Az már korábban eldőlt, hogy a férfi tőrözők és a férfi kardozók nem lehetnek ott csapattal a nyári játékokon, s most hétvégén hasonló eredménnyel zárult a női párbajtőrözők és a női tőrözők utolsó selejtezős versenye is. Női kardban és férfi párbajtőrben – a rotációs rendszer miatt – nem rendeznek csapatversenyt Londonban, pedig utóbbiban a magyaroknak ranglistás pozíciójukkal biztos helyük lenne a mezőnyben.
“Mindenképpen tragikus, ami történt. Ne felejtsük el, hogy az athéni olimpián a vívás még a magyar sport sikerágazata volt, és nincs olyan sok ideje annak. Egyesekben felmerülhet, hogy ezt azért említem, mert akkor még én voltam a szövetségi kapitány. És igen. Ezzel azt akarom mondani, hogy a magyar vívás a jelenlegi struktúrában életképtelen, kell egy erős szakmai vezető. Az nem lehetséges, hogy egy a feladatát társadalmi munkában ellátó alelnök felügyelje legmagasabb szakmai szinten a vívást, és ezzel most nem Kamuti Jenőt szeretném bántani.” – mondta Szabó Bence.
A MOB sportigazgatója szerint fel lehet ugyan hozni a helyzet magyarázataként, hogy nincs elég versenyző és edző, de 2004-ben is hasonló volt a helyzet, mégis eredményesen szerepeltek a vívók. Athénból egy arany- és két ezüstéremmel, illetve további értékes helyezésekkel tértek haza a magyar vívók.
“Akkor sem vívtak többen, nem volt több edző. Elővehetjük az olyan frázisokat, mint hogy a csempe leesik az öltözőben, meg hogy nincs elég edző, de ne bújjunk ezek mögé. Fel kell építeni egy hierarchiát, és a jelenleginél profibb és szorosabb gazdálkodásra is szükség van. A lényeg, hogy legyen arca a magyar szövetségnek. Többször előfordult, hogy egy versenyen hozzám jöttek oda, mert engem ismertek és nem tudták, hogy ki is most a csapatvezető.” – jellemezte a helyzetet.
Szabó Bence utalt arra, hogy a meglévő problémák ellenére azért a minapi utánpótlás Európa-bajnokságon sok érmet nyert, nagyon jól szerepelt a magyar csapat.
“Ez azt jelzi, hogy szakmailag nem vagyunk zsákutcában” – tette hozzá.
Az olimpiai kvalifikációra közelebbről rátérve egyetértett azzal az állásponttal, hogy a selejtezős rendszer igazságtalan, de egyúttal megjegyezte: rémtörténetekkel nem kellene előhozakodni. Ezzel azokra a nyilatkozatokra utalt, amelyek szerint egyik-másik versenyen az ellenfelek esetleg összejátszottak – többek között a magyarok kárára.
“Nem szerencsés ilyenekkel foglalkozni. Hamarabb ki lehetett volna harcolni a kvótákat, és akkor nem alakulnak ki olyan helyzetek, amelyek találgatásokra adhatnak okot. Egyébként a rendszerből fakad, hogy azok a csapatok, amelyek már kivívták a londoni részvételt, az utolsó versenyeken nem ugyanolyan tűzzel lépnek pástra, mint korábban. Az olasz kardozóknál például az volt a dilemma, hogy a tapasztaltak helyett fiatalokat vívatnak a végén, de az sem lett volna sportszerű, ezért maradt az eredeti csapat, amely viszont nem szakadt meg a győzelemért.” – mondta Szabó Bence.
