Idén ősszel lesz tíz éve, hogy megjelent az első iPhone, elindítva az okostelefonok évtizedét, és napjainkra annyira természetessé váltak a kezünk ügyében lévő mindenféle képernyők, hogy
A New Yorkban dolgozó, függőségekkel foglalkozó specialista, Edwin Salsitz szerint viszont komolyan kell venni a jelenséget, annak ellenére is, hogy a pszichológusok bibliájaként ismert DSM című kötet legutóbbi változata (A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve) sem említi az ismert addikciók között a telefonfüggőséget (ahogy a pornó-, vásárlás- és ételfüggőség sem számít még hivatalosan betegségnek).
Tisztán látszik, hogy valami kártékony történik velünk a képernyőkhöz köthetően”
– jelentette ki Salsitz, aki évtizedek óta kezel különböző függőségeket. Minden addikció az élvezettel kezdődik – mondja a szakértő. Az üzenetek, tweetek, lájkok dopaminnal árasztják el az agyat, és a folyamatos „bevitel” új normát állít be, ami végül a csalódottság érzéséhez vezet, ha nem tudjuk folyamatosan kielégíteni az új szintet. Az agy ezt nem szereti – állítja Salsitz.
A specialista ugyanakkor tisztában van azzal, hogy ma már sokan nem tudnak dolgozni okoskészülékek nélkül, egyes munkák folyamatosan elérhetőséget kívánnak, de Salsitz szerint nem minden telefonos tevékenység okoz függőséget, ahogy nem minden alkoholfogyasztás vezet alkoholizmushoz sem.
De honnan lehet tudni, hogy kialakult-e bennünk függőség? Salsitz szerint öt kérdést kell feltennünk magunknak, ha úgy érezzük, hogy a telefonunk kezd káros hatással lenni a mindennapi életünkre.
Túlságosan leköti a figyelmemet a készülék? Képes vagy két órára félretenni a telefonodat, és nem gondolni rá? El tudsz úgy aludni, hogy a telefon nincs veled az ágyban? Fel tudsz úgy kelni és fogat mosni, hogy közben nem nézed meg a mobilod? Amennyiben ezekre a kérdésekre nem a válasz, akkor elég valószínű, hogy felütötte a fejét a függőség.
Képes vagyok eltenni a telefonomat? Ha egy étteremben, társas összejövetelen folyamatosan a képrnyőt nézed, és egy percig sem vagy képes a készüléket az asztalon hagyni, és ez teljesen normális viselkedés számodra, akkor Salsitz szerint neurobiológiailag abszolút megalapozott az addikció meghatározás használata.
Vannak elvonási tüneteim, ha nem használhatom a telefonom? Ha elveszik a telefonod, ingerlékeny és érzékeny lesz, mintha hiányozna valami? Kényszert érzel, hogy leellenőrizd, ha már tíz perce nem nyúltál hozzá? A telefon ugyanúgy okozhat elvonási tüneteket, mint az ópiátok, csak ez nem fizikailag, hanem érzelmileg jelentkezik.
Próbálom a telefonhasználatot elrejteni mások elől? A függő emberek tudják, hogy a függőségük probléma, és ezt igyekeznek leplezni mások előtt. Ha inkább elvonulsz egy külön szobába a többiek (akár a családtagok) szeme elől, hogy ott használd a mobilod, az szintén függőségre utalhat.
A telefonhoz nyúlok, ha unatkozom vagy nyomottnak érzem magam? Az emberek képesek enni, inni és dohányozni is a fenti okok miatt, és ha ugyanezért nyúlnak a telefon után, az problémát jelent, sőt veszélyes is lehet. A negatív érzésekre keresünk ilyenkor megoldást, de ahogy az étel, az ital és a dohányzás, úgy a telefon használat sem megoldás, sőt egyre csak rosszabb lesz tőle a helyzet.
Salsitz felhívja a figyelmet, hogy ezekre a jelekre érdemes odafigyelni, és ha a túlzott telefonhasználatnak negatív következményei vannak, érdemes terapeutához fordulni, ugyanis egy szakértő fel tudja tárni a kialakuló függőség valódi okait és segíthet megoldást találni a problémára.
