Sport

A pénz és a felhajtás sem érdekli a világ legjobb maratonfutóját, csak a fegyelem

Bár a legtöbb profi a sporttal keresett millióiból fényűző életet él, Eliud Kipchoge a sikerei és rekordjai után is pontosan ugyanabban az edzőtáborban tölti mindennapjait, ahol 18 évesen futni kezdett. A hétfőtől szombatig tartó kemény edzések mellett heti egy nap jut a családjára, a templomra és a hobbira.

A világ legjobb maratonfutója Eliud Kipchoge. Pont. A kenyai nyert olimpián, világbajnokságon, övé a táv hivatalos világrekordja is (2:01:39), és ő az első ember, aki két órán belül futotta le a valamivel több mint 42 kilométert (1:59.40).

Ahogy az ünnepelt sztárokra jellemző, Kipchoge mögött is egyre komolyabb támogatók sorakoztak fel az évek során. A Nike például az ő bevonásával fejlesztett cipőt, más kérdés, hogy a csuka annyira jól sikerült, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) folyamatosan tárgyal arról, szabályos-e a használata, mert túl nagy előnyt jelent azoknak, akik abban futnak.

Föld felett lebegő futók, kétórás maratonok – így ültette le a hosszútávfutást egy időre a Nike
Mi az a technológiai dopping? Miért igazságtalan? Hogyan tehetnek tönkre a fejlesztések egy sportágat? A Nike sztorija kísértetiesen hasonlít arra, ami az úszásban a cápadresszek megjelenésekor történt, de a végkifejlet teljesen más lehet.

Bár meghetetné, az évek során multimilliomossá váló Eliud Kipchoge nem él fényűző életet. A klasszis hazájában, Kenyában szerény körülmények között éli mindennapjait: fut, gyerekeivel játszik, vagy épp a farmját gondozza.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Eliud Kipchoge – EGH🇰🇪 (@kipchogeeliud) által megosztott bejegyzés, Ápr 15., 2020, időpont: 4:58 (PDT időzóna szerint)

Csak futás és semmi más

Nem is gondolsz a futásra, mint sportra, annyira természetes

– mondta az afrikai atléta a gyerekkoráról a BBC-nek.

Kipchoge mindig futva járt iskolába, majd amikor véget ért az oktatás, jöhetett a visszaút – az sem volt ritka, hogy közben hazaugrott ebédelni, majd vissza a suliba. Az egykori kenyai futó, a szomszédban lakó Patrick Sang azonban 2002-ben úgy döntött, hogy felkarolja a tehetséges fiút és felajánlotta és segít neki profivá válni.

Élete első edzéstervét a saját karjára írta föl kosszal a 18 éves futó, aztán bemagolta a tíznapos előírást, majd hazarohant és leírta egy papírra.

Így indult világhódító útjára Kipchoge. Sang még ugyanabban az évben beindította a kaptagati táborhelyet, amely napjainkra már az atlétika egyik legfontosabb központja lett, rengeteg klasszis futó készült és készül ott. Az edzőtábor programja ma már kőbe van vésve: akad benne hosszú- és rövidtávfutás, kell futni pályán és erddőben is. Hétfőtől szombatig naponta két kihívásokkal teli edzés a menü.

A tábor szakácsának is szigorú szabályokat kell követnie, ahogyan a futóknak, úgy neki is minden napra előírták a fogásokat és az étkezések időpontját. A kicsike konyhából egyenes az út az ebédlőbe, ahol az egyszerű asztalok és székek mellett egyedüli dekoráció egy poszter, melyen ez a felirat áll:

Az ezermérföldes utazás egyetlen lépéssel kezdődik.

„Nagyon jó hatással van ránk a tábor. A családunktól elzárva csak a sportra koncentrálhatunk. Nincs más, csak a futás. Számunkra a futópálya az iroda. Vigyázunk rá, dolgozunk rajta, szenvedéllyel és tisztelettel csináljuk” – idézi a BBC beszámolója Geoffrey Kamworort, Kipchoge edzőpartnerét.

Fotó: SIMON MAINA / AFP

Persze a többi lakó pontosan tudja, kivel él együtt, ahogyan a világ legjobb maratonfutója is tisztában van a szerepével. Kipchoge nincs elszállva magától, még úgy sem, hogy bizonyos dolgokban azért kivételeznek vele, például egyedül neki van külön szobája az épületben, mindenki más egy lakótéren osztozik. Viszont még sosem volt a 30 atléta tábori vezetője, a különleges tisztségre a lakók szavaznak meg maguk közül valakit, de Kipchoge sosem kért ebből a feladatból.

Szoktak főnöknek hívni, de mindig kérem, hogy ne csinálják. Amint te vagy a főnök, már nem tudsz józanul gondolkodni. Inkább leszek vezető, mint főnök. Ezért is fontos, hogy én is kivegyem a részem a takarításból. Példát akarok mutatni a fiataloknak, abban bízom, hogy jó irányba terelem őket.

A család, a tekerés és a farm békéje

Kipchoge nem csak a táborhelyen, hanem odahaza is szigorú keretek között él, erről a felesége, Grace mesélt. Vasárnaponként pontban 8:30-kor indul a család templomba, pedig a mise kilenckor kezdődik és öt percig tart az út. Egyetlen dolog írja át a napirendet, a Forma–1-es futamok, amit közösen néz meg a Kipchoge család.

Az atléta sokat játszik a gyerekeivel, vagy ha éppen ahhoz van kedve, a farmján üti el az időt. Tehenek, bárányok és csirkék alkotják a Kipchoge farm állományát, amelyhez a 25 kilométerre található Eldoret városában kell havonta élelmet vásárolni. Ide azonban már motorbiciklin érkezik a kenyai sztár, elvégre a vasárnap az egyetlen nap, amely nem a futásról szól.

„Nagyon szeretem az állatok társaságát, főleg edzések után. Amikor köztük vagy, minden nyugodt. Tökéletes arra, hogy felfrissítsd az elméd” – vallja Kipchoge.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Eliud Kipchoge – EGH🇰🇪 (@kipchogeeliud) által megosztott bejegyzés, Júl 8., 2019, időpont: 2:25 (PDT időzóna szerint)

Az atlétának egyerekkori emlékek is fűződnek a farmok világához. Gyerekkorában úgy keresett némi zsebpénzt, hogy tejet szállított farmok között. Az egyiktől fölvette az árut, a másiknak eladta, naponta akár 40 kilométert is tekert. A kerékpározás ma is közel áll hozzá, az Ineos profi csapata, amely a rekordfutást is szponzorálta, egy komoly biciklivel is meglepte Kipchogét, aki saját bevallása szerint párszáz kilométert tesz meg vele havonta.

Így tengeti mindennapjait a világ egyik leggazdagabb atlétája. Ahelyett, hogy két kézzel szórná a pénzt, inkább megmaradt annak, aki 18 évesen is volt, sőt alig van készpénz a háznál.

Ha véletlenül rámjönne a bolondóra, akkor sem lenne nálam pénz, hogy elszórjam. Én csak egy ember vagyok, az is maradok. A pénz egy teljesen külön dolog. Nincs vele dolgom, bent pihen a bankban. Egyszerű életre vágyom

– foglalja össze életét Kipchoge és talán ez írja le őt legjobban.

Fotó: SIMON MAINA / AFP

A hosszútávfutás királya úgy tervezte, hogy 2020-ban megvédi még az olimpiai bajnoki címét, amely profi pályafutásának végét jelentette volna. Csakhogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott tokiói játékokkal a búcsúverseny is elhúzódott.

Úgy éreztem a bécsi rekord pályafutása csúcspontja. Ha bárki más éri el a két óra alatti időt, karnevált rendeznek. Eliudtól viszont rögtön kérdezgetni kezdték, hogy csinálta. Eliud csendes fickó, nem lehetett kizökkenteni. Visszatért a táborba, ivott egy csésze teát, aztán másnap folytatta az edzést, mintha mi sem történt volna

– emlékezett vissza Peter Nduhiu, a kenyaiak fizioterapeutája.

Kipchoge-nak egy 2012-es combsérülést leszámítva nem kellett sűrűn orvoshoz járnia. Nguhiu szerint a legapróbb tünetet is azonnal jelentette, így hamar elejét vették a problémáknak. A jelenleg 35 éves futó kicsattanó erőben van, bármikor készen áll maratont futni és ha van ember, aki 36 évesen is aranyesélyes, az éppen Kipchoge. Egy ilyen hőstett tökéletesen alátámasztaná a sztár mottóját: egyetlen embernek sincsenek határai.

Kiemelt kép: Herbert Neubauer / APA / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik