Mérhető, hogy az Exatlonnak köszönhetően mennyire lett népszerű? Hány követővel rendelkezett például a játék előtt, mennyivel most?
A TV2 minden adásnapra adott fényképeket, amelyek segítségével testvérem, Andrea kezelte a közösségimédia-felületeimet. Nagyjából 300 fős kis Insta-közösségemből lett nyolcvanezres.
A kick-box vilábajnok
Háromszoros kick-box világbajnok, a korábbi háromszáz követő mégis azt sejteti, szélesebb körben a kutya nem ismerte, mint sportolót. Erre alig fél év alatt egy sport-realitynek köszönhetően országos lett az ismeretsége. Helyénvaló ez így?
Öröm is, bánat is, hogy az Exatlonból ismert meg az ország.
Ez mivel magyarázható?
Nem személy szerint magam miatt, hanem úgy általában érzem szomorúnak, hogy sok, a maga területén sikeres sportolót nem a sporthírekből, hanem az Exatlonból ismertek meg az emberek. Ugyanakkor a műsornak pont ezt a reflektorfényt, a népszerűséget köszönhetjük, amiért hálás vagyok. Bízom benne, hogy ezáltal a kevésbé ismert sportágak is divatosabbak lesznek. Például amiatt, mert Exatlont nyertem, remélem, több gyerek kezd el kick-box edzésre járni. A pozitívumot nézem ebben és igyekszem jóra használni azt a népszerűséget, ami a műsor révén jött.
Busa Gabiból hogy lett kick-boxos?
Szüleim eredendően tesitanárok. Így az, hogy a húgommal sportoljunk, már-már elvárás volt. Sándorfalván nőttünk fel, anyuék úgy gondolták, hasznos, ha valamilyen önvédelmet tanulunk. Kilencéves koromban egy szegedi klubban kezdtem kick-boxolni. Bele is ragadtam ebbe a sportba, mert miután elkezdtünk versenyekre járni, megfogott a hangulat, a sikerélmény.
Mi a szépség abban, ha valaki – ugyan fejvédőben és kesztyűben – azzal a céllal lép ringbe, szőnyegre, hogy szépen kivitelezett módon fejbe üsse, rúgja a másikat?
Hat küzdelmi szabályrendszerünk van, három tatamis, három ringes. Leegyszerűsítve: az előbbiben több gyors, dinamikus technikára van szükség, az utóbbiban kiütésre megy a játék, szóval egy pontos, erős technika is elég lehet. Így mindenki meg tudja találni a magának tetsző szabályrendszert a pointfightingtól a K1-ig bezárólag. Nekem sem a kiütés, hanem elsősorban a közösség, amelyben nap mint nap készülök és a versenyek hangulata adja meg a sportág szépségét. Nyilván szeretem a megmérettetéseket, hogy minden versenyen bizonyítanod kell, miként tudod hasznosítani az edzéseken tanultakat, a befektetett munkát. És persze, jó nyerni.
Mennyi edzést igényel a kick-box világbajnoki cím?
Naponta egyszer edzek teremben. A vb-címeket 50 kilogrammban szereztem, de az évközi versenyeken általában 50-55-ben állok rajthoz, amikor ringben versenyeztem 52-ben, így az edzések mellett folyton futok, szaunázok a súlytartásom miatt.
Ahogy végignéztem a bejárat melletti dicsőségfalon úgy tűnt, hiába az óriási méret, a klub kinőtte a felületet, lassan új falat kell beáldozni. Speciális magyar sport a kick-box?
Mondhatjuk, mert a nem olimpiai sportágak között a legeredményesebb magyar sport. Sajnos még nem vagyunk ott az olimpián, de legalább a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által már elismert sportág a miénk.
Van sansz, hogy a kick-box felkerüljön az olimpiai műsorra?
Szerintem igen. Talán bemutató sportágként már 2028-ban.
Attól megnőne a sportág presztízse?
Mindenképp. Az biztos, hogy nagyobb lenne az érdeklődés, több gyerek kezdené el, még nagyobb lenne az utánpótlás, szélesebb bázisból lehetne válogatni a felnőtt mezőnyben. Sokkal nagyobb lenne a nézettségünk is, mert nem olimpiai sportágként nem nagyon kerülünk be a sporttelevíziók műsorába. Talán az Exatlon előtt azért sem ismert engem, vagy a tízszeres világbajnok Mórádi Zsoltot a közvélemény, mert nálunk még a világversenynek sincs közvetítése.
Amikor világbajnok lett, szerepelt a Nemzeti Sport címlapján, belső oldalain, netán egy rövidhír erejéig?
Hát, nem is emlékszem…, szerintem nem.
Ennek mi az oka? Végül is hazánkban a kick-boxot pont egy közismert ember, a legnépszerűbb magyar sportolók egyike, Növényi Norbert helyezte térképre azzal, hogy birkózó pályafutása után 1986-ban, Párizsban Európa-bajnok, majd, 1987-ben, Münchenben K1-ben világbajnok lett.
Lehet, hogy rossz a PR-unk?
Ugyan tavaly ősszel bejelentette, hogy a harmadik világbajnoki címe után visszavonul, de a kick-boxnak van professzionális változata is. Utóbbi, mint újabb kihívás, foglalkoztatja?
A profi kick-box azért a presztízsét és az elnyerhető pénz nagyságát nézve sem akkora vonzerő, mint a profi ökölvívás. De igen, szeretnék profinak állni és profi világbajnoki címmeccset vívni. Remélem még az idén, legkésőbb a jövő tavasszal lesz rá lehetőségem. Azt a sikert még szívesen kipipálnám.
A gazdasági nyomozó
Gazdaságvédelmi nyomozóként, századosi rendfokozatban dolgozik. Miért választotta ezt a hivatást?
Jól tanultam a gimiben, de mivel egyetlen terület sem vonzott kiemelten, ezért nem nagyon tudtam dönteni a hogyan továbbról. Szüleim ragaszkodtak a felsőoktatási intézményhez, a diplomához. Anyu egyik ismerősének a fia akkor járt a rendőrtisztire és jókat mesélt róla. Szüleim felvetették, mi lenne, ha én is oda jelentkeznék. Fogalmam sem volt mit csinál egy rendőr, pláne egy nyomozó, ezért úgy voltam vele, oké, felvételizek, megnézem milyen, aztán ha nem tetszik, egy év után váltok. Megtetszett.
Milyen ügyekben nyomoz?
Csalás, sikkasztás, korrupciós bűncselekmények, pénzmosás.
Mi volt a legismertebb, legnagyobb ügye?
Saját ügyként egy sorozatcsalás, nagy összeggel, nagy kárértékkel, és több mint nyolcvan sértettel. A legismertebb, amiben dolgoztam, az talán a brókerbotrány. A nyomozást végző rendőri szervben külön nyomozócsoportot hoztak létre az ügyek nyomozására, ahova vidékről is vezényeltek kollégákat, így kerültem bele én is.
Hogy viselkedik nyomozóként? Akárcsak a ringben az ellenfelét, elkapja a rossz fiúkat, beszorítja a sarokba és nem engedi ki többet?
A gazdaságvédelmi ügyek jellegzetessége, hogy csak azután hallgatjuk ki a gyanúsítottakat, miután minden addig beszerezhető bizonyítékot sikerült begyűjteni. Feljelentés alapján utána megyünk az elsődleges adatoknak, kielemezzük a számlamozgásokat, pénzforgalmat, lépésről lépésre haladunk. A személyi, tárgyi és egyéb bizonyítékok mentén megyünk előre, kihallgatjuk a gyanúsítottakat, a tanúkat, megkeressük a pénzintézeteket és ezek összessége alapján jó esetben végül összeáll a mozaik.
Mi okoz nagyobb örömet: full kontaktban kiütni az ellenfelet, vagy amikor a vádlott összeroskad, és beismerő vallomást tesz?
Ugyan más és más, de mindkét területen jó érzés a siker. Nem tudok különbséget tenni.
Volt már olyan ügye, ahol megálljt parancsoltak?
Mármint?
Látni olyat a filmekben, hallani olyan városi legendát, előfordul, felülről érkezik egy-egy utasítás, eddig és ne tovább, ejtsd az ügyet!
Nem. Még soha.
Eredendően szegedi, nyomozói hivatása is oda köti, mégis itt találkozunk Budapesten, pontosabban Csepelen, a Halker-KiralyTeam Kick-box Akadémián.
Az edzőm, aki a párom is egyben, pesti. Ő viszi a klubot. Nyári tábort tartunk éppen. De már tavaly tervbe vettük, hogy összeköltözünk, Budapestre költözöm, de közbejött az Exatlon.
Ez azt is jelenti, hogy eddigi munkahelyén, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon már elbúcsúzott a kollégáitól?
Nem. Az Exatlon miatt illetmény nélküli szabadságra mentem, úgyhogy egy biztos, Szegedre megyek vissza állásba.
A fővárosban mivel szeretne foglalkozni? Maradna nyomozó?
Nem tudom még pontosan. De van tervem, és ha eljön az ideje, beadom az önéletrajzomat.
Az exatlonos
Kemény sport, racionális, könyörtelen gondolkodást igénylő foglalkozás, a tévénézők mégis úgy ismerték meg, a kick-box világbajnok, aki többször elsírta magát.
Olykor nagyon rosszul viseltem a távollétet, mert nem készültem lelkileg fel arra, hogy ilyen hosszú ideig kint maradok. Azzal a céllal utaztam el, hogy csak ne elsőnek essek ki. Talán ha 3-4 hetet reméltem magamtól, merthogy azt gondoltam, úgyis sokkal gyorsabbak, ügyesebbek lesznek az ellenfeleim.
Nem túl optimista hozzáállás attól, aki háromszoros világbajnok, ráadásul komoly küzdősportban, kick-boxban jeleskedik.
Lehet. De annak ellenére, hogy néztem a tavalyi évadot, fogalmam sem volt, mire számítsak. Teljesen más a tévé előtt ülve egy-egy órára belecsöppenni, mint a helyszínen átélni. Azt előzetesen jól éreztem, hogy úgysem a pályán, a futáson dől el a verseny, hanem az ügyességi feladatokon. Ezért még tavaly, az indulás előtt itt az edzőtermünkben felépítettünk egy akadálypályát, dobáltunk teniszlabdával, meg minden mással, de képtelenség modellezni azt a helyzetet. Azzal szembesültem, hogy az Exatlon olyan összetett kihívás, amelyhez egyetlen sport sem hasonlítható, ezért nem is jelent előnyt az élsportolói múlt.
Hogy került képbe, pláne az utazók közé?
Előbbit nem tudom. A TV2-t kell megkérdezni. Nyilván több embert megkerestek, aztán volt egy szóbeli casting is, ahol Palik Lacival beszélgettem. Majd futni kellet egy, a TV2 területén felépített tesztpályán, végül egy videós kérdezz-feleleket követően választották ki a résztvevőket.
A műsorban bebizonyosodott, jók a megérzései, tényleg nem nagyon tudott senkit sem lefutni a pályán – a végén mégis győzött. Mekkora előnyt jelentett a sikerében, hogy olyan sportágat űz, ahol jelentős szerep hárul a koncentrációra, a magas pulzusszám mellett pontosan, jól kivitelezett mozgássorokra?
Kétségtelen, e téren jól tudtam hasznosítani a tapasztalatomat. Kick-boxban 3 x 2 perc egy-egy meccs és az egyes futamok végén ugyanúgy, mint a ringben, vagy a tatamin, 150-170-es pulzussal álltunk a nyugodt és finom motorikus képességeket igénylő ügyességi feladatokhoz. Tényleg csak a koncentráció döntött.
Május 14-e óta vannak itthon, a döntőt már a televízió előtt ülve izgulhatta újra végig. Mennyire adta vissza a műsor azt a valóságot, amelyben kint éltek?
A bajnokok részéről abszolút. A mi kis életközösségünket belülről is olyannak láttam, éreztem, ahogy a realityk visszaadták. A kihívók hétköznapjai nem tudom milyenek lehettek, annyira el voltunk szigetelve egymástól. Ezért lehet az a furcsa helyzet, hogy itthon a televízió előtt ülve sokkal többet láttam, tudtam meg a mindennapjaikról, mint a helyszínen, ahol csak a versenyeken találkoztunk és még beszélgetni sem nagyon beszélgethettünk egymással.
Leszámítva a nyolcas döntőt, napi maximum 2-4 órát versenyeztek, ha nagyon bőven számolok, akkor is a napok harmadát töltötték az Exatlonnal. Még a nyolcórányi alvás mellett is maradt 8 óra szabadidő. Mivel foglalták el magukat?
A villából ki sem léphettünk az útra, csak a kertben lehettünk, a faház és környezete sivárságát pedig elég jól visszaadta a képernyő. A villában annyival maradt több szabadidős lehetőség, hogy ott úszhattunk, edzhettünk, futhattunk a kertben. A faháztáborban maximum köveket gyűjthettünk, amelyek segítségével megnyitottuk a „Stone gym”-et.
Olvasás?
Á! Ugyan mindenki hozott magával egy-egy könyvet, de még azt sem vihettük be magunkkal, hogy ne lehessen félrevonulni, lehetőleg mindig együtt legyen a csapat. Ez is a játékszabály része.
Hiába az álomnyaralást idéző környezet, elég szigorú, már-már sivár lehetett az élet így. Mivel próbálták az agyukat fitten tartani?
Sokat beszélgettünk, és olyan játékokat játszottunk, amelyhez nem kellett semmilyen eszköz, mert nemhogy könyvet, de se papírt, se ceruzát, se telefont nem tarthattunk magunknál. Egymástól kérdeztük, majd soroltuk Magyarország megyéit, megyeszékhelyeit, Európa, Amerika államait, fővárosait. Barkochbáztunk. Mindennel próbálkoztunk, ami eszünkbe jutott és egy picit is megmozgatta az agyunkat. Ami legjobban megviselt, hogy nem beszélhettünk a szeretteinkkel sem.
A csapaton belül hogyan alakult ki a hierarchia?
Senki sem mondta ki, hogy kezdetben Szilas (Csollány Szilveszter, olimpiai bajnok tornász – a szerk.), majd a kiesése után Dávid (Tóth Dávid, olimpiai ezüstérmes kajakos – a szerk.) legyen a csapatkapitány. Csak úgy kialakult.
Ez az olimpiai érmeknek szóló tisztelet – hiszen a többiek, ahogy te is „csak szimpla világbajnokok” vagytok –, vagy a karizmatikus személyiségük, az emberi tulajdonságaik juttatták egyértelmű vezérszerephez őket?
Nálunk sosem volt kimondva, hogy kell egy vezérürü, aki után menni lehet. Valahogy mégis így alakult a csapat belső viszonya. Szilasnak a kora is belejátszhatott, és az is, hogy már dolgozott edzőként is. Kifejezetten élvezte, hogy mentorálhatott minket, mi pedig felnéztünk rá.
És a férfi-nő kapcsolatra hogyan hatott a hosszú bezártság?
Jól tudtunk együtt élni, még a faházban is, ahol nyolcan voltunk összezárva, ami mindenkitől erős toleranciát követel.
A televíziós szereplésre egyszeri alkalomként tekint, vagy vonzóvá vált ez a világ?
Most úgy érzem egyszeri. Esetleg, ha lesz még olyan műsor, amelyet hozzám testhezállónak érzek, és felkérnének, azon elgondolkodnék.
Például?
Ázsia expressz. De azon kívül nem szeretnék médiaszereplő lenni.
Miért nem?
Nem érzem magamban a mindenáron való szereplésvágyat. Nekem kint is meg kellett szoknom a kamerákat, hogy az intim szféra – fürdőszoba, stb. – kivételével folyamatosan vesznek, hogy állandóan beszélnem kellett. Fél év alatt sem szerettem meg, hiába áll közel hozzám a sport és ez a fajta sportreality.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
