Poszt ITT választás 2018
Veszprém, 2018. február 8.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Szita Károly, Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) a szövetség 51. közgyűlésén a veszprémi polgármesteri hivatalban 2018. február 8-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Üzenik Orbánék: nem patkányok a III/II-esek, az árulók, de patkányok, akik elmondják, amit gondolnak

Pető Péter
Pető Péter

főszerkesztő-helyettes. 2018. 03. 24. 07:00

Mert már nem csak az agyakat, a szíveket is átmosták a pártban. De ami tegnap betonnak tűnt, holnapra ropivá szelídül. Vélemény.
Korábban a témában:

Egy mondat a Fidesznek erről a hetéről: az egykori III/II-es ügynök fideszes Szita Károly magyarázatként arra, hogy a mocskos kommunista diktatúra titkosrendőrségének a saját családjáról is jelentett, azt mondta, az ellenzék bármire képes. Aztán kiderült, Szabó Zsolt fideszes államtitkár 1,2 milliárd forintot parkoltat egy belize-i offshore számlán, Szatmáry Kristóf fideszes képviselő havi 2,5 millió „láthatatlan” jövedelemhez jut egy biztosítási trükk-konstrukciónak köszönhetően, ám elmaradt a gyermekes családok kilakoltatásáról szóló vitanap, mert a fideszes képviselők nem mentek be a munkahelyükre, a parlamentbe.

Mindez úgy tűnik, mintha a Fidesz egy hetének rezüméje lenne, ám valójában a mai Fidesz leglényegének összegzése.

Ha ugyanis lenne bármi ezen kívül, Orbán Viktor reagált volna valamelyik ügyre.

De nincs olyan erkölcstelenség, minősített hazaárulás, mely immár ne férne bele a kormányfőnek. Erről a politikai közösségről mindent elmond szegény Bayer Zsolt patkányozása:  a publicista gyalázza azokat, akik szerint fenyegetés, gyávaság a kormányfői beszéd, melyben a választás utánra helyez kilátásba bosszút, leánykori nevén erkölcsi, jogi, politikai elégtételt, de nincs megjegyezhető mondata a saját családjáról jelentő III/II-esről.

Patkányok azok a magyarok, akik véleményt mernek nyilvánítani, de nem patkányok a magyarok árulói, akik komcsi diktatúrának jelentenek szeretteikről, vagy éppen elteszik a közösség pénzét? 

Ma itt tart a kormánypárt, melynek a hatalom és a pénz maradt az identitása.

Az már oké, hogy a lopásnak nincs következménye, hiszen a rendszer összetartó ereje a korrupció. Legkésőbb az Elios-ügy óta nyilvánvalóan tudjuk, hogy közhatalmi eszközöket használnak arra, hogy szervezetten csaljanak, a közpénzt hatalomközeli magánvagyonokká alakítsák, és hogy megőrizzék saját maguknak tükörképességüket, elnevezték a lopást politikának, nemzetitőkés-réteg építésének, és ki tudja, még hogyan. Ám az már biztosan teljes nihilizmus, hogy az ügynökre sincs semmi reakció. Nincs morális felháborodás,

mintha már nemcsak az agyakat, hanem a szíveket is átmosták volna a Fideszben.

Egész történetük, identitásuk épült arra, hogy a kommunista rezsimmel szemben határozták meg magukat, önfeledten komcsiztak át évtizedeket, hogy aztán szó nélkül tűrjék, hogy soraikban ott az ügynök, a legaljasabb fajtából, aki lelkesen, örömmel mószerol. És az van, hogy erre nem válasz a visszaütés, mert saját erkölcseinket nem mások határozzák meg, azaz, ha szerintünk nem oké az ügynöklét, akkor nem attól függ okésága, hogy Medgyessy Péternek vagy Szita Károlynak hívják a kollégát.

Budapest, 2018. január 12.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke beszédet mond a szervezet konferenciáján Budapesten, a Bálna Rendezvényközpontban 2018. január 12-én. A konferenciát a Polgármesteri összefogás a bevándorlásszervező irodákkal szemben címmel rendezik.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Szita Károly (Fidesz-KDNP), a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke beszédet mond a szervezet konferenciáján Budapesten 2018. január 12-én
(Fotó: Bruzák Noémi / MTI)

Éppen ezért ez a vége a történetnek. Amikor már nem tudnak semmit magukról, egymásról, arról, miért keveredtek egy pártba, miben hisznek, miért lettek. Amikor már csak a félelem tartja össze az építményt, amely mostantól omlik. Mert immár nyilvánvaló: hazugságra nem lehet stabilan építkezni.

Persze ez az egész tényleg eredeti, minden elemében posztmodern kísérlet volt. Kormányozni úgy, hogy mesélek egy „nemzeti” történetet, amelynek árnyékában konkrétan magánosítom az országot. Minden eszközzel arra törekszem, hogy a hatalom elvehetetlen legyen, a demokratikus látvány mögött jogszabályokkal, hatalmi intézkedésekkel fojtom meg az ellenfeleimet úgy, hogy lényegileg lehetetlen az ellenállás, hiszen formailag szinte minden legálisan történik. Eljátsszuk a versenyt a közbeszerzéseken, elbábozzuk a vitákat a parlamentben, piacmaskarába bújtatunk egy végsőkig kontrollált és kitalált közpénzelosztási rendszert, még a korrupciót is törvényesítjük és elnevezzük például taó-nak, hogy még azt a velejéig hazug sztorit elmondhassam hozzá, hogy a sportot, a fiatalokat támogatom.

Soha ilyen világosan nem mutatták meg Európában, hogy a demokrácia mennyire védtelen, amikor olyanok jönnek, akik csak használni akarják a kereteit, nem pedig az eszmének megfelelően működtetni. Tanulságos korszak volt ez, amelyben végre azt is megláttuk, mennyi tévedése, hazugsága volt a rendszerváltó elitnek, hogyan lettek tanult reflexek foglyai pártok és politikusok, és hogyan használhatta gyermekjátékként Orbán Viktor a tengernyi kudarcot, kiábrándulást ahhoz, hogy autokráciát alakítson ki a demokráciában.

Olyat, melynek formailag  ráadásul még vége sincs. Sőt, ma még vakrepülésben haladunk a választás felé, amelyben ma jobban benne van a Fidesz kétharmada, mint abszolút többség alá szorulása. Ám, ha formailag továbbmegy is a kormányzás, a rendszer már esik szét, omlik le a fal, ami tegnap betonnak tűnt, holnapra ropivá szelídül. 

Hát például micsoda jelenetek játszódnak le az állami tévében, ahová a választás miatt öt percre beszabadulnak az ellenzéki pártok? A Jobbik és a Momentum egyszerűen új valóságot mesélt el a tévé nézőinek, akik – egészében felfoghatatlan módon – nem ismerhetik az ellenzéki politikusok sorolta ügyeket. Azaz nem arról van szó, hogy más értelmezését kapják Szita Károly ügynökmúltjának, hanem nem létezik az ügy, ahogyan a Kádár-diktatúra óta nem látott módon nem létezik ebben a valóságmentes nyilvánosságban a Matolcsy-, az Elios-, a Kósa-, a Semjén-ügy sem. Semmi, de, semmi, ami a pártnak kellemetlen. Nem számít a nemzeti érdek és az igazság, csak a Fidesz.

Budapest, 2010. április 11.
Pirospaprikával írt Fidesz feliratos zsíros kenyerek Budapesten a Vörösmarty téri irodaházban, ahol a Fidesz kampánystábja várja az eredményeket.
MTI Fotó: Beliczay László
Fotó: Beliczay László / MTI

Azt persze már régóta tudhattuk, a rendszer próbája, hogy a bemutatott nemvalóság és a megélt valóság közötti feszültség egyszer csak elviselhetetlenné válik, a totális hazudozás miatti düh az ellenikszelés felháborodásáig vezet.

Ehhez az indulathoz, a túloldalon az erkölcs és a moralitás felszámolásához az vezet, ami lehetővé tette a Fidesz felépítését és itt látott felemelkedését. Az őrült lojalitás abból következett, hogy a főnök a totális szolgaságért cserébe mindent megbocsátott, ennek köszönhetően korrumpálódott mindenki. És egy ponton túl a következménynélküliség elvezet oda, hogy a Fidesz országos listájának élmezőnye éppen úgy lehetne a legnagyobb árulók, a leghazugabb magyarok toplistája is.

Nem maradt már semmijük, és veszettül simicskáznak, ami nem indokolatlan tevékenység, amennyiben Simicska Lajosnak valóban elévülhetetlen és megbocsáthatatlan bűnei vannak a maffiaállam megépítésében, ám az van, hogy az aktuális ügyekről semmit nem mond el Simicska neve. Mert nem az oligarcha lőtt Semjén Zsolt helyett Svédországban, nem ő írt alá anyukának szánt 800 millióról közjegyzői okiratot Kósa Lajos helyett, nem ő a felelőse a nyíltan hazaáruló letelepedésikötvény-biznisznek, hanem Rogán Antal, nem ő jelentett a saját családjáról Szita Károly helyett, és a sor a végtelenségig folytatható.

Mindezt fideszes politikusok tudták, merték, tették.

Ennek köszönhetően ma látjuk, hogy ennél a pártnál belefér III/II-es ügynöknek lenni, milliókat-milliárdokat eltenni, de ennek a pártnak nem fér bele a parlamentbe bemenni, hogy a családok kilakoltatását megakadályozza.

Majd ha Bayer Zsoltnak, a patkányesztétikában immár elmélyülő moráltanárnak lesz egyetlen őszinte pillanata, tán elmondja, ezek közül szerinte végül is melyik a patkányság és melyik a hazaszeretet.

És hogy a Fidesznek ez a hete melyik kategóriába tartozik.

Kiemelt képünkön Orbán Viktor és Szita Károly
Fotó:Koszticsák Szilárd / MTI

Pető Péter korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ebben a percben fordultunk rá az őszre

Mátyás király országa ez

Kommentek

Beautiful night shot of Bratislava city, Slovakia
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.