Mi lett belőletek, olimpiai bajnokok?

Különböző vetélkedők sporttörténelmi kérdése lehetne, ki, mikor és hol nyerte Magyarország első ifjúsági olimpiai aranyérmét? Nos, rövid szerkesztőségi körkérdésünk lehangoló eredményt hozott, amin két okból nem is csodálkozhatunk:

1. viszonylag friss eseményről beszélünk, nincs még annyira köztudatban, hiszen Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke által 2001-ben felvetett ötlet 2010-ben öltött először testet.
2. Mivel a résztvevő sportolók életkorát 14-18 év között határozták meg, relatív ismeretlen gyerekek versengenek, így a média figyelme messze nem akkora, mint a felnőttek nyári, vagy téli olimpiáin.

Ettől még tény, az első magyar ifjúsági olimpiai bajnok az akkor még a közvélemény számára kevésbé, ma már nagyon is közismert úszó, Kapás Boglárka (200 pillangó, 2010. 08.16.).

Ahogy az is tény, a magyar sporttörténelem első ifjúsági olimpiai érmesének nevét és sportágát alighanem még szűkebb környezetében, vívóberkekben sem vágnák ki zsigerből, holott Lupkovics Dóra egy nappal hamarabb nyert bronzot női tőr egyéniben, minthogy Kapás nyakába akasztották volna az aranyat.

De vajon a Szingapúrban éremszerző 15 sportolónk közül ki, milyen felnőttkarriert futott be?

A feltett kérdés azért releváns, mert a válasz egyfajta értékmérője, tükre lehet a magyar kormány 2011-ben beindított Kiemelt Sportágfejlesztési (KSF) programjának. A 16 kiemelt olimpiai sportág számára hét éve juttatott jelentős többletforrás arra lenne hivatott, hogy a korábbi két évtized éhkoppjához képest nagyságrendekkel jobb felkészülési, versenyeztetési feltételeket biztosítson a sportolóknak, edzőknek. Ezzel szélesedjen a tömegbázis és több élversenyző maradjon felnőttként is a pályán, nota bene vigye Magyarország jó hírét, érjen el nemzetközileg is értékelhető eredményt.

A Szingapúrban érmet szerzők 2020-ban lesznek a legjobb sportolói korban. 24-26 évesen ekkor már kilenc éve élvezik a jobb feltételrendszert. A tokiói olimpia eredményességén így szinte kötelezően mutatkoznia kell az elköltött pénz hatásának. 

Ezért is értékmérő adat, miszerint a 15 szingapúri ifjúsági olimpiai érmes közül jelen állás szerint nyolcról mondhatjuk el, hogy felnőttként, nemzetközi szinten is megállta a helyét. Hogy a több, mint ötven százalék jó, vagy rossz arány, az megítélés kérdése. Mivel az évtizedes statisztikák azt bizonyítják, sportágtól függetlenül a legnagyobb karriertöréspont épp az ifjúsági kor után, a felnőtté válás küszöbén, 18-20 év között következik be, mi erősen a jó felé hajlunk.

• A két történelmi első közül Kapás azóta a felnőttek között is bizonyított. A még mindig csak 25 éves úszónő a 2015-ös kazanyi felnőtt világbajnokságon (1500 gyors, és a riói olimpián is (800 gyors) bronzérmes lett.
• Lupkovics szolgáltatja az ellenpéldát, akinek nyolc év alatt nem sikerült az áttörés; felnőtt világversenyen még érem közelébe nem került. Ellenben az is egyfajta siker, hogy nem hagyta abba, válogatott sportolóként Eb, vb résztvevő. Korábban ugyanis jellemzően aki 20-21 éves koráig nem ért el felnőtt eredményt, az hátat fordított az élsportnak, inkább elment tanulni, dolgozni.

A hét magyar ifjúsági olimpiai bajnok közül Biczó Bence (úszó, Európa-bajnoki ezüst 2012, 2014, 200 pillangó) és Bernek Péter (többszörös rövid pályás világ-és Európa-bajnok úszó) is befutott a felnőttek közt. Ugyanakkor Biczó lendülete megtört, jelenleg Kapással ellentétben nem tartozik a közvetlen világelithez, míg Berneket egy rejtélyes betegség hátráltatta abban, hogy ötven méteres medencében is letegye a névjegyét.

A kajakos Farkas Ramóna és Tótka Sándor is egyesben nyert aranyat. Előbbinek még nem sikerült érdemi eredmény felmutatnia a felnőttek között, utóbbinak igen. Tótka ugyan a 2016-os olimpiára rendezett bitang erős hazai válogatókon még nem tudta keresztül verekedni magát, de csapathajóban már kétszeres felnőtt világ-, és háromszoros Európa-bajnoknak vallhatja magát.

Szingapúrban a triatlonos Dudás Eszter nyert még aranyérmet a nemzetek vegyes csapatának tagjaként. Ő a tanulást választotta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként egyetemi világbajnoki címig jutott 2012-ben.

Az érmesek közül mindenképp ki kell emelni

• Földházi Zsófiát (öttusa, 2010, egyéni ezüst), aki felnőtt szinten is szállítja az eredményeket az olimpia szempontból mérvadó egyéniben (2013, Eb arany, 2017, vb ezüst),
• Harcsa Zoltánt, aki kétszeres Európa-bajnokként (2013, 2017) manapság az egyetlen felnőtt ökölvívónk, akiben potenciális éremlehetőség rejlik felnőtt világversenyen,
• és Tóth Krisztiánt, aki az igen széles nemzetközi bázissal rendelkező cselgáncsban lett a 2014-es felnőtt vb-n és a 2014-es, 16-os Eb-n ezüstérmes.

Babos Tímea külön kasztot képvisel. A legjobb magyar teniszezőnő a belga An-Sophie Mestach oldalán ugyan csak bronzérmes lett párosban, de talán az összes 2010-es ifjúsági olimpikon közül ő futotta be a legsikeresebb karriert.

Hosszú Katinka mellett a világon a legismertebb magyar sportolóvá vált, aki olyan sportágban kapaszkodott fel a csúcsra, nyert páros világbajnoki címet, győzött Grand Slam versenyen, ahol az elitet ezres ranglistákon tartják számon. Ha lenne egy jó párostársa, Tokióban is éremesélyes lenne.

2014., Nanking

A négy évvel ezelőtti kínai ifjúsági olimpiára 16 sportágban 57 magyar sportoló utazott ki. Az összesen megszerzett 28 érem – 7 arany, 9 ezüst, 12 bronz, ebből egy arany, négy ezüstérem vegyes nemzeti csapatszámból – komoly teljesítmény. A jelenleg 20-22 éves fiúk és lányok többsége pont a korosztály váltással küszködik, amely nem minden sportágban zökkenőmentes. Mégis a tény, hogy közülük már hét rendelkezik felnőtt világversenyről éremmel, ami kifejezetten biztató a 2020-as felnőtt olimpiára nézve.

Az aranyérmesek közül szinte mindenki jelezte már, a felnőttek közt is számítani lehet rájuk.

• A cselgáncsozó Gercsák Szabina 2016-ban Európa-bajnoki bronzérmes lett.
• A három aranyérmes úszó közül Kenderesi Tamás olimpiai bronzérme, Eb harmadik és második helyeivel már most az úszóvilág élvonalába tartozik, ahogy Szilágyi Liliána 2016-os 200 pillangón szerzett Eb ezüstjével is valósággal berobbant a felnőttek közé. Az úszónő fejlődése azóta sajnos megtorpant, inkább furcsa nyilatkozataival hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor e tehetsége folytán csak rajta múlik, világversenyen akasztanak-e a nyakába újra fényes érmet. A medencében egyedül Grátz Benjámin adós még az áttöréssel.
• A sportlövő Péni István tavaly Eb-, idén világbajnoki ezüstöt lőtt össze idén, amit 2018-ban megspékelt egy Eb-bronzzal is.
• A 21 éves vívó, Esztergályos Patrik a korosztályváltás nehézségeivel küzd.

Az érmesek közül a kajakos Homonnai Luca, az öttusázó Regős Gergely, a kalapácsvető Halász Bence nyert már érmet felnőtt világversenyen.

És akkor 2018., Buenos Aires

Argentínában 20 sportágban összesen 79, relatív még ismeretlen magyar sportoló (36 fiú és 43 leány) képviseli hazánkat. Az utazó lista legnagyobb sztárjai kétség kívül az úszók. Milák Kristóf és Késely Ajna már komoly felnőtt eredményekkel rendelkeznek, így ketten együtt Buenos Airesből egészen biztosan hazahoznak vagy bő fél tucat aranyérmet.

Felnőtt eredménnyel rendelkezik már a tőrvívó Pusztai Liza is (2017., csapat Eb, bronzérem), de érdemes lesz figyelni a még csak 16 éves párbajtőröző, Dékány Kingát is, aki már egyéni felnőtt magyar bajnoknak vallhatja magát. Mellettük a 17 éves öttusázónő, Gulyás Michelle is éremmel térhet haza, lévén idén nyáron már felnőtt világbajnoki ezüstérmet szerzett váltóban.

Milák és Késely már most világsztár, egészen biztos, hogy a tokiói olimpián is ott lesznek. A nyitott kérdés az, október 6-18. között, a 3. ifjúsági olimpián hány magyar fiatal mutatja meg; velük is számolni kell 2020-ban.

Kiemelt kép:  Joel Marklund  / Reuters