Foci

Nagy Lászlót, ha tűz közelbe került, kirúgták

Kedden ünnepli 65. születésnapját olimpiai bajnok labdarúgónk,az Újpest 25-szörös válogatott játékosa.

“Élem a nyugdíjasok életét, igazából már nem is nagyon szeretnék belefolyni a futballba, nem akarok még egyszer infarktussal leesni a kispadról” – mondta az MTI-nek Nagy László, utalva arra, hogy 2004-ben szívinfarktust kapott.

Nagy László 1962-ben Fonyódon kezdett el futballozni. Három évvel később került az Újpesti Dózsához, amelyet játékosként egészen 1983-ig erősített, így az újpesti klubtörténet legeredményesebb időszakának volt részese.

“Azt gondolom, labdarúgóként mindent elértem, amit lehetett, kilencszer nyertem bajnoki címet és ötször Magyar Kupát, játszottam a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, a Vásárvárosok Kupájában pedig másodikok lettünk” – tette hozzá a szakember, aki játékos- és edzői hitvallásával kapcsolatban is úgy fogalmazott: a célja az volt, hogy szórakoztassa az embereket és becsalogassa a nézőket a stadionokba.

Nagy László a válogatottban a mexikói olimpián mutatkozott be, amelyen az együttessel aranyérmet nyert, majd játszott az 1978-as argentínai világbajnokságon is.

“A huszonöt válogatottságomat tíz év alatt gyűjtöttem össze, ennyi idő alatt ez elég kevés, ugyanakkor abban az időszakban sokkal több volt a tehetség, még az Újpestbe is nehéz volt bekerülni. A világbajnokságon is úgy tudtam szóhoz jutni, hogy nem sokkal a torna előtt Várady Béla megsérült” – emlékezett vissza.

Magyarországon egyedül az Újpestben futballozott az élvonalban. Elmondása szerint csak azt sajnálja kicsit, hogy pályafutása legvégén, 34 évesen adatott meg neki, hogy külföldön is kipróbálja magát. A svájci másodosztályban szereplő Locarno együttesében játszott egy évet.

Edzőként számos csapat kispadján megfordult, a lila-fehéreket 1996 és 1997 között irányította, utóbbi évben már a negyedik fordulóban menesztették posztjáról, majd a gárda a szezon végén bajnoki címet ünnepelt.

“Sajnos, ha valahol a tűz közelébe kerültem, azonnal kirúgtak” – fogalmazott.

“Egész életemben a futball és a család volt számomra a két legfontosabb dolog” – tette hozzá a lila-fehér drukkerek egyik nagy kedvence, aki legutóbb a Salgótarjánnál volt szakmai igazgató.

Nagy László – portré

Születési idő, hely: 1949. október 21., Buzsák

sportág: labdarúgás

válogatottság/gól: 25/7

klubjai játékosként: Újpesti Dózsa (1968-1983), Locarno (1983-1984)

legjobb eredményei: olimpiai bajnok (1968), magyar bajnok (1969, 1970 tavasz, 1970/71, 1971/72, 1972/73, 1973/74, 1974/75, 1977/1978, 1978/79), Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1969, 1970, 1975, 1982, 1984), Vásárvárosok Kupája-döntős (1968/69)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.