Média

Ismét elmeszelte a bíróság a Médiatanácsot

A Fővárosi Közigazgatási Bíróság jogerős bírósági végzésében megállapította, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a vonatkozó jogszabályokat megszegve nem mutatta meg 2017. június 14-től Andy Vajna filmügyi kormánybiztos cégének, a Radio Plus Kft.-nek a békéscsabai 88,9 MHz helyi kereskedelmi rádiós pályázatra beérkezett pályázati ajánlatának egyes oldalait. A 24.hu birtokába került bírósági végzés szerint a bíróság ezért arra kötelezi a médiahatóságot, hogy mutassa meg Vajna pályázatának azon oldalait is, melyeket hónapokon át elzárt a rádiós frekvenciára szintén pályázó Interax Kft. – a frekvenciát több mint két évtizede használó családi vállalkozás – elől, mely a frekvenciapályázat anomáliai miatti perében bizonyítékként szerette volna felhasználni a dokumentumokat.

A bíróság szerint a médiahatóság már akkor jogszerűtlenül járt el, amikor az Interax Kft. által kezdeményezett iratbetekintési kérelem beérkezése után arra biztatta a Radio Plus Kft.-t, hogy kérheti a pályázati ajánlatának titkosítását, vagyis ha Vajnáék szeretnék, megjelölhetik, hogy a pályázatuk mely oldalait kérik védett titokként kezelni. A Radio Plus Kft. jogi képviselője a médiahatóság biztatására ezután jelölte meg védett titokként a pályázatának 10., 29-57., 58-62., 120-124., 127. és 189-196. oldalait. A bíróság szerint a médiahatóságnak a Médiatörvény 153. § (7) bekezdése alapján éppen arra kellett volna felhívnia a Radio Plus Kft.-t, hogy oldja fel a pályázati ajánlat vonatkozásában az esetleges zárt adatkezelést. Abban az esetben pedig, ha a Médiatanács zárt adatkezelés feloldására vonatkozó felhívása akár csak részlegesen is eredménytelen lett volna,  mérlegelve, hogy a kérelmező jogorvoslati jogainak érvényesülése, vagy a Radio Plus Kft.-nek az adatok titokban tartásához fűződő érdeke erősebb – a Médiatanácsnak vagy az Mttv. 153. § (8) bekezdése szerinti végzéssel el kellett volna rendelnie a zárt adatkezelés feloldását, vagy az iratbetekintési kérelmet elutasítania oly módon, hogy az elutasító végzésből kiderüljön, hogy az iratbetekintést pontosan mely adatok vonatkozásában tagadta meg. A testületnek továbbá meg kellett volna indokolnia, hogy miért nem látta indokoltnak a zárt adatkezelés feloldását.

Vajnáék hibáit rejtegették így

Az eltitkolt pályázati oldalaknak azért van jelentősége, mert a Médiatanács először a Vajna-féle Radio Plus Kft.-t, a budapesti központú Rádió 1-et hozta ki győztesnek a békéscsabai rádiós pályázaton. Annak ellenére, hogy mint a 24.hu az általa megszerzett pályázati oldalak alapján megírta, a Vajna-féle cég még a jogvesztő hiánypótlási határidőre sem adott be megfelelő, a rádiós pályázatok esetében minden esetben kötelező, speciális záradékkal rendelkező bankszámla-igazolást, majd bőven a jogvesztő hiánypótlási határidő után Vajnáék egy újonnan létrehozott bankszámlához tartozó igazolással szaladtak be a testülethez, pont aznap, amikor a Médiatanács már a pályázatok alaki (formai) érvényességéről, Vajna esetében érvénytelenségéről határozott volna. A Médiatanács ezután még arra is késznek mutatkozott, hogy Andy Vajnáék miatt elhalassza az előre meghirdetett napirendi pontjának tárgyalását, később pedig az egyértelműen jogsértő pályázati eljárás ellenére Vajnáék pályázati győztességét állapította meg. A pályázati eljárásban vesztesnek nyilvánított Interax ezután kérte az iratbetekintetést Vajna pályázatába, de a testület a pályázati oldalak érdemi részeit – például a hibás bankszámla-igazolást tartalmazó oldalt – elzárta az Interax elől. Az Interax ezután ment bíróságra az iratbetekintetési eljárás akadályozása miatt.

Az Interax ezenkívül magát a rádiós pályázati eljárást is bíróságon támadta meg, ami oda vezetett, hogy a Médiatanács visszavonulót fújva mégsem vette el a családi vállalkozástól a rádiós frekvenciáját, de nem Vajnáék bankszámla-igazolásai körüli zűrökre hivatkozva és korábbi hibás határozatát kijavítva, hanem mert Vajnáék cégének ügyvezetője, Bakai Mátyás időközben távozott a Radio Plus éléről. (Vajnáék amúgy is időközben megszereztek egy másik békéscsabai rádiós frekvenciát, így számukra okafogyottá vált az egész.)

A rádiós pályázat törvénytelenségének megállapítására irányuló bírósági perben egyébként Mohay György bíró úgy hozott korábban ítéletet, hogy a pályázati dokumentációba, így a problémás bankszámla-igazolásokba a Médiatanács utóbb tehát jogszerűtlennek bizonyult iratelzárása miatt nem is nézett bele, az iratbetekintetésre irányuló másik bírósági eljárás ugyanis addigra nem zárult le. A Médiatanács az iratbetekintés jogellenes megakadályozásával sikerrel érte el, hogy Vajnáék hibás pályázati oldalait bizonyítékként ellene felhasználják a bíróságon.

A Médiatanácsnál nem látják furcsának az esetet

A Médiatanács annak ellenére titkolta Andy Vajna rádiós pályázati dokumentációjának kritikus oldalait, hogy a bíróság korábban más ügyekben már többször is megállapította, hogy a rádiós frekvenciapályázatokat nem lehet jogszerűen elzárni. Ilyen bírói döntés született például 2015-ben a Kúrián, illetve néhány hete a velencei helyi rádiós pályázatban is, ahol Andy Vajna a vele szövetséges Belénessy Csaba révén ugyancsak érdekelt volt, és a Médiatanács szintén megpróbálta elzárni a pályázó dokumentumait. A Fehérvár Rádió ezután vitte perre az ügyet, a bíróság pedig súlyos törvénytelenségeket állapított meg.

Megkérdeztük a Médiatanácsot is, hogy miért nem mutatta meg a dokumentumokat annak ellenére, hogy már korábban is születettek a pályázatokkal kapcsolatban bírósági döntések, melyekből világosan kiolvasható volt, hogy a testület nem titkolhatja el a pályázati ajánlatok tartalmát. A Médiatanács válaszában azt hangsúlyozza, hogy a békéscsabai 88,9 MHz-es rádiós pályázattal összefüggésben hivatkozott bírósági döntés úgynevezett nemperes eljárásban született, és a bíróság ebben az ügyben nem azt állapította meg, hogy a másik pályázó által megismerni kívánt adatok minden korlátozás nélkül megismerhetők, hanem arra adott útmutatást, hogy az érintett iratok, adatok körében a Médiatanácsnak milyen eljárási lépéseket és mérlegelést kell elvégeznie, mielőtt a betekintési jogot korlátozná. A Médiatanács válaszában ezután azt állítja (egyébként valótlanul), hogy hétéves pályáztatási gyakorlatában iratbetekintéssel összefüggésben mindössze két ügy merült fel, és a két bírósági döntés meghozatala között két hét sem telt el. A testület szerint tehát szó sincs arról, hogy a hatóság a bírósági döntésekkel szemben járna el, ugyanis a bírósági jogértelmezést a hatóság nyilvánvalóan csak a jövőbeli esetekben tudja a hatósági gyakorlatában alkalmazni. A Médiatanács ebben is, mint minden eljárásában, a bíróság döntéseit, útmutatásait a kézhez vétel után elbírált esetekben jogalkalmazásába beépíti – állítják a válaszban.

Jogerős: Andy Vajna TV2-je védjegybitorló
A TV2 kénytelen lesz megváltoztatni a Chili TV nevét, mivel a tévétársaság jogerősen is elvesztette azt a pert, melyet a TV Paprikát működtető AMC Networks indított ellene.

Kiemelt kép: Andy Vajna kormánybiztos, a Radio Plus Kft. tulajdonosa MTI/Szigetváry Zsolt (archív)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik