Belföld

Kónya Endrét speciális módon, elkülönítve kezelték a Köztársasági Elnöki Hivatalban – politológus, alkotmányjogász és a Vidéki prókátor a kegyelmi ügyről

Mohos Márton / 24.hu
Bicskei gyermekotthon bejárata.
Mohos Márton / 24.hu
Bicskei gyermekotthon bejárata.
A Tisza-kormány újra felmelegítette K. Endre 2024-ben nyilvánosságra került kegyelmi ügyét: igazságügyi minisztériumi iratokat hoztak nyilvánosságra a döntéssel kapcsolatban, és Magyar Péter parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását is bejelentette. Jogász és politológus szakértők segítségével értelmeztük a fejleményeket, és beszéltünk Fülöp Botonddal is, aki annak idején felfigyelt a kegyelmi döntésre, és Vidéki prókátor álnéven kulcsszerepet vállalt a nyilvánosságra jutásában.

Magyar Péter kedden sajtótájékoztatót tartott a kegyelmi ügy fejleményeiről, aminek az apropóját az adta, hogy az új kormány az átadás-átvételt követően megismerte az Igazságügyi Minisztériumban keletkezett dokumentumokat. Az új kabinet a kormany.hu/igazsagtetel oldalon nyilvánosságra is hozta ezeket az iratokat. Ezekből kiderült: Varga Judit igazságügyi miniszter 48 személy ügyét terjesztette fel Novák Katalinhoz, ezek közül három esetben javasolták a kegyelem megadását. Április 27-én visszaérkezett a leirat, amelyben az állt, hogy az államfő öt esetben – köztük Kónya Endrét érintően – határozott a kegyelem megadásáról. Ezt az igazságügyi miniszter még aznap ellenjegyezte.

A döntés hátteréről Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár nyilatkozott lapunknak, kiemelve: a köztársasági elnök 2023. április 27-én, a pápalátogatás előtti napon írta alá a kegyelmi határozatokat, és sürgették Varga Juditot, hogy írja alá az ellenjegyzést. Így történt, hogy nem a szokásos módon, nem a kegyelmi főosztály útján, hanem közvetlenül Varga Juditnak vitték az aláírandó kegyelmi határozatokat. Szerinte a miniszter jó eséllyel nem is tudta, hogy a bicskei igazgatóhelyettes kérelmét is kedvezően bírálta el Novák Katalin.

A miniszterelnök hétfőn bejelentette: parlamenti vizsgálóbizottságot hoznak létre az ügy további részleteinek kivizsgálása céljából, és módosítják a kegyelmi jog gyakorlásának rendszerét is. Utóbbival kapcsolatban azt tervezik, hogy a mindenkori államfőnek a jövőben indokolnia kellene a kegyelmi döntéseit.

Már várhatták a kérvényt a Köztársasági Elnöki Hivatalban

Az újdonság ezekből az iratokból – amit eddig csak sejtettük, de most már tudjuk is –, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem javasolta a kegyelem megadását K. Endre számára, de a köztársasági elnök ezt ennek ellenére megadta – emeli ki lapunknak Fülöp Botond ügyvéd, akit a közelmúltig Vidéki prókátor álnéven ismert a nyilvánosság.

Szerinte a dokumentumok közül lényeges az az utóbb Tuzson Bence igazságügyi miniszternek készített feljegyzés, melyben az szerepel, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal a terhelt ügyében kérte, hogy a kegyelmi kérelem mindenképp kerüljön felterjesztésre olyan időben, hogy Ferenc pápa látogatásáig a köztársasági elnök döntést tudjon hozni.

Tehát nem általánosságban, hanem konkrétan a terhelt ügyében kérték ezt, ami arra utal, hogy K. Endrét már speciális módon, elkülönítve kezelték a Köztársasági Elnöki Hivatalban. Tehát várták ezt a kérvényt

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik