Sport

Kinek kell még a Récsei Centerben is korcsolyaközpont?

A Milennáris és a Kistadion helyére megálmodott Nemzeti Korcsolyázó Központ mellé újabb, ötezres jégcsarnokot épít az állam. De miért?

A Nemzeti Korcsolyázó Központot eredetileg a Millenáris Velodróm és a Kisstadion helyére álmodták meg a tervezők – mindkét elképesztően lepusztult épület területén egy-egy ideiglenes sátorral fedett jégpálya üzemel jelenleg. Füstbe ment a budapesti olimpia, mégis megvalósul egy újabb sportfejlesztés, könyvelték el sokan, miközben a beruházás szükségességére a rövidpályás-gyorskorcsolyázók 2018-as történelmi téli olimpiai aranya erősített rá.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ szabálytalan ellipszise, alatta a Récsei Center területe (piros négyzetben) Forrás: Board Építész Stúdió

A kormány azonban tavaly december 27-i határozatában erre is lapot húzott és a már jóváhagyott, 2,3 milliárd forintért megtervezett fejlesztéshez „hosszú távú sportcélú hasznosítás” céljával hozzácsapta a XIV. kerületben található, jó ideje bevásárlóközpontként üzemelő Récsei Centert is. A határozat felelősként Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, szakmai partnerként a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget és a Magyar Jégkorong Szövetséget jelölte meg, hogy 2019. augusztus 31-i határidővel készítsenek előterjesztést a beruházás előkészítéséhez kapcsolódó feladatokról, költségekről, valamint az üzemeltetésre vonatkozó koncepciókról.

A 400 méteres nagypálya látványterve Forrás: Board Építész Stúdió

Mindezt a környék lakóssága úgy értelmezte, hogy a Récsei Center, benne az üzletekkel az idén nyáron bezár.

Ez nem igaz, nem zár be, az  idén nyáron legalábbis semmiképp.

  • Egyrészt a 2020-as budapesti labdarúgó-Európa-bajnokság miatt a Puskás Ferenc Stadion környékén az UEFA-előírás szerint nem folyhat építési munkálat, ezért nemhogy a Récsei Center, de a Nemzeti Korcsolyázó Központ építése sem kezdhető el addig.
  • Másrészt a határozat szerint még csak az Récsei Center sportcélú átalakításának előterjesztés-készítése zajlik, tervek nincsenek (ezért tudjuk cikkünkben csak az NKK látványterveit bemutatni).
  • Így a bevásárlóközpont zavartalan működése legalább 2020. szeptember 30-ig biztosított.

Mi lesz a Récsi Centerből valójában?

A Récsei Center épülete műemlék, annak tetőszerkezete védett, csak az 1930-ban épített üveg-acél, alátámasztó oszlop nélküli csarnoktér megtartásával lehet tervezni, ezért az épület semmiképp nem bontják el. Ami az előzetes számítások szerint biztos: a 70×100 métert átívelő tetőszerkezet alá bőven elfér egy szabvány méretű, 30×60 méteres hokipálya, és ha kissé a talajszint alá tervezik, úgy az épület az ötezres lelátónak és az elengedhetetlen közönségkiszolgáló egységeknek is könnyedén helyt adhat.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ utcaszintjén egy fedett, 400 méteres gyorskorcsolyapálya, benne két, egyenként 30×60 méteres, jégkorongozásra, rövid pályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpálya található (a képen lent). A terv szerint miközben a 400-as nagy körön a közönség korcsolyázik, láthatja, amint bent Liu Shaolin Sándor és az olimpiai bajnokok edzenek. A kép felső ábrája a -1-es szintet mutatja, ahol még két 30×60-as gyakorló jégpálya, egy uszoda, öltözők, edző- és kondicionálótermek lesznek. Az épületben egy akadémiai központ és több mint 1000 négyzetméter üzlethelyiség is helyet kapna. Forrás: Board Építész Stúdió

A terv szerint míg az NKK-ban két szinten helyet kapó öt jégpálya elsősorban a nagy-, és rövidpályás gyorskorcsolyát, továbbá jelentős mértékben a nagyközönség sportolási lehetőségét oldja meg télen-nyáron, addig a Récsei Center a hazai és nemzetközi hokimeccseknek adhat otthont.

A két, egymást egy utcával és közösségi térrel elválasztó épületet a föld alatt átjáró köti majd össze. Az NKK tetején több mint ezer négyzetméternyi napelem biztosítja a jégcsarnok hatalmas energiaigényét.

Minek ennyi jégpálya?

Budapesten jelenleg 6-7 szabvány (30×60-as) jégpálya üzemel. Ezek közül viszont csak kettő, a Vasas SC által használt káposztásmegyeri jégpalota és Tüskecsarnok rendelkezik elfogadható, 2500 fő befogadására alkalmas nézőtérrel (utóbbi ráadásul időszakos, csak rendezvényre biztosít jeget). Ez

  • kizárja, hogy a fővárosban komoly nemzetközi hokitornát vagy egyéb korcsolyázó eseményt rendezzenek,
  • másrészt a tapasztalat azt mutatja, ma már nemcsak válogatott, de klubszinten is lehet 3-5 ezer néző egy-egy bajnoki meccsen.

Bármilyen hihetetlen, a jeges sportok iránt érdeklődők jelenlegi igényeinek kielégítéséhez is országosan minimum húsz jégpályára lenne még szükség. A fővárosban konkrétan éjjel-nappal meg lehetne tölteni a jelenlegi kapacitást a jégkorong, a korcsolyasportok és a curling versenysportolóival, utánpótláskorú versenyzőivel, valamint a jelentős számú korcsolyázóval, akik pillanatnyilag leginkább csak télen, a Városligeti Műjégpályán jutnak lehetőséghez. Utóbbin a szezon egy-egy pénteki napján 2-3 ezer sportolni vágyó fordul meg –  egy részük nyáron is biztosan örömmel korcsolyázna kulturált körülmények között.

Az NKK és a Récsei Center 2022-re, mintegy 43 milliárd forint tervezett bekerülési költségen megvalósuló felépítése és átalakítása megoldást szolgáltathat erre a momentán igencsak égető kereslet kielégítésére, nemcsak az él- és utánpótlássport, de a nagyközönség számára is.

Sportpályából már lett bevásárlóközpont, fordítva még nem

  • Az Istvánmező az 1800-as évek második fele óta a magyar sportot szolgálja.
  • Míg a rendszerváltás utáni két évtizedekben kereskedelmi célú létesítmények – benzinkutak, plázák – miatt szűntek meg sportpályák, azóta a Récsi Center az első eset, hogy mindez fordítva valósul meg.
  • A bevásárlóközpont jelenlegi bérlőinek sem kell elkeseredniük, mert a két létesítményben több mint ezer négyzetméternyi utcafronti területet alakítanak ki kereskedelmi, szolgáltató célra, amelyben akár a jelenlegi bérlők is megtalálhatják üzleti számításaikat.

Kiemelt kép: Board Építész Stúdió

Ajánlott videó

Olvasói sztorik