Foci

Blatter, a nagy túlélő története

Többször keveredett korrupciógyanús ügyekbe, de a FIFA 1998 óta regnáló elnöke még mindig áll a lábán, támogatói pedig továbbra is sokan vannak.

Szerdán újabb négy évre választották meg Joseph Blattert, a 75 éves svájci sportvezetőt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökének, miután a szervezet kongresszusán a 208 tagország képviselői közül 203 adott le szavazatot, és ebből 186 támogatta az újraválasztást. Sokáig úgy tűnt, Blatternek kihívója is lesz, de a katari Bin Hammam visszavonta a jelöltségét, miután megvesztegetés vádjával vizsgálatot indítottak ellene. A FIFA etikai bizottsága végül felfüggesztette az ázsiai sportvezető tagságát, a szintén vizsgálat alá vont Blattert azonban tisztázták a vádak alól.

Az elnökválasztás előtti órák nem voltak híján a feszültségnek, a korrupciógyanús esetektől hangos szervezet kongresszusának otthont adó zürichi Hallenstadion előtt tucatnyi ember tiltakozott, az angol szövetség pedig elhalasztotta volna az elnökválasztást. A hatalmas pénzeket megmozgató szervezetet 1998 óta irányító Blatter is beismerte, hogy „a híres FIFA-piramis alapjaiban rendült meg”. Pedig ez a piramis már évek óta meglehetősen gyanúsan imbolyog…

13 éve a piramis tetején

Joseph Blatter 1975 óta tevékenykedett a FIFA-nál, 1998-as elnökké választása előtt volt technikai igazgató és főtitkár is. 98-ban az átláthatóságot ígérő Lennart Johanssont győzte le – egyes vélemények szerint Joao Havelange addigi elnöknek sem jött volna jó, ha Johansson fényt derít turpisságaira.

2002-ben a világbajnokság előtt Blatter első újraválasztására készült, de úgy tűnt, nehéz helyzetbe kerül: a FIFA – alsó hangon – több tízmillió eurós veszteséget szenvedett, ráadásul Farah Addo, az afrikai szövetség alelnöke úgy nyilatkozott, százezer dollárt ígértek neki cserébe, hogy 1998-ban Blatterre szavazzon (Addo később bizonyíték hiányában pert vesztett az ügyben).

A szervezet akkori főtitkára, a korábbi pártfogolt Michel Zen-Ruffinen 30 oldalas dokumentumban ismertette a szervezet szerinte helytelen pénzügyi gazdálkodását, ami hatalmas veszteséghez vezethetett, emellett pedig korrupcióval és hivatali visszaéléssel is vádolta az elnököt. A dosszié a svájci hatóságokhoz is eljutott, de nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.

Az Issa Hayatouval szemben az elnökválasztást megnyerő Blatter ellen leállították a belső vizsgálatot (miközben korábban a FIFA hét alelnökéből öt, valamint a végrehajtó bizottság több tagja is az elnök elleni feljelentés mögé állt). Zen-Ruffinen-nek az ügy “hozományaként” persze távoznia kellett a szervezettől.

Sötét titkok

A másodszor 2007-ben újraválasztott Blatter az idei botrányt is túlélte, de kérdés, hogy korábbi szövetségesei (Bim Hammam és a vele együtt felfüggesztett Jack Warner FIFA-alelnök, CONCACAF-elnök) elő tudnak-e állni az újabb négy éves megbízatást kapó elnök elleni bizonyítékokkal.

A történetnek mindenesetre még biztosan nincs vége, ezt jól jelzi az is, hogy a napokban Warner egy olyan e-mailt hozott nyilvánosságra, melyben a szövetség főtitkára, Jerome Valcke úgy fogalmaz: “Bin Hammam azt hiszi, hogy úgy meg lehet venni az FIFA-t, mint ahogy Katar megvette a vb-t.” (Katar kapta a 2022-es viadal rendezési jogát).

Blatter mindenesetre szerdán már lépett is: indítványa nyomán a jövőben a teljes közgyűlés dönt majd az aktuális világbajnokság házigazdájáról. A piramis viszont ettől még nem lesz stabilabb…

A Blatter-éra szabályváltoztatásai

– 2002-ben az aranygólt az úgynevezett ezüstgól váltotta fel (a szabály lényege, hogy a nemzetközi tornák kieséses szakaszában hosszabbítás esetén nincs vége azonnal a mérkőzésnek, ha az egyik csapat betalál, de vége van akkor, ha a ráadás első fele után valamelyik fél előnyben van). A 2004-es Eb után eltörölték ezt a szabályt is.

– A 2002-es világbajnokság óta a címvédő nem kvalifikálja magát automatikusan a négy év múlva következő tornára.

– A nemzeti szövetségeknek mérlegelés nélkül azonnali eltiltással kell sújtaniuk a mérkőzések során kiállított játékosokat (az angol szövetség ennek ellenére lehetőséget ad rá, hogy az egyből piros lappal leküldött játékosok esetén fellebbezni lehessen).

– 2004 óta sárga lappal kell büntetni, ha egy játékos gólját ünnepelve leveszi a mezét, vagy túlzott gólörömöt rendez.

– 2007-ben a FIFA előbb 2500, majd 3000 méteres tengerszint feletti magasságig engedélyezte a nemzetközi mérkőzések megrendezését.

(Forrás: Wikipedia)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik