Doppingvétség elkövetésével vádolják a legjobb magyar párbajtőrvívónőt, Kun Annát, akivel szemben az International Testing Agency (ITA) ezért eljárási folyamat indított.
Fontos leszögezni, a doppingvétség nem egyenlő a doppingolással, Kunt nyolcszor vizsgálták az elmúlt egy évben, és mindannyiszor negatív doppingtesztet produkált, ahogy pályafutása alatt minden alkalommal negatív volt. Viszont az olyan esetekben, mint az övé, ritka a felmentő ítélet.
A 24.hu információja szerint a 28 éves tatai sportolóval szemben tavaly december óta folytat eljárást az ITA, mivel egy naptári éven belül harmadik alkalommal is megszeghette a „holléti nyilvántartás” alapszabályát, azaz az adott napon az általa megadott 60 percben nem tartózkodott ott, ahol azt korábban írásban jelezte, így az ITA munkatársa nem tudta elvégezni rajta a meglepetésszerű doppingvizsgálatot.
Azért fájó mindez, mert Kun a párizsi olimpia előtt élete formáját mutatja: március közepén megnyerte a szakág elismerten legerősebb Grand Prix versenyét, egyaránt negyedik a világranglistán, és az olimpiai kvóták elosztásáról döntő speciális rangsorban, ergo nemhogy biztos párizsi induló, de potenciális éremesélyesként is kezeli a Magyar Vívó Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság.
Mi is az a holléti nyilvántartás?
Dr. Tiszeker Ágnes nemrég doppingellenes tájékoztatót tartott a párizsi olimpiára készülő magyar küldöttség tagjainak. A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője előadásában ugyan nem nevesíthette Kun Annát, és a folyamatban lévő ügyét, nem is tette, ám nyomatékosan felhívta a figyelmet az úgynevezett „holléti nyilvántartás” szigorára, fegyelmezett betartására.
Az olimpiára készülő sportolókat – a már kvótával rendelkezőket kiváltképp – ugyanis nem csak egyes versenyek alatt, után, hanem bejelentés nélkül is ellenőrizhetik a doppingellenőrök. Ennek érdekében a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) úgynevezett „Adams-rendszerében” elektronikus nyilvántartást kell vezetniük, amelyben hajnali 5 és este 23 óra között kötelező módon meg kell adjanak naponta 60 percnyi „ráérési időt és helyet” – akár hétvégén is –, amikor és ahol a doppingellenőrök bejelentés nélkül is megjelenhetnek, hogy mintát vegyenek tőle.
A sportoló az Adams-rendszeren keresztül bármikor, akár egyetlen perccel a korábban beírt időpont előtt is eszközölhet a „hollétében” változtatást, annak okáról írhat e-mailt, telefonálhat, de azt sem baj, ha nem magyarázkodik. Egyet nem tehet, a megadott 60 percben nem tartózkodhat máshol, mint amit korábban felvitt a rendszerbe.
A Kun Anna jogi védelmét ellátó Dr. Tallár Ákos ügyvéd honlapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy a
holléti mulasztással kapcsolatos doppingvétség gyanúja miatt valóban eljárás van folyamatban. Ugyanakkor a folyamatban lévő eljárás és a jogi védekezés sikere miatt további nyilatkozatot nem teszünk.
Kun Anna a média nyomására illetve valótlanságok elkerülése végett péntek délután nyilatkozatot tett közzé a szövetség honlapján, amelyben többek közt azt írta, hogy bár semmi köze tiltott anyag, vagy módszertan használatához, mégis súlyos, néhány esetben akár igazságtalan következményekkel járhat ez az adminisztrációs hiba.
Sajnos az én esetemben is ez történt, külső körülmények miatt, ezért jelenleg holléti mulasztással kapcsolatos doppingvétség gyanúja miatt eljárás van folyamatban ellenem. A jogi képviselőm és csapata folyamatosan azon dolgozik, hogy bebizonyítsák, hogy az ellenem regisztrált mulasztások nem önhiba miatt történtek.
Kun tehát hiába produkált nyolc alkalommal is negatív doppingmintát tavaly egy egyáltalán nem doppingérzékeny sportágban, ha az adminisztrációban hibát követett el, ráadásul olyan peche is volt, hogy éppen ekkor érkeztek az ITA ellenőrei.
A sportágban hónapok óta terjedő információk szerint az első sárga lapot banális ok miatt kapta: tavaly év elején azért nem jelent meg a megadott helyen és időben, mert az aktuális világkupa versenyét egyetlen nappal előre hozták, és a nagy kapkodásban elfelejtette átírni a „hollétit”, így már a repülőn ült, amikor az ellenőrök keresték, és még a telefont sem tudta felvenni.
Tavaly májusban kapta a második sárga lapot, bár úgy tudjuk, ez csak októberben derült ki számára, mert akkor érkezett meg az értesítést arról, hogy ezt hibáját hivatalosan is vétségként könyvelték el. Ezt megelőzően azonban augusztusban is kapott egy sárga lapot, amiről emiatt azt hitte, hogy csak a második hibája volt.
„Ebben a kislányban benne van az olimpiai érem. Ha valakit példaként kellene állítanom, az Kun Anna. 22 éve dolgozunk együtt, vb 6., Eb 5., Európa játékok 3. helye is van már, idén márciusban úgy nyerte meg a világ legerősebb versenyét, a budapesti Grand Prix-t (lásd alább videón – a szerk.), hogy a novemberi kartörése okán még mindig fém van a kezében. Minden esetre reménykedünk” – szemléltette a helyzetet Plásztán Attila, Kun edzője.
Miben reménykedhet Kun Anna?
Alaphelyzetből nyerhetetlennek tűnik Kun ügye, lévén a WADA rendkívül szigorúan veszi a holléti nyilvántartás kitöltését, pontosabban az abból adódó bármiféle vétséget. A tokiói olimpián Christian Coleman hasonló okok miatt nem vehetett részt, holott az amerikai vágtázó nem akárki, a 2019-es dohai vb 100 méteres síkfutásának aranyérmese. Coleman is fellebbezett, magyarázkodott, de nem sok eredménnyel: két év helyett csak 18 hónap eltiltást kapott.
Mindaddig, amíg a sportág nemzetközi szövetsége első fokon nem hoz döntést, nem függeszti fel a versenyzési jogát, Kun versenyzethet. Sőt, akár még az olimpián is indulhat.
Ennek kapcsán felmerül, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet után csak a saját olimpiai indulását veszélyezteti, vagy másét is, uram bocsá’, a jelen legeredményesebb magyar női párbajtőrözőjeként a női pábajtőr csapat olimpiai részvételét is?
Egyéniben még egy magyar versenyzőnek van esélye az indulásra. A jelenleg 13. kvótahelyen tartózkodó Muhari Eszternek. Mivel csapat kvalifikáció híján az egyéni ranglistáról egy nemzetből csak egy sportoló szerezhet jogot a párizsi részvételre, ha Kun Annát eltiltja a WADA, úgy Muhari a pontszámai alapján biztos kvótásnak tekinthető.
Ugyanakkor az rém kellemetlen helyzetet szülne, ha április 30. után történne meg a felfüggesztés, merthogy vívásban aznap éjfélkor zárják a Párizsban női párbajtőrvívásban pástra lépő 34 vívó név szerinti listáját. Így, ha Kunt addig nem tiltják el, benne ragad az induló listában, és ha mondjuk május 5-én mégis megkapja az elmarasztalást, úgy már az olimpiai kvalifikációs listán tartalékként szereplő Muhari Eszter sem vehetne részt a játékokon, 33-an lépnének pástra Párizsban.
Még kellemetlenebb a sztori, ha az eltiltás az olimpia után történne meg, miközben Kun – aki nyilván végsőkig küzd az önhibája hiányáért –, mondjuk érmet, pláne ha aranyérmet szerezne Párizsban. Merthogy így utólag semmisítik meg az eredményét.
