Sok időt töltenek a magyarok a közösségi médiával

A social media lett a magyar internetezők legjellemzőbb médiafogyasztási platformja, de a tévénézésre és online hírportálok látogatására fordított idő is jelentős maradt – hangzott el az Evolution 2018 konferencián az NRC piackutató cég legújabb, itt ismertetett kutatási adatai alapján.

Plusz 5 év Andy Vajna partnereinek a Médiatanácstól

A testület eheti ülésén többek között meghosszabbította az Andy Vajna Rádió 1 hálózatához tartozó székesfehérvári és zalai rádiók médiaszolgáltatási jogosultságát.

Az internethasználó magyarok 84 százaléka legalább hetente használ televíziót, heti átlagban közel 19 órát töltenek a tévékészülék előtt. Az internetezők 60 százaléka használ legalább hetente rádiót, és ezzel a médiafajtával heti szinten közel 15 órát töltenek el. Nyomtatott sajtót az internetezők 28 százaléka olvas rendszeresen, 40 százalék alkalmanként teszi ezt meg. A print termékek olvasására fordított idő heti átlaga közel másfél óra. Online hírportált az internetező magyarok 79 százaléka használ, és heti közel 9 órát fordítanak erre – számolt be Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója.

A magyar netesek 85 százaléka használója legalább hetente egyszer közösségi média szolgáltatásnak, és heti átlagban több mint 15 órát töltenek a social mediával. Kurucz Imre előadása alapján a magyar internetezők többsége nem tervezi, hogy a következő időszakban változtatna médiafogyasztási szokásain.

Az NRC kutatási adatai alapján egyébként nem teljesen igaz, hogy az internet megölné a hagyományos médiát. Ez látszik az alábbi ábrán is.

Ezek a szolgáltatások a legnépszerűbbek az interneten

Kurucz arról is beszélt, hogy a magyar internetezők 44 százaléka használ rendszeresen, 44 százalék pedig alkalomszerűen videómegosztókat. A filmek, sorozatok internetes streamek segítségével történő megtekintését a válaszadók 14 százaléka végzi rendszeresen, jóval többen, 40 százaléknyian alkalomszerűen. Élő online közvetítést a magyarok 8 százaléka szokott rendszeresen, 22 százaléknyian alkalomszerűen használni.

A fizetős online videotéka szolgáltatás használata ma még nem jellemző: a válaszadók 7 százaléka teszi ezt meg alkalomszerűen, 3 százalék rendszeresen. Sokkal jellemzőbb viszont a tévéadások, tévéműsorok online visszanézése: 37 százalék teszi meg ezt alkalomszerűen, 12 százalék rendszeresen. Online zenetárat a magyar netezők 13 százaléka használ alkalomszerűen, 9 százalék rendszeresen. Rádiót a válaszadók 33 százaléka hallgat online alkalomszerűen, 16 százalék rendszeresen. A torrent népszerűsége is elég magasnak tűnik: a netezők 22 százaléka használja a rendszert alkalomszerűen, 16 százalék rendszeresen. Pénzért egyébként 6 százalék tölt le alkalomszerűen, és mindössze 3 százalék rendszeresen.

A mobil előretör, a táblagépes fogyasztás egyelőre kevésbé

Az NRC kutatása kimutatta azt is, hogy a magyarok egyre több tartalmat fogyasztanak mobilról. A válaszadók 50 százaléka ezt már rendszeresen megteszi, 22 százalék alkalomszerűen használja a telefonját internetezésre. A táblagép viszont egyelőre kevésbé népszerű: az internetezők 13 százaléka használ rendszeresen tabletet, és az alkalmi felhasználók köre is csak 10 százalék. Érdekes az is, hogy az összes internetezéssel töltött időn belül milyen arányt képvisel a mobil eszközökről történő internethasználat. A válaszadók 29 százalékánál a teljes netezési idő több mint fele ma már mobil eszközről történik.

A piackutató cég megvizsgálta azt is, hogy a fogyasztók mennyire tartják figyelemfelkeltőnek az egyes médiumokban megjelenő reklámokat, illetve mekkora arányban generáltak az egyes hirdetési fajták vásárlást vagy legalább érdeklődést a reklámozott termék vagy szolgáltatás iránt. Nagyon hatékonynak tűnik vásárlás generálása szempontjából a print média, hiszen relevancia és figyelemfelkeltés szempontjából is kiemelkedő tulajdonságokkal bír: a print váltott ki a legnagyobb arányban érdeklődést és vásárlást a válaszadók körében a hirdetett termék iránt. A relevancia és figyelemfelkeltés szempontjából egyaránt hatékonynak bizonyult a tévéreklám, a közösségi médiás videó, a display típusú reklám (banner) és a közösségi médiában elhelyezett hirdetés is.

Az Evolution 2018 konferencián ismertették tegnap elsőként a magyar reklámpiac 2017-es teljesítményével kapcsolatos adatokat is. Az internet a magyar reklámtortán belül a legnagyobb szeletet hasította ki magának a maga közel 32 százalékával. A reklámpiacon elköltött forintokból minden negyedik (24,88 százalék) került a televíziós piacra. A harmadik legnagyobb reklámpiaci szeletet a sajtópiac vitte el, közel 16 százalékkal. További adatok a kapcsolódó cikkben.