Média
Young unrecognisable couple at home, watching television and texting

Ezt nézték a magyarok a tévében

Tovább nőtt a magyarok tévénézésre fordított ideje. Kiderült az is, mit néztek a napi átlagosan közel 3 és fél órányi időben.
Korábban a témában:

A Nielsen Közönségmérés friss adatai alapján 2018 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 3 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt, 3 perccel többet mint egy évvel korábban. A speciális távkapcsolóval végzett mérőműszeres kutatás alapján a magyarok a képernyők előtt töltött idejének közel 40 százalékát sorozatokra és mozifilmekre fordítják. A 18 és 49 év közötti korosztály esetében 3 óra 58 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: ez 5 perccel több mint egy évvel korábban. A 4-17 évesek naponta átlagosan 3 óra 7 percet tévéztek 2018 első negyedében, ami 1 perccel kevesebb mint 2017 azonos időszakában. Az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 3 percet ültek a képernyők előtt, ami 5 perces növekedés az egy évvel korábban mért napi átlagos tévénézési idejükhöz képest.

Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő
Egy főre jutó napi átlagos tévénézési idő

Így befolyásolja a tévénézést az internethasználat

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Az internetet nem használók naponta átlagosan 7 óra 47 percet töltöttek tévénézéssel, ami 27 perccel több mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 54 év volt 2018 első negyedévében. A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 6 órát töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 13 perccel többet mint tavaly, átlag életkoruk pedig szintén 54 év volt. Akik jellemzően napi 1-2 órát időznek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 40 percet fordítottak tévénézésre – ezzel 1 perccel növelték a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 49 év volt a vizsgált időszakban. A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta 3 óránál is többet böngésznek a világhálón – 4 óra 2 percet töltöttek a tévé előtt egy átlagos napon, pontosan ugyanannyit mint tavaly, és az átlag életkor is ebben a csoportban volt a legalacsonyabb: 43 év.

Választási műsor április 8-án a HírTv-n.
Többen nézték a választási műsorokat mint 4 éve
18 százalékkal nagyobb volt az érdeklődés idén április 8-án a különböző csatornákon futó választási műsorok iránt. Megérkeztek a Nielsen Közönségmérés átfogó adatai.

A Nielsen Közönségmérés időeltolásos (például videótékából történő) tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) irányuló mérése szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 0,9 illetve 1,6 százalékát töltötte késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával, míg az 50 év felettieknél ez az arány 1,0 százalék volt.

Általános szórakoztató csatornák vezetnek

A napi átlagos tévénézési idő felét – 49,7 százalékát fordították a nézők az általános szórakoztató csatornák csoportjára, amely 2,7 százalékpontos csökkenést jelent 2017 első negyedéhez képest. A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,9 százalékát mondhatták magukénak: 1,1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest. Az általános trendnek megfelelően a harmadik helyezés a hírcsatornáké lett 8,4 százalékkal, alig fél százalékponttal felülmúlva a tavalyi részesedését. Őket követik a gyerekcsatornák 6,1 százalékkal, szorosan mögötte az ismeretterjesztőkkel, melyek együttesen 5,9 százalékot értek el 2018 első negyedében, vagyis a tél végi – kora tavaszi időszakban.

Jellemző a sorozatfüggőség

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 8,5 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A filmek népszerűségét jelzi, hogy fogyasztása majdnem elérte a kínálati arány dupláját (15,9 százalék), melyből 10,3 százalékot az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak, és a fennmaradó 5,6 százalékon osztozott az összes többi filmes műfaj. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31,4 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Ez a kategória rendszerint nem csak a műsoridőből részesül a legnagyobb arányban, hanem a képernyők előtt történő kikapcsolódás során is ezek a műsorok a legnépszerűbbnek, és így volt ez 2018 első negyedévében is: a tévénézési időből 28,7 százalékban részesedtek, melynek 80 százalékát sorozatok illetve szappanoperák tették ki, a fennmaradó rész pedig szinte teljes egészében az animációké volt.

Népszerűek a hírműsorok

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridő 2,3 százalékában volt jelen, de a tévénézési idő tekintetében pontosan négyszeres arányt – 9,2 százalékot értek el, tehát lényegében majdnem annyi időt fordítottak a magyarok hírműsorokra, mint a különböző vígjátékokra és akciófilmekre.

Több volt a kultúra, mint amekkora igény volt rá

A kulturális, ismeretterjesztő műsorok a programkínálat 9,7 százalékát alkották, de a nézők csak a képernyők előtt töltött idejük 4,2 százalékát fordították erre. Vagyis nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. Hasonló történt a zenés műsorok esetében is: a műsoridőből 4,3 százalékban részesedtek, ugyanakkor a fogyasztási arányuk ennek csupán a fele volt. Jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi sportesemény az első negyedévben nem volt, így a sportműsorok 5,9 százalékos részesedése a műsoridőből lényegesen alacsonyabb, 3,4 százalékos – fogyasztási aránnyal párosult. A műsorkínálat 10,2 százalékát a „nem zenei szórakoztató ” tematika alkotta, melyből 9,2 százalék –nagyjából fele-fele arányban a valóságshow-ké illetve „egyéb szórakoztató műsoroké” volt, a fennmaradó 1 százalékot pedig vetélkedők tették ki. A fogyasztási arány alig magasabb – 11,8 százalékos volt – melynek majdnem a felét vetélkedőkre fordítottuk (4,9 százalék), ami a kínálati arány közel ötszöröse. További 2,9 százalékot szántak a magyarok valóságshowk-ra, és a fennmaradó 4 százalékon osztoztak a további szórakoztató műsorok.

A kereskedelmi reklámok 12,8 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és kicsit magasabb arányban – 13,3 százalékban – részesedtek a tévénézési időből is, vagyis majdnem annyi időt töltöttek a magyarok reklámfilmek megtekintésével, mint amennyit a tévében sugárzott mozifilmekre szánt.

A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 4 órát töltöttek a tévé képernyője előtt, ami egy órával kevesebb mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal többet szántak (18,4 százalék), míg a tévében sugárzott hírműsorokat ugyanennyivel kisebb arányban nézték a teljes lakossághoz képest.

Tovább nőtt a reklámok száma

Naponta átlagosan mintegy 29 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4.254 plusz reklámfilmet jelent 2017 első negyedévéhez képest. Egy reklámblokkon belül átlagosan 9,2 reklámfilmet sugároztak, ami enyhe növekedést jelent a tavalyi 8,9-hez képest. A reklámfilmek számával párhuzamosan 43 ezerrel csökkent a reklámok napi átlagos elérése a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,31 millió főt értek el legalább egyszer, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 31-ról 33 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 120 reklámfilmet tekintett meg: tizenkettővel többet,
mint egy évvel korábban.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding/tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)

emoticon, facebook
Romlott a Facebook megítélése Magyarországon
Egy friss kutatás szerint egyébként jobban zavarják a magyarokat az álhírek és a kamuprofilok, mint a Cambridge Analytica jellegű adatvédelmi problémák és a rájuk zúduló hirdetések.
Radio.
Hirtelen 61 százalékot zuhant az egyik hazai rádió, miután állami kézbe került a hallgatottságmérés
Többen máris megkérdőjelezik a bruttó 873 millió forintba kerülő mérés hitelességét.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

WASHINGTON, DC - MARCH 20 : President Donald J. Trump speaks with President of the Federative Republic of Brazil Jair Bolsonaro in the Oval Office at the White House on Tuesday, March 19, 2019 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.