Muszbek Mihály sportközgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta, erősnek érzi a budapesti esélyeket. A nagy botrányokban megtépázódott a nemzetközi sportszervezetek tekintélye és “elegáns” lenne a közvélemény előtt, ha egy közepesen fejlett, tízmilliós ország kapná a rendezés jogát.
Muszbek úgy véli, mára megdőlt az a tétel, hogy csak a leggazdagabb és legfejlettebb országok képesek vendégül látni a világ legjobb sportolóit. Ma mintegy száz ország – köztük Magyarország – képes a feladat elvégzésére, így ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportpolitikai döntést hoz a 2024-es nyári olimpia rendezési jogáról, akkor Budapestnek jó esélye van – mondta.
Ehhez álláspontja szerint 4500-6000 milliárd forint kellhet, amennyit az elkészített tanulmányok is tartalmaznak, ez az elkészítendő fejlesztések összköltségét és a rendezési költségeket foglalja magában. Ez ma – mint mondta – az ország GDP-jének 17 százaléka, az éves költségvetés harmada, de ennek kigazdálkodására a döntés után hét év áll rendelkezésre és a GDP-növekedésből megszorítások nélkül finanszírozható.
Hozzátette ugyanakkor, hogy költségtúllépéssel számolni kell, ami Szocsiban – a 2014-es téli olimpia városában – például tízszeres volt. Magyarországon az infrastruktúránál jelentkezhet ilyen probléma. Ezek nem a hét klaszterben megálmodott helyszínekhez kötődhetnek, hanem az autópályák, a repülőtér, a gyorsvasút fejlesztési beruházásai lehetnek, amelyek – mint fogalmazott – már “tegnapra” kellettek volna, de még nem volt rá pénz.
Muszbek Mihály hangsúlyozta: az olimpia legnagyobb értékét nem a gazdasági, hanem a társadalmi hatásaiban látja, az összefogás, a közös siker növeli a nemzeti büszkeséget.
