Média választás 2018
Fotó: Vadnai Szabolcs/24.hu

Médiahatóság: A 24.hu megelőzte az Origót

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 05. 18. 11:37

Korábban a témában:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma publikált kutatási eredményei alapján a televízió  súlya domináns volt az idei választási eredmények közvetítésében: 73 százalék volt azok aránya, akik a televízióból vagy a rádióból értesültek a választási eredményekről. Az internetről a lakosság 18 százaléka tájékozódott elsődlegesen. Budapesten az arány 22 százalék volt. Összehasonlításképp: 2006-ban a fővárosi adatok alapján az elektronikus médiát (tévé, rádió) még 84 százalék jelölte meg, és az internetet mindössze 5 százalék. A tájékozódásra a megkérdezettek 55 százaléka több információforrást is használt, közülük 91 százalék a televíziót, 49 százalékuk az internetet is. (Korábban a Nielsen Közönségmérés is közölt adatokat, ők azt állították, hogy többen nézték a választási tévéműsorokat április 8-án, mint négy éve a választásokkor.)

A Gemius Audience számai szerint az Origót a Blikk is kiütötte

Az NMHH kutatása is utal rá, hogy az NMHH által végzett kutatáshoz hasonló eredményeket mutatnak Gemius Audience látogatottsági adatai is az első két helyet illetően: ez alapján a hírportálok versenyét április 8-án az Index nyerte, mögötte a második helyen a 24.hu található. Azonban a Gemiusnál a harmadik helyen az NMHH mérésével ellentétben nem az Origo, hanem a blikk.hu végzett, és az Origo csak a negyedik helyet szerezte meg. Ezután a 444.hu következett a látogatottság alapján.

Az NMHH közleménye szerint a webes tájékozódásban elsődlegesen az Indexet az online hírfogyasztók 37 százaléka választotta országosan, a városokban arányaiban még többen –, amit a Facebook (18 százalék) és a Nemzeti Választási Iroda honlapja (11 százalék) követett. A hírportálok között 2. helyre került a 24.hu (8 százalékot elérve). A 24.hu mögött lemaradva, 6 százalékot ért el az Origo.

A választásról a televízióból értesülő nézők között az M1 vezető szerepe csökkent – főleg a fővárosban –, idén országosan 32 százalékuk választotta az NMHH közlése szerint. A budapesti választókorúak egyre inkább a kereskedelmi hírcsatornákhoz pártoltak át: 21 százalékuk az ATV-re, 15 százalékuk a HírTV-re kapcsolt, miközben a hírcsatornákat együttvéve is még csak 9 százalék nézte 2006-ban. A két országos kereskedelmi tévé idén gyengén teljesített, legalábbis a médiahatóság szerint: az RTL Klub a nézők 11 százalékát, a TV2 8 százalékukat tudhatta magáénak a választásokkor.

Az NMHH kutatása alapján a választópolgárok 86 százaléka a választások estéjén követte a híreket, a választások utáni hétfőn pedig a megkérdezettek 90 százaléka tudta, hogy a Fidesz–KDNP nyerte a választást. Ekkor a második helyezett, a Jobbik kilétét a válaszadók háromnegyede találta el, a harmadik helyezett MSZP–Párbeszédet 58 százalékuk adta meg helyesen. A politikatudományban jól ismert utánfutóhatás, azaz a győzteshez húzás erőteljesen jelentkezett: a szavazás másnapján a megkérdezettek 60,3 százaléka mondta azt, hogy a győztes pártra voksolt, miközben a Fidesz–KDNP választási eredménye 47,4 százalék lett. A válaszadók 62 százaléka beszélte meg valakivel a választási eredményeket, és jellemzően minél kisebb településen él valaki, annál kisebb arányban, valamint a választás témája pedig tipikusan csak családi körben volt publikus, állapította meg az NMHH.

Kevesebben találkoztak a választási hirdetésekkel

A médiahatóság felmérése szerint a pártok választási hirdetéseit idén már csupán a fővárosiak 69 százaléka hallotta, illetve látta a televízióban, ami 2006-ban még 93 százalék volt, de országosan még mindig ez a vezető politikai hirdetési forma az NMHH adatai szerint. Idén felértékelődtek az utcai hirdetések, óriásplakátok, amelyek második helyezettként a felnőttek 59 százalékát érték el, sőt, a 30 év alatti felnőtteknél ez bizonyult a leghatékonyabb hirdetési formának, a tévét és az internetet is megelőzve. A társadalom egészét nézve az internet a harmadik legfontosabb kommunikációs eszköz (35 százalék) – a 30-49-es korosztályban ugyanakkor az első –, megelőzve a rádiót (29 százalék), illetve a nyomtatott sajtót is (17 százalék).

A Fidesz reklámjai érték el a legtöbb embert

A legtöbb embert a Fidesz–KDNP reklámjai érték el: négy emberből három úgy emlékezett, hogy látott vagy hallott a választás előtt velük kapcsolatos reklámot, a Jobbik, illetve az MSZP–Párbeszéd hirdetéseire pedig nagyjából minden második megkérdezett emlékezett. Konkrét választási szlogent azonban csak a válaszadók 37 százaléka tudott felidézni – Budapesten 41 százalék –, miközben ez a szám 2006-ban a fővárosban még közel kétszer ennyi, 79 százalék volt.

A kutatást az országgyűlési választással kapcsolatos hírek, eredmények és a pártkampányok ismeretéről a választások másnapján, telefonos megkérdezéssel készíttette el. Az NMHH Médiatanács megbízásából a Psyma Hungary közvélemény-kutatói Budapesten 400 főt és idén először vidéken további 600 főt kérdeztek meg. Az eredmények részletesebben az NMHH oldalán találhatók meg.

Hungarian News concept, microphone news on the map of Hungary. 3D rendering
A falun élők a TV2-n csüngtek, a nagyvárosiak az RTL-nek hittek
A falvakban és kisebb városokban különösen népszerűek voltak Andy Vajna TV2-jének hírműsorai a választási kampányban, derül ki az általunk megszerzett regionális tévénézettségi adatokból.
Andy Vajna. Fotó: Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a százéves Filmgyár jubileumi ünnepségén a Mafilm Róna utcai telepén 2017. szeptember 7-én.
Andy Vajna pénzt kap a Médiatanácstól, Mészáros Lőrincék rádiója pályázni kényszerül
Andy Vajna Rádió 1 hálózatának anyagi támogatásáról és a Mészáros Lőrinchez köthető Gong Rádió keceli rádiós frekvenciájának pályáztatásáról is döntött a Médiatanács.

Kiemelt kép: Vadnai Szabolcs/24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.