyosabb kétséget ébresztő jelek. Az mlsz.hu-nak új funkciójával kapcsolatban nyilatkozva Csányi kiemelte, hogy azért is dolgozni fog, hogy a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, pár nappal később viszont már azzal volt tele a sajtó, hogy idehaza eltörlik a fiatal szabályt, amely pénzügyi eszközökkel pont a tehetségek szerepeltetésére ösztökélte a klubokat.
Még az is megkockáztatható, hogy sikerrel, hiszen a Honvéd saját nevelt játékosokat alkalmazva győzte le anyagilag erősebb ellenlábasait az előző bajnokságban.
Sokan ekkor arról pusmogtak, hogy Felcsúton kezdett igencsak kellemetlenné válni a sajtó állandó cikkezése az Akadémia néven futó TAO-temető légiós csapatról.
Mostantól, ha valaki versenyben szeretne lenni, elfelejti a fiatalokat, anyagi ösztönzés sem szól a játszatásuk mellett, így nem akkora blama, ha Fejérben is így tesznek. Ez csak szurkolói találgatás. Az viszont konkrét, előttünk játszódó történet, ahogy a jelenlegi miniszterelnök kampányígérete, egyetlen félmondata, a magyar futball központi megoldandó kérdésévé vált.
A diósgyőri szurkolóknak elejtett, szavazófogó megjegyzése, miszerint szereti a pirotechnikai látványt a meccsek alatt, máris az MLSZ elnökségének témájává vált, gyakorlatilag egyből kiderült, hogy milyen sokan voltak eleve hívei a nemzetközi meccseken tiltott látványelemnek, csak eddig nem jutott eszükbe szóba hozni.
A jó vezető erényei közé tartozik a hibák belátása és korrigálása, de ha ezek túl nagy számban fordulnak elő az már kompetencia kérdéseket vet fel. Márpedig Csányi Sándor esetében a szokásosnál talán valamivel több szakvezetőcsere (jövő héten nyolc év alatt az ötödik kapitány debütál a válogatott padján az elnök regnálása alatt) mellett koncepcionális hátraarcra is akad példa.
Csányi Sándor a labdarúgáson kívüli tevékenységében fényesen igazolta vezetői kvalitásait, ami érv lehetett a megválasztása mellett, de minden bizonnyal az anyagiak miatt jelölték egyedüliként.
Nem a személyes vagyona, amelyet nem fordíthat az európai futball fejlesztésére, hanem az elnökségéhez köthető kontinentális viszonylatban is párját ritkító sportberuházás-sorozat. Az UEFA olyan országokról álmodik mint Magyarország, amely nagy kapacitást igénylő esemény rendezése nélkül, eszközei jelentős részét öli fejlesztésekbe a futball területén. Ez viszont nem Csányi ügye.
Igazából Orbán Viktort voksolták a FIFA alelnökévé.
(Nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor az MLSZ elnöke Fotó: MTI / Illyés Tibor)
