A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma publikált kutatási eredményei alapján a televízió súlya domináns volt az idei választási eredmények közvetítésében: 73 százalék volt azok aránya, akik a televízióból vagy a rádióból értesültek a választási eredményekről. Az internetről a lakosság 18 százaléka tájékozódott elsődlegesen. Budapesten az arány 22 százalék volt. Összehasonlításképp: 2006-ban a fővárosi adatok alapján az elektronikus médiát (tévé, rádió) még 84 százalék jelölte meg, és az internetet mindössze 5 százalék. A tájékozódásra a megkérdezettek 55 százaléka több információforrást is használt, közülük 91 százalék a televíziót, 49 százalékuk az internetet is. (Korábban a Nielsen Közönségmérés is közölt adatokat, ők azt állították, hogy többen nézték a választási tévéműsorokat április 8-án, mint négy éve a választásokkor.)
Az NMHH közleménye szerint a webes tájékozódásban elsődlegesen az Indexet az online hírfogyasztók 37 százaléka választotta országosan, a városokban arányaiban még többen –, amit a Facebook (18 százalék) és a Nemzeti Választási Iroda honlapja (11 százalék) követett. A hírportálok között 2. helyre került a 24.hu (8 százalékot elérve). A 24.hu mögött lemaradva, 6 százalékot ért el az Origo.
A választásról a televízióból értesülő nézők között az M1 vezető szerepe csökkent – főleg a fővárosban –, idén országosan 32 százalékuk választotta az NMHH közlése szerint. A budapesti választókorúak egyre inkább a kereskedelmi hírcsatornákhoz pártoltak át: 21 százalékuk az ATV-re, 15 százalékuk a HírTV-re kapcsolt, miközben a hírcsatornákat együttvéve is még csak 9 százalék nézte 2006-ban. A két országos kereskedelmi tévé idén gyengén teljesített, legalábbis a médiahatóság szerint: az RTL Klub a nézők 11 százalékát, a TV2 8 százalékukat tudhatta magáénak a választásokkor.
Az NMHH kutatása alapján a választópolgárok 86 százaléka a választások estéjén követte a híreket, a választások utáni hétfőn pedig a megkérdezettek 90 százaléka tudta, hogy a Fidesz–KDNP nyerte a választást. Ekkor a második helyezett, a Jobbik kilétét a válaszadók háromnegyede találta el, a harmadik helyezett MSZP–Párbeszédet 58 százalékuk adta meg helyesen. A politikatudományban jól ismert utánfutóhatás, azaz a győzteshez húzás erőteljesen jelentkezett: a szavazás másnapján a megkérdezettek 60,3 százaléka mondta azt, hogy a győztes pártra voksolt, miközben a Fidesz–KDNP választási eredménye 47,4 százalék lett. A válaszadók 62 százaléka beszélte meg valakivel a választási eredményeket, és jellemzően minél kisebb településen él valaki, annál kisebb arányban, valamint a választás témája pedig tipikusan csak családi körben volt publikus, állapította meg az NMHH.
Kevesebben találkoztak a választási hirdetésekkel
A médiahatóság felmérése szerint a pártok választási hirdetéseit idén már csupán a fővárosiak 69 százaléka hallotta, illetve látta a televízióban, ami 2006-ban még 93 százalék volt, de országosan még mindig ez a vezető politikai hirdetési forma az NMHH adatai szerint. Idén felértékelődtek az utcai hirdetések, óriásplakátok, amelyek második helyezettként a felnőttek 59 százalékát érték el, sőt, a 30 év alatti felnőtteknél ez bizonyult a leghatékonyabb hirdetési formának, a tévét és az internetet is megelőzve. A társadalom egészét nézve az internet a harmadik legfontosabb kommunikációs eszköz (35 százalék) – a 30-49-es korosztályban ugyanakkor az első –, megelőzve a rádiót (29 százalék), illetve a nyomtatott sajtót is (17 százalék).
A Fidesz reklámjai érték el a legtöbb embert
A legtöbb embert a Fidesz–KDNP reklámjai érték el: négy emberből három úgy emlékezett, hogy látott vagy hallott a választás előtt velük kapcsolatos reklámot, a Jobbik, illetve az MSZP–Párbeszéd hirdetéseire pedig nagyjából minden második megkérdezett emlékezett. Konkrét választási szlogent azonban csak a válaszadók 37 százaléka tudott felidézni – Budapesten 41 százalék –, miközben ez a szám 2006-ban a fővárosban még közel kétszer ennyi, 79 százalék volt.
A kutatást az országgyűlési választással kapcsolatos hírek, eredmények és a pártkampányok ismeretéről a választások másnapján, telefonos megkérdezéssel készíttette el. Az NMHH Médiatanács megbízásából a Psyma Hungary közvélemény-kutatói Budapesten 400 főt és idén először vidéken további 600 főt kérdeztek meg. Az eredmények részletesebben az NMHH oldalán találhatók meg.
Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu
