Média
emoticon, facebook

Romlott a Facebook megítélése Magyarországon

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 05. 07. 11:37

Korábban a témában:

Bár az elmúlt hetekben a Facebook súlyos adatvédelmi problémáitól, például a Cambridge Analytica nevű adatszivárgási botránytól volt hangos a hazai és a nemzetközi sajtó, a magyarokat az adatbiztonsági veszélyeknél is jobban zavarják a közösségi oldalt mostanában egyre jobban eluraló álhírek, továbbá a kamuprofilok, miközben azért az adatbiztonsági botrány is egyre többeket foglalkoztat, és emiatt a magyar netezők is óvatosabbá váltak, bár sokan vannak olyanok, akik nem értik, miről van szó. A magyarok az adatvédelmi problémákhoz hasonló súlyúnak érzik a túlságosan nagy mennyiségű hirdetést az oldalon. Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója a Digitális Talkshow Mindenkinek (DTM) című podcast műsorban ismertette elsőként az adatokat, amelyek a piackutató cég friss, április közepi, a DTM kérésére elkészített felméréséből származnak.

Kurucz Imre elmondta: a magyar netezők 85 százaléka van jelen a Facebookon. A magyar facebookozók többsége (55 százaléka) szerint komoly problémát jelent a személyes adatok kezelése, biztonsága a Facebookon. Az álhírek terjedését 78 százalék tartja komoly gondnak, míg a kamuprofilok jelenléte és aktivitása 70 százalék szerint jelentős probléma. A reklámok mennyiségét hasonló arányban tartják problémának, mint az adatvédelmi aggályokat.

Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója ismerteti az adatokat a DTM-nek
Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója ismerteti az adatokat a DTM-ben

A kutatás szerint a Cambridge Analytica botránynak már április közepén is volt hatása a magyarok gondolkodására, pedig az adatfelvételkor arról még nem is lehetett tudni, hogy az ügy akkorára duzzad, hogy végül az adatbotrány főszereplőjének megszűnéséhez vezet.

Sokan lezseren kezelik az adatvédelmet

A felmérés szerint a magyar Facebook-használók kétharmada állította, hogy eléggé odafigyel arra, hogy adatai és a facebookos tevékenységével kapcsolatos információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, igaz, maximálisan csak minden negyedik ember ügyel erre. A facebookozók harmada ugyanakkor még saját bevallása szerint sem tesz eleget azért, hogy adatai biztonságban legyenek. A nők valamivel körültekintőbbek e téren mint a férfiak, de a 18 és 29 év közöttiek is az átlagosnál óvatosabbak.

A konkrét biztonsági beállításokat illetően a felhasználók 32 százaléka bizonyul tényleg nagyon óvatosnak: legfeljebb a profilképét teszi nyilvánosan elérhetővé (de sokan még azt sem), egyéb információkat (további fotókat, személyes adatokat, posztokat) csak korlátozottan (vagy csak ismerősöknek) lehet elérni. A másik végletet az a 15 százalék jelenti, amelynek tagjai viszont semmiféle korlátozást nem állítanak be – az ő adatlapjukról, oldalukról bárki bármihez hozzáférhet.

Mivel a magyarok gyakrabban szembesülnek álhírekkel vagy látnak kamuprofilokat, trollokat, ezt sokkal inkább érzik gondnak. Az adatvédelmet a saját bőrükön még kevésbé érzik, erről inkább a hírekből értesülnek

– magyarázta az adatokat Kurucz Imre a DTM-nek.

Nem tett jót a Cambridge Analytica ügy

A Cambridge Analytica botrányról a magyar Facebook-közösség 64 százaléka hallott, és ezen belül 12 százalék állította, hogy elég sokat tud róla. A nagy többség vagy csak alapinformációkkal rendelkezett (50 százalék), vagy egyáltalán nem is hallott az ügyről (38 százalék). Az egyértelműen kijelenthető, hogy a botrány nem tett jót a Facebook hazai megítélésének: azok körében, akik hallottak az ügyről, 14 százalék nyilatkozik úgy, hogy sokat, 47 százalék pedig, hogy valamennyit romlott a szemében a Facebook megítélése. Azok körében egyébként, akik tájékozottabbak az ügyben, még jelentősebb az imázsromlás.A botránynak egyéb következményei is lehetnek: bár csak kevesen (az ügyről tájékozottak kevesebb mint 2 százaléka) törölték vagy szándékoznak törölni emiatt a profiljukat, azok aránya már kifejezetten magas (40 százalék), akik változtattak/változtatnak valamit facebookozási szokásaikon, például annak kapcsán, hogy a jövőben milyen adatokat adnak meg, mit lájkolnak be, illetve mit posztolnak.

Könnyen átmegy egy álhír a kevésbé iskolázottakon

A kutatásból kiderült az is, hogy a facebookozók fele követ valamilyen hírportált, ennél azonban többen szoktak megosztani híreket a hírfolyamukban: 15 százalék rendszeresen, 49 százalék alkalmanként oszt meg híreket. Mások által megosztott hírre 21 százalék kattint rá rendszeresen, 69 százalék alkalmanként; továbbosztani pedig 11 százalék szokott ilyen hírt rendszeresen, 49 százalék alkalmanként teszi. A hírek megosztása az átlagosnál jellemzőbb az 50 felettiekre és az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkre, míg a fiatalok ebben kevésbé aktívak. Ami különösen érdekes, hogy szép számmal vannak olyanok, akik anélkül reagálnak egy-egy megosztott hírre, hogy elolvasnák azt: 2 százalék rendszeresen, 8 százalék alkalmanként kommentel úgy hírt, hogy csak a címét olvassa el. És szinte ugyanezek az arányok figyelhetők meg a továbbosztást illetően is: 2 százalék rendszeresen, 9 százalék alkalmanként megoszt úgy hírt, hogy kizárólag a címét olvassa el.

Mindezek tükrében talán nem meglepő, hogy csaknem minden ötödik magyar Facebook-használóval előfordult olyan az elmúlt egy évben, hogy megosztott egy olyan hírt, amiről később kiderült, hogy kamu. Ebben még nincs benne az, amikor valaki számára nem derül ki, hogy tévedésből álhírt osztott meg, vagy mondjuk szándékosan osztott tovább kamu híreket, illetve nyilván ott van a feledés jótékony homálya is, vagyis elképzelhető, hogy a valós arány még ennél a közel 20 százaléknál is magasabb. Egyébként itt nagyon durván kiütköznek a különbségek az iskolai végzettség szerint: míg a diplomások körében csupán 5 százalék emlékszik (vagy akar emlékezni) ilyen esetre, addig a középfokú végzettségűek körében 12 százalék, az alapfokú végzettségűek körében viszont 45 százalék százalék ismeri be, hogy osztott már meg álhírt.

Legkevésbé az államtól várják a kamuhírek megállítását

Abban a magyarok egyébként elég megosztottak, hogy mekkora felelőssége van az álhírek visszaszorításában a Facebooknak. A válaszadók 42 százalékának a Facebooknak is van felelőssége, ezért tennie kell valamit az álhírekért, 29 százalék szerint a Facebookot ugyan nem terheli felelősség, de azért jogos elvárás, hogy valahogy megpróbálja visszaszorítani az álhírek elburjánzását, 16 százalék szerint az álhírek terjedése egyértelműen a Facebook felelőssége és az ő feladata lenne megakadályozni ezt a jelenséget, további 12 százalék szerint pedig a Facebookot egyáltalán nem terheli felelősség, mivel ez csak egy platform, ahol minden vélemény teret kaphat.

Az álhírek ellen való küzdelem amúgy nem teljesen reménytelen a felhasználók szerint. Bár azt kevesen gondolják, hogy jelentősen vissza lehet szorítani a jelenséget, de érezhető hatást mindenképp el lehetne érni. A magyarországi álhírek visszaszorításában is leginkább valamilyen központi Facebook-szabályozás, ellenőrzés, algoritmus érhetne el eredményt szerintük: 88 százalék gondolja, hogy valami ilyesmi hatékony lehetne, sőt 27 százalék jelentős sikert is el tud képzelni. Abban, hogy hazai önkéntes közösségek is el tudnának hasonló eredményt érni, valamivel kevesebben bíznak, legkevésbé pedig az állami szabályozásban látják azt, hogy hatékony eszköz lehet az álhírek elleni küzdelemben.

Group of multicultural friends using smartphone outdoors - People hands addicted by mobile smart phone - Technology concept with connected men and women - Shallow depth of field on vintage filter tone
Sok időt töltenek a magyarok a közösségi médiával
A magyar netezők legjellemzőbb médiafogyasztási platformja lett a social media, de a tévénézésre és online hírportálok látogatására fordított idő is jelentős maradt, derül ki a legfrissebb kutatási adatokból.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.