Feltehetőleg keveseknek kell bemutatni Andy Vajnát, a leggazdagabb magyarok százas listáján is szereplő milliárdos filmügyi kormánybiztost és kaszinótulajdonost, aki a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta a Marketing&Media listáján a második legbefolyásosabb hazai médiatulajdonossá lépett elő, miután előbb megszerezte a TV2-t, majd Rádió 1 néven indított, ma már 20-nál is több frekvenciával rendelkező rádiót, hogy aztán a Lapcom felvásárlásával hozzájusson a Bors és a Délmagyarország című napilapokhoz. Ezenkívül épp most indult el a legújabb Vajna-közeli rádió, a Retro Rádió, amely már a második rádió Budapesten, amihez a kormánybiztosnak köze van.
Nagy vállalásokat tesznek, aztán mellőzik a magyar zenét
A kormánybiztos rádiója, az amerikai adóparadicsomi háttérrel működő Radio Plus Kft. által működtetett Rádió 1 az általunk vizsgált időszakban közel sem játszott annyi magyar zenei művet, mint amennyit a saját médiaszolgáltatási szerződésében vállalt, de még a médiatörvény szerinti arányt sem sikerült betartania.
A magyar zenei kvóták be nem tartása többek között azért probléma, mert a rádiós frekvenciapályázatok jelenlegi rendszerében többek között azzal lehet előnyre szert tenni a többi pályázóval szemben, ha valaki nagyobb arányban vállalja magyar zenei művek játszását, mint riválisai. Ha pedig ezt a vállalását nem teljesíti, akkor lényegében tisztességtelenül szerez előnyt vetélytársaival szemben. A vállalások be nem tartása a magyar zenészeket is hátrányosan érinti, hiszen dalaik terjesztése nehezebbé válik. Különösen probléma ez például Salgótarjánban, Szombathelyen, Sopronban és a Balaton egyes térségeiben, ahol más helyi rádió már nem is működik a Rádió 1, illetve helyi hálózatos partnere mellett, így a helyiek legfeljebb internetes rádiók segítségével férhetnek hozzá a magyar zeneművekhez, vagy jó esetben az állami Petőfi Rádiót hallgathatják.
Vajna 40 százalékot mondott be
A Médiatörvény is szabályozza, hogy a magyar lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább 35 százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani. Márpedig a Rádió 1 egyértelműen lineáris médiaszolgáltatónak minősül, tehát rá ez a jogszabály vonatkozik. Sőt a Rádió 1 általunk megszerzett hatósági szerződésében ennél magasabb vállalást is tett. Ebben az szerepel, hogy a Radio Plus Kft. a napi és a heti zenei műsoridő alatt minimum 40,5 százalékban magyar zenéket sugároz.
A Médiatörvény azt is részletesen szabályozza, hogy akkor fogadható el egy zenemű magyarnak, ha az előadó magyar és emellett a zeneművet magyar nyelven adják elő. Nem számít tehát megfelelőnek az a szám, melynek az énekese ugyan magyar, de a dal idegen nyelvű.
E vállalások ismeretében rögzítettük és értékeltük a Rádió 1 adását. Kifejezetten arra voltunk kíváncsiak, betartják-e saját vállalásukat. Az adásmintát augusztusban rögzítettük, és az adásmintából keddtől péntekig tartó időszakaszt választottunk ki.
A zenei arány vizsgálatakor segítségünkre volt a brit Radio Monitor Ltd. magyar leánycége, a Radio Monitor Kft., amelyik jelenleg körülbelül 70 rádióállomás adását rögzíti Magyarországon, majd hangfelismerő szoftverrel elemzi azokat, ennek köszönhetően teljes Rádió 1-es zenelejátszási listát kaptunk meg.
Órákig nem szólt magyar zene Vajnánál
Kiderült: reggel 5 és éjfél között, azaz a nap túlnyomó részében a Rádió 1 műsorában a magyar zene aránya átlagosan 7 százalék alatt marad. A főműsoridőben lejátszott 200-220 dal közül pedig mindössze csupán 10-15 dal volt magyar. Napközben, reggel 10 és este 7 között átlagosan óránként egy magyar dalt játszottak le, de simán előfordult az is, hogy egy-egy óra teljesen kimaradt. Este 7 után csak elvétve fordul elő magyar zene.
Ha már ellógták nappal, Vajnáék a magyar dalokra vonatkozó kvótát az éjszakai, hajnali órákban (éjfél és hajnali 5 között) igyekeztek kipipálni, ennek érdekében a Rádió 1 minden hétköznap 00:00 és 05:00 között kizárólag magyar előadók műveit játszotta. Ám a trükközés e fajtáját, hogy egy rádió éjszaka irreálisan sok magyar zene lejátszásával tegyen eleget a törvényi kötelezettségnek, a médiatörvény kifejezetten tiltja, a jogszabályban szerepel: a meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében, vagyis nappal is érvényesülniük kell.
Az augusztus 1. és augusztus 5. között a Rádió 1-en lejátszott dalok listáját (playlist) ide kattintva is elérhetik.
A Médiatanács most is csak asszisztált
Először azt gondoltuk, talán azért nem vizsgálta és szankcionálta mindezt a Médiatanács, mert a médiatörvényben szerepel egy passzus, ami alapján a rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés – indokolt esetben – a meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet, így pedig kormánybiztos rádiója jogszerűen mellőzhetné a magyar zeneszámokat. Fel is tettünk ezzel kapcsolatban kérdéseket a Médiatanácsnak és a Rádió 1-nek. A Rádió 1 semmit sem válaszolt két hét alatt, a hatóság azt írta, hogy a médiaszolgáltatási hatósági szerződés, illetve a kvótamentesítést lehetővé tevő hatósági szerződést külön-külön lehet megkötni, a Radio Plus Kft.-nek azonban csak médiaszolgáltatási hatósági szerződése van, kvótamentesítésről szóló szerződése nincs. Ugyanakkor a testületnél nem adtak egyértelmű választ arra, hogy a Médiahatóság szokta-e vizsgálni Andy Vajna rádiójának a magyar zenei kvóták betartására vonatkozó szabályoknak a betartását, szabtak-e már ezzel ki kapcsolatban szankciót. A médiahatóságtól az a válasz érkezett, hogy a médiatörvény szerint az egyes médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásainak az éves kvótának kell megfelelniük, így például a Radio Plus Kft. által üzemeltetett Rádió 1-nek is, ami azt jelenti, hogy a hatóság csak egész éves működést vizsgálhat. Mivel a Radio Plus Kft. Budapest 96,4 MHz-re szóló a működését 2016. június 3-án kezdte meg, esetében is a kvóták betartása 2017 után vizsgálható – állította a grémium.
A hatóság válaszainak azonban az általunk megkérdezett szakértők véleménye erősen ellentmond. Hangsúlyozzák, akár naptári évet, akár 365 napot nézünk, mindkettő tekintetében rendelkezésre áll egy teljes évi működési adat a Rádió 1 esetében, ugyanis minden rádiónak minden hónapban részletes jelentést kell küldenie az NMHH-nak a műsoráról, ebben zene-szöveg arány, közérdekű szöveg arány és magyar zene arány is szerepel. A Rádió 1 magyar zenei vállalása, ami a Radio Plus Kft. médiaszolgáltatási szerződésében is szerepel, igen magas, 40,5 százalék, amit jól érzékelhetően nem teljesítenek.
Az NMHH-nak nem lenne feladata figyelmeztetni a médiaszolgáltatót, ha ilyen mértékű eltérést tapasztal a vállalás és a teljesítés között?
– tették fel a kérdést az általunk megkérdezett szakértők megdöbbenésüket kifejezve.
Egy másik szakértő így nyilatkozott: Megkérdeztük az NMHH/Médiatanácsot, nem tartják-e furcsának, hogy a frekvenciapályázatok pontozási rendszerében plusz ponthoz juttatják a magyar zenei arányra tett vállalásokat, ehhez képest a rádiós pályázatokat olyan cégek nyerik az egyes városokban, amelyek azzal a Rádió 1-el kapcsolódnak hálózatba, amely nem sugárzott magyar zenéket akár akár órákon át. A testület erre azt reagálta, hogy a Radio Plus Kft. pályázati ajánlatának értékelésére a pályázati felhívásban foglaltaknak és a Médiatanács általános joggyakorlatának megfelelően nem került sor, mivel a pályázati eljárás érdemi vizsgálati szakaszában egyedüli pályázó volt.
Azt is írták, hogya médiatörvény szerint a helyi kereskedelmi rádiók – ilyen a vidéki rádiók zöme – nem kvótakötelezettek. Szakértőnk viszont arra figyelmeztet, hogy a helyi rádiók törvényileg a ugyan valóban nem kvótakötelezettek, de a pályáztatási gyakorlat az, hogy 35,1 százalék alatti magyar zenei arány vállalás esetén nem járnak pluszpontok a pályázónak, míg 35,1 százalékos kvótavállalás felett 5 pluszpontot kap a pályázó, és az a pályázó, amelyik nem tesz magas magyar zenei kvótavállalást a pályázati anyagában, gyakorlatilag esélytelen frekvenciát nyerni. A szakértő szerint a Médiatanács válaszai már csak azért is cinikusak, mert a rádiós frekvenciapályázatok beadásának időpontjában azt előre nem lehet tudni, hogy egyedüli pályázó lesz-e valaki, tehát mindenki biztonsági játékot játszik, és bevállalja a magas magyar zenei arányt. A megyeszékhelyi rádiók között nincs is olyan, amelyiknek ne lenne 35,1 százalék a magyar zene arány vállalása legalább. Például az LB Rádió Kft. – ez Andy Vajna ügyvédjeinek cége – a derecskei és hajdúszoboszlói frekvenciák pályázati anyagában 35,1 százalékos vállalást tett. Ezért valójában a helyi rádióknak is be kell tartaniuk a pályázatban vállalt kvótákat, a kis rádiók is lényegében kvótakötelezettek, csak nem a törvény által. A Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft. viszont körzeti adó, azaz törvényileg is kötelezett.
Kérdeztük a Médiatanácsot arról is, hogy mi a véleménye arról, hogy épp a magyar kormány filmügyi biztosának, Andy Vajnának a rádiója nem játszik a mérés szerint a törvénynek megfelelő mértékben magyar zenéket, mire megismételték első válaszukat, hogy a kvóták betartása 2017 után vizsgálható.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán
