Az „úgy fest”-et azért kellett a mondatba suvasztani, mert meg lehet oldani a világbajnoki részvételt okosba is, csak jól kell lobbizni a Fáraónál.
A Fáraó Hasszan Musztafa bece-, vagy inkább gúnyneve, és elég jól jelzi, hogy a 81 éves(!) matuzsálem sportvezető mekkora híve a demokrácia nevű intézménynek. Fáraó bácsi mindenesetre valamit nagyon tud: 2000 óta, vagyis 26 éve irányítja elnökként a nemzetközi szövetséget, és az IHF Tanácsa a következő világbajnokságra is osztogat szabadkártyákat (hogy pontosan milyen kritériumrendszer alapján, azt sűrű, jótékony homály fedi), és abból az egyikre mi, magyarok is vadászunk.
Ezt már tudjuk hivatalosan is, hiszen a találó nevű kézikedden Ilyés Ferenc MKSZ-elnök bejelentette a megjelent sajtómunkásoknak, hogy a magyar szövetség ezerrel rajta van az ügyön. A helyzet tehát nem reménytelen, de azért óva intenék a túlzott elbizakodottságtól, tudniillik ugyanilyen kártyácskára ácsingóznak a hollandok, az osztrákok, a svájciak, a bosnyákok, a montenegróiak, a csehek, a szlovákok, és még ki tudja, hány nemzet lobbistái. Éppen ezért amondó vagyok: engedjük is el ezt a szabadkártyásdit. Egyrészt hiába kukucskálunk pipiskedve, úgysem látunk a kulisszák mögé, másrészt június 10-ig ráérnek a döntéssel, harmadrészt pedig az egyszeri magyar kézilabda-szurkolónak sokkal izgalmasabb téma, hogy miként is keveredtünk ilyen slamasztikába.
