Média

„Aggodalommal tölt el bennünket, ami a rádiós piacon zajlik”

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 11. 13. 18:08

Magyar családok megélhetését veszélyezteti a Médiatanács rádiós pályázatai körüli helyzet, mondta a 24.hu-nak adott interjúban Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke, egyben a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese és a Médiatanácsot nemrégiben eredményesen beperlő Fehérvár Rádió tulajdonosa. Szerinte a médiapluralizmus kerül veszélybe, ha a helyi rádiósok ellehetetlenülnek, a Médiatanács lemondását ugyanakkor a folyamatos botrányok ellenére sem tartja valószínűnek.
Korábban a témában:

Cikksorozatban mutattuk be, milyen furcsa körülmények között hozza ki győztesnek a Médiatanács Andy Vajna filmügyi biztos érdekeltségét, a Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, illetve a vele szövetséges cégeket több városban a helyi rádiós pályázatokon, szemben a helyi rádiósokkal. Késve beküldött igazolásokról, hiányos pályázati anyagokon át sok mindenre fény derült. Mit gondol ezekről?

Szomorúsággal tölt el az, hogy peres ügyekről kell beszélnünk a helyi rádiók kapcsán, hiszen ez a médium lassan 25 esztendős Magyarországon, kilenc kormányt rádióztunk végig azokkal a kollégáimmal és barátaimmal, akikkel 1996-ban megalakítottuk a Helyi Rádiók Országos Egyesületét (HEROE). Az elmúlt 24-25 évben is voltak nehéz időszakok, mégsem emlékszem rá, hogy ennyire heves jogviták és hasonló ügyek lettek volna. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy ezen a mostani időszakon is túl fogunk valahogy lendülni. A Médiatanács ellen pert indítók között több évtizedes hagyományokkal rendelkező helyi rádiók is vannak, melyek élő bizonyítékai annak, hogy a helyi rádiók egy adott városban vagy régióban fontos felületei a helyi közéletnek, demokráciának és kultúrának, illetve nem utolsósorban a helyi gazdaságnak. Ha egy akármilyen médium negyedszázadon keresztül sikeresen tud működni, az a működőképességét bizonyítja, és azt, hogy ezekre a médiumokra szükség van.

Felsorolni sem egyszerű, egyszerre hány városban van most a Médiatanácsnak pere, vitája a helyi rádiósokkal. Azért próbáljuk meg!

Igen, nem egy ilyen város van. Összesen hat olyan régi rádió frekvenciájának az újrapályáztatása volt mostanában napirenden, amelyek HEROE egyesületi tagok. A Helikon Rádió például három meglévő frekvenciájából kettőt is elveszíthet, ha a jogorvoslat nem vezet eredményre Nagykanizsán és Keszthelyen. De ott van a Rádió 1 Békéscsaba vitája a Médiatanáccsal és a budapesti Rádió 1-gyel.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

És az ön nemrégiben a Médiatanácsot legyőző rádiója, a Fehérvár Rádió is Velencén.

Igen, és érintett még a Rádió Eger és az Ozone FM Győrben és a paksi Fortuna Rádió is. Velence egyébként kilóg a sorból, mert az egy évek óta nem használt frekvencia, amit megpályáztattak. A hat frekvencia közül kettő birtokosa, a Rádió Eger és az Ozone FM hálózatba kapcsolódva indult Andy Vajnáékkal, míg a többiek önállóan akartak indulni, de egymás után vallottak kudarcot a Médiatanácsnál. Vagyis csak azok nyertek, akik már eleve a Rádió 1-el kapcsolódással nyújtottak be pályázatot, akik pedig önállóan, azok elbuktak.

Ha e helyi médiumoktól a Médiatanács elveszi a frekvenciájukat, van-e bármilyen alternatívájuk a túlélés érdekében, vagy ha nem, akkor hány rádiós fogja elveszíteni a munkahelyét?

A helyi rádiókat szinte kivétel nélkül magyar tulajdonú mikro- és közepes vállalkozások üzemeltetik. Országos szinten jelenleg mintegy 60 helyi rádió működik, és ezres nagyságrendű azon emberek száma, akik valamilyen úton-módon egzisztenciálisan kötődnek a helyi rádiókhoz, illetve az ezeket működtető vállalkozásokhoz. Családok egzisztenciáját és a hozzájuk kapcsolódó külső munkatársak megélhetését érinti ez a helyzet. Bár a létszám más területekhez képest első hallásra talán nem tűnik soknak, mégis nagyon fontos munkát végeznek ezek az emberek. Volt egyébként ez a piac jóval nagyobb is, hiszen a médiarendszer 2010-es átalakítását megelőzően több mint 150 helyi rádió volt. Nagyon nehéz időszak volt, hiszen az a szám már jóval meghaladta az optimális piaci mértéket. 2010 után e rádiók egy része a gazdasági válság miatt, néhányan pedig a médiapolitika következtében megszűntek, de aztán a helyzet 2013 és 2015 között normalizálódott, és viszonylag stabil, normális körülmények között tudtunk rádiózni. Aztán 2015 után hirtelen megjelentek ezek a bennünket is aggodalommal eltöltő ügyek. Hogy milyen lehetősége van egy rádiónak, ha elveszíti a jogosultságát? Elvben ha van épp meghirdetett másik frekvencia, akkor pályázhat arra, a gyakorlatban azonban a frekvencia korlátos erőforrás, és a magyar állam joga eldönteni, ki kap frekvenciát, sőt arról is ő dönt, hogy hol hirdet meg egyáltalán rádiós pályázatot, vagyis hol lesz televízió vagy rádió. Bár ez a világ szinte valamennyi médiarendszerében így van, az azonban már változó, hogy ezek a frekvenciajogosultságok mennyi időre érvényesek. Van olyan ország, ahol a médiaszolgáltató akár egészen addig használhatja a frekvenciát, amíg nem sért jogszabályt, és vannak olyan országok is, ahol ezek a jogosultságok idővel lejárnak, majd pályázati úton az államhoz kell fordulnia annak, aki ezt a tevékenységet folytatná. Nem tudom, hogy milyen konkrét lehetőségei vannak annak, aki frekvencia nélkül marad, de egyelőre aki tehette, bíróságon keresztül jogorvoslattal élt, és arra számít, hogy a bíróság neki fog igazat adni.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Hogyan próbál segíteni a régi rádiósoknak a HEROE?

Egyesületünknek több mint 50 tagja van, vagyis a helyi rádiók túlnyomó többsége tagja a HEROE-nek. Minden olyan esetben, amikor valamely egyesületi tagnak lejárt a frekvenciája és újra kellett pályáznia, írásos javaslattal fordultunk a médiahatósághoz, hogy a hosszabbításért pályázót, amennyiben betartotta az előírásokat (nem volt súlyos jogsértése, fizette a médiaszolgáltatási díjat, betartotta a kvótákat, előírásokat stb.), a törvényi keretek között, tehát nem megsértve az egyenlő bánásmód elvét részesítse pontszámelőnyben. Azaz a médiaszolgáltatási tapasztalatra sokkal több pontot szerettük volna elérni szemben olyan cégekkel, amelyeket netán néhány hónappal korábban alapítottak, amire bőven látunk példákat. A HEROE e javaslatait azonban sajnos a Médiatanács nem vette figyelembe, pedig korábban voltak olyan javaslataink, amelyeket a hatóság még figyelembe vett. Így hát rádiós tapasztalattal egyáltalán nem rendelkező, „nulla km-es” cégek gyakran sikeresebbek lehetnek a pályázatokon, mint a helyi pályázók.

Milyen javaslatukra volt nyitott a Médiatanács?

2012 körül a Médiatanács egy olyan képlet alapján csökkentette a helyi rádiók médiaszolgáltatási díjait, amit néhány évvel korábban mi már benyújtottunk az akkori ORTT-nek, és aminek az volt a lényege, hogy az adott rádiók a régiók lakosságszáma, vásárlóereje és GDP-je függvényében fizessék a médiaszolgáltatási díjat. Így egy kevésbé erős vásárlóerővel rendelkező régióban alacsonyabb díjjal is lehet rádiózni, mint az ország nyugati, tőkeerősebb felében. A frekvenciák újrapályáztatása kapcsán benyújtott javaslatainkkal azonban kudarcot vallottunk.

Ön reálisnak tartja, hogy egyszerre ennyi városban a régi tapasztalt, akár huszonéve rádiózó szakemberek hirtelen elfelejtettek jó pályázatokat írni, és ezért maradtak alul a kormányközeli új pályázókkal szemben?

Erre mondtam, hogy aggodalommal tölt el bennünket a folyamat. Pontosabbat viszont azért nem tudok erről mondani, mivel a pályázatokat a Médiatanács teljes egészében nem minden esetben volt hajlandó megmutatni, tehát nem tudjuk, hogy amikor egy hibát a médiahatóság hibának nyilvánított, vagy épp hogy ezt nem tette meg, akkor az jogszerű volt-e. A következő hetekben a közigazgatási bíróságok döntik el, hogy e médiatanácsi eljárások az egyes esetekben jogszerűek voltak-e, de Velence esetében a bíróság már megállapította, hogy ez teljesen jogszerűtlenül történt. Józan ésszel egyébként nehezen tartom hihetőnek, hogy egy olyan rádió, amelyik 25 éve a pályán van, 9 kormányzat alatt rádiózott és jó néhány pályázatot beadott már, hirtelen elfelejtett volna pályázatot írni. Még ha benne is van a pakliban, hogy bárki követhet el hibákat, hiszen a médiahatóság egyébként meglehetősen bonyolult pályázati rendszere folyamatosan változik, akár hónapról hónapra is lehetnek olyan változások, amelyeket nehéz követni, sokféle formai és tartalmi szempontnak kell megfelelni. Ha valaki rutinból vezet, könnyen áthajthat egy behajtani tilos táblán, ami előző héten még nem volt ott.

Gyakran esik szó a pályázatokról a HEROE tagjai között?

Közgyűlése évente egyszer van az egyesületnek, elnökségi ülést pedig két-három havonta szoktunk tartani. Az elnökségi ülések ebből a szempontból alkalmasabbak arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket át tudjuk tekinteni, de a közgyűlésen is szoktunk ezzel foglalkozni, különös tekintettel arra, hogy az ezen ügyekben érintett rádiók pro és kontra, tehát az egyik és a másik oldalról is többnyire az egyesület tagjai. Ebből a szempontból nekünk különös tekintettel kell ezeket az ügyeket kezelnünk. A HEROE épp azért egy autonóm, erős szakmai szervezet, mert ezek a szakmai szereplők ott ülnek az egyesület közgyűlésein. Sokszor ugyan késhegyig menő vitákat folytatunk, de ezeket a vitákat mindig lefolytatjuk, semmit sem söprünk a szőnyeg alá. Ennek a társaságnak épp ez adja az erejét, szemben olyan szakmai szervezetekkel, ahol például a bent lévő régi tagok megvétózhatják a kívülről bejövőket a saját partikuláris érdekeiknek megfelelően. Nálunk viszont egymás mellett ülnek a padsorokban versenytársak, akik adott esetben kőkemény harcot vívnak egymással a rádiós piacon vagy éppen a bíróságon.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Nem kellene-e lemondania a Médiatanácsnak, amikor a bíróság megállapítja, hogy a testület súlyosan jogsértő módon járt el, olyan pályázatokat engedett át, amelyek szabályszerűsége nem bizonyított?

Nem szeretném kikerülni a választ, de én egy szakmai szervezetet vezetek, a Médiatanács pedig egy olyan független államigazgatási szerv, amely az állami médiapolitikának a végrehajtója. Tőlem távol áll ez a terület, én rádiós vagyok, aki szakmai kérdésekkel szeretne foglalkozni. Persze látom, hogy az elmúlt években volt már olyan ügy, ahol a bíróság megsemmisített médiatanácsi határozatokat, és olyanok is voltak szép számmal, ahol pedig helyben hagyták őket. Nem vagyok jogász, de azt tudom mondani, hogy a bíróság döntését valamennyi félnek el kell tudnia fogadni. Jogi értelemben persze lemondhat a Médiatanács, ha úgy gondolja, de ezt nem tűnik túlságosan valószínű forgatókönyvnek.

Néhány éve azt nyilatkozta valahol, hogy a piac körülbelül száz rádiót bír el. Miért pont ennyit?

Ez nagyjából be is igazolódott, mert most száz körüli a rádiós piaci szereplők száma. 60 helyi rádió mellett van 20 körzeti, budapesti közepes méretű és 20 körüli kisközösségi rádió, ami szerintem optimális piacméret. Ha veszünk például egy megyeszékhelyet, akkor ott valódi, értelmes verseny tud létrejönni, mert két, vagy esetenként akár három szereplő is a piacon. Ettől függetlenül persze lehet több és kevesebb szereplő is, de ha kevesebb rádió van egy piacon, akkor az felveti a médiapluralizmus szűkülésének kérdését, aminek most mi is tanúi vagyunk, hiszen látjuk azt, hogy elindult egy hálózatosodás a magyar médiapiacon.

Nagy viták vannak a hálózatosodásról, hogy jó-e az, ha Pécsen a budapesti rádió adását kell hallgatni a helyi műsorok helyett. Ön egyetért Karas Monika médiatanácsi elnökkel, aki az Országgyűlés Kulturális Bizottságában azt mondta, ez nem egy rossz folyamat, gazdasági érvek szólnak mellette?

Tény, hogy a hálózatba kapcsolódás egy jogilag legitim folyamat, ami arról szól, hogy két, addig független rádió megtartva szervezeti önállóságát, program tekintetében összekapcsolódik valahány órára. Erre a magyar média történetében nem is egy példa van, körülbelül húsz éve folyik ez, aminek már az ORTT zöld utat adott. Érdemes felidézni azt is, hogy az Egyesült Államokban, ahol az első hálózatba kapcsolódások történtek, kifejezetten gazdasági megfontolásból történtek ilyenek, hiszen a hálózatba kapcsolódónak és a hálózatos cégnek is pozitív szaldóval jár az együttműködés. Ne felejtsük el, hogy vállalkozásokról van szó, melyeknek elsődleges célja a profittermelés, amellett persze, hogy szerelem is a dolog. Hálózatba kapcsolódáskor jelentősen lecsökkennek az érintettek műsorkészítői költségei, miközben továbbra is rendelkeznek azzal a képességgel, hogy kimenjenek a helyi reklámpiacra és értékesítsék a rádió reklámidejét. A bevételekben legfeljebb minimális csökkenés következhet be, miközben a költségek drasztikusan csökkennek. Van azonban a dolognak egy harmadik vetülete is, hogy ha olyan rádiók kapcsolódnak hálózatba, melyek addig önálló tartalomszolgáltatást folytattak. Ez az ország médiapiacát vizsgálva makroszinten a médiapluralizmus szűkülésével jár, ami káros folyamat.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

A demokrácia szempontjából sem lenne szerencsés, ha a mostani 60 rádiós szereplő alá menne a magyar helyi rádiós piac. Ha eddig volt egy 24 órás rádióm Tiszaújvárosban, de ezentúl 20 órát máshonnan hozok, akkor onnantól fogva csak 4 óra lesz a helyi tartalom. Sőt ez se teljesen pontosan igaz, mert a médiatörvény csak azt írja elő, hogy 4 órában különböznie kell a műsornak, de a helyzet az, hogy ha a hálózatba kapcsolódást megelőzően 30 százaléknyi helyi közéleti tartalomra van vállalás, akkor azt 24 órára kellett teljesíteni, a hálózatba kapcsolódást követően viszont már csak a saját műsor, azaz a helyi 4 órán belül teljesítendő ez az arány. Értelemszerűen tehát csökkenni fog a tartalom.

Vannak olyan vélemények is, hogy a régi rádiósok csak a megszokott territóriumukat védik.

Minket, helyi rádiósokat aligha lehet azzal vádolni, hogy ne állnánk bele a tisztességes piaci versenybe, hiszen az elmúlt 25 évben nagyon kemény versenyeket vívtak meg ezek a rádiók, üzletpolitikában, árpolitikában stb. Akik talpon maradtak, azoktól nem idegen a verseny, ezért azzal senkinek nem lehet kifogása, hogy ha megjelenik egy új piaci szereplő, aki egy erős új rádiót csinál, tisztességes eszközökkel harcol. Ám az egy más kérdés, hogy a terjeszkedés a meglévő helyi rádiók rovására történik, mert ezzel csökken a médiapluralizmus, nem pedig színesedik tőle a médiatérkép. Márpedig a médiára úgy is kell tekintenünk, mint egy állam és egy állampolgár közötti panaszkönyvre, melynek bejegyzései alapján javíthatók a szolgáltatások, azaz az emberek elmondhatják a véleményüket arról, ami nem tetszik nekik az állam működésével kapcsolatban. A médiapluralizmus megléte nagyon fontos a demokrácia szempontjából, a helyi rádiók pedig egy kitüntetett szeletét képviselik a magyar médiapluralizmusnak, mivel sokféle rádióról beszélhetünk, színes tartalomkínálattal. Érdemes elgondolkodni, mi történne, ha az egri rádió műsorát átvinnénk Paksra vagy Pécsre, miközben egy pécsi rádió pont azt tudja, hogy Pécsen mire van szüksége a hallgatóknak, a debreceni pedig azt, hogy mire van igény Debrecenben. Bár a kereskedelmi rádiózás szabványszórakoztatásról szól, mely globálisan tulajdonképpen ugyanazokat a zenéket játssza, de ezeknek a rádióknak van egy nagyon markáns tartalmi eleme is, ami a helyi kultúráról, helyi közéletről szól.

Nem lett volna a helyi rádiósokkal szemben korrektebb, ha a helyben meglévő más, most épp szabad frekvenciákat is megpályáztatják? Hiszen úgy tudom, vannak még szabad frekvenciák.

Sajnos nem nálam van a kulcs, ami azt a szekrényt nyitja, ahol ezek a frekvenciák sorakoznak, de én is úgy tudom, hogy vannak még szabad frekvenciák Magyarországon. Igaz, nem nagy számban, mivel nem vagyunk valami jó helyzetben, ami a szabad hullámsávokat illeti, de ennek történelmi hagyományai vannak. Ha nekem kellett volna döntenem arról, hogy egy régióban úgy engedek egy új piaci szereplőt terjeszkedni, hogy a meglévő frekvenciát pályáztatjuk újra, vagy egy új frekvenciát dobok piacra, akkor vélhetően ez utóbbit választottam volna. De ez is egy kétarcú dolog, mert a 2010-es médiarendszer átalakítását megelőzően a korábbi médiatörvény tartalmazta a talált frekvencia jogintézményét, és ott rendszeresen kritikával illettük ezt a rendelkezést. Ez ugyanis azt mondta, hogy Magyarországon bármikor bárki terveztethet magának frekvenciát, és hogyha erre műszaki lehetőség van, akkor kötelező azt a médiahatóságnak megpályáztatnia. Így eshetett meg Debrecenben az, hogy majdnem több mint féltucatnyi helyi rádió működött, ami már egy teljesen lehetetlen állapotot eredményezett, hisz az se jó, ha túl sok a szereplő, mert az a minőségére drasztikusan fog hatni. De mindenképp arra törekedtem volna, hogy a régi szereplők a médiapiacon tudjanak maradni.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Milyen helyzetben vannak most a jogvitába keveredett helyi rádiósok, nem lehetetlenülnek-e el amiatt, hogy jelenleg csak 60 naponta hosszabbítgatott ideiglenes frekvencián szólhatnak a műsoraik? Ez nem jár hirdetővesztéssel?

Tapasztalatból tudom sajnos mondani, mert az általam tulajdonolt rádió 2011 és 2013 között az újrapályáztatás időszakában több mint 1 évig működött ideiglenes engedélyekkel. Képzeljék el azt az olvasók, hogy úgy kell működtetniük egy vállalkozást, ügyfeleket szerezniük és alkalmazni embereket, hogy 60 napra tudnak csak bármit mondani. Borzasztó nehéz helyzet, még ha túl is éltük. Szerintem túl fogják élni a mostaniak is, bár megérzik majd az üzleti eredményeikben.

A frekvenciaháborútól eltekintve milyen most a helyi rádiós piac?

2009 körül volt egy óriási visszaesés, hiszen a gazdasági válság betörését a helyi rádiók is nagyon radikálisan érzékelték. Akkoriban 30-35 százalékos visszaesés is volt a rádiós hirdetési bevételek terén. Most ehhez képest az elmúlt nagyjából három évben látni valamiféle pozitív tendenciát, kicsit kezd magához térni a piac, de az is igaz ugyanakkor, hogy jelentősen átstrukturálódott a rádiók bevételi szerkezete, és a helyi rádiók összbevételeiben egyre nagyobb szeletet tesznek ki az állami reklámbevételek, miközben a piaci alapú bevételek csökkentek. A következő években az a feladat, hogy a piaci alapú bevételeket megpróbáljuk visszairányítani. Van egyébként még valami, ami jelentősen megbolygatta a piacot, ez pedig az egyetlen állva maradt országos kereskedelmi rádió, a Class FM elnémítása. A Class FM-nek 2,5-3 milliárd forint körül alakult átlagosan az éves forgalma, vagyis a rádiópiaci bevételek jelentős részét ők vitték el. Amikor a Class FM elvesztette a frekvenciáját, számítottunk arra, hogy a Class FM hallgatóinak és bevételeinek egy részét a helyi rádiók meg tudják szerezni. Bár láttunk pozitív elmozdulást a bevételek és a hallgatottság tekintetében, de messze nem arról van szó, hogy a Class egykori 2,5 millió hallgatója most egyből átvándorolt volna a helyi rádiókhoz. A probléma azonban az, hogy a Class FM által megszerzett több milliárd forintnyi reklámbevétel tetemes része nem a rádiós piacon maradt, mert a rádiós piac megmaradt része meglehetősen széttöredezett a sok szereplő miatt, ami egy hirdető számára sokszor ijesztőnek hathat, mivel sokféle tárgyalást kell folytatnia. A reklámértékesítői, sales house piac is jelentősen megváltozott, miután az állam a reklámtörvényt drasztikusan megváltoztatta. Úgy gondolom, azon kellene dolgoznunk, hogy a Class FM megszűnése után más médiumokhoz vándorló volt rádiós bevételek visszatérjenek a piacra, hiszen a rádió a televíziózást megközelítő hatékonysággal éri el az embereket, minden kutatás azt mutatja, hogy a 4 óra 50 perc körüli tévénézési idő mellett van 3 óra körüli rádiózási idő, ehhez képest a rádióban töredékéért lehet hirdetni, mint a televízióban. Azokat a sztereotípiákat pedig, amelyeket a hirdetők a fejükben hordoznak arról, hogy a rádió miért kevésbé hatékony, mi például iparági kutatásokkal próbáltuk megváltoztatni.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Jelenthetne-e megoldást a frekvenciaháborúban a helyi rádiósok számára a digitális rádiózás?

Volt bennem az elmúlt években némi pesszimizmus, de egyre inkább bizakodó vagyok e tekintetben, látva az elmúlt egy-két év technológiai fejlődését. A rádiót eltemették már szinte akkor, amikor bejött a tévé az 1950-es években, majd a 80-as években a műhold, vagy a 90-es években az internet, vagy később a közösségi média. Ám a rádió köszöni szépen, jól van, megvan az igény az emberekben, hogy rádiót hallgassanak. Bár jelen pillanatban ennek a helye többnyire a korlátos erőforrás, azaz a hagyományos földfelszíni frekvencia, de óriási jelentőséggel bír az, hogy egyes mobilszolgáltatók egy ideje korlátlan mennyiségű internet-hozzáférést nyújtanak a mobilosoknak, hiszen mostanáig az volt a gátja, hogy az emberek mobilról hallgassanak rádiót, hogy az adatért fizetni kellett, szemben a hagyományos rádiózás modelljével. Nem kétséges, hogy az állam kezében lévő földfelszíni frekvenciának meg vannak számlálva a napjai. A paradigmaváltás elkerülhetetlen. És a digitális rádiózással könnyebb lesz a rádióhallgatottságról is adatokat beszerezni.

Az, hogy az állam nem annyira tolja erősen különböző ösztönzőkkel a digitális rádiós átállást, nem azért van, mert szeretné továbbra is meghatározni, hogy kik készíthetnek rádióműsorokat?

A Médiatanács elleni sok peres ügy azt mutatja, hogy az FM-et még mindig fontos csatornának tartják a piaci szereplők és az állam egyaránt. Másrészt pedig nem lehet elvitatni, hogy a médiatörvény értelmében a frekvencia korlátos erőforrásként az állam diszkrecionális jogköre, hogy kinek adja oda. Ugyanakkor az államnak biztosítania kell a tisztességes, korrekt, egyenrangú feltételeket minden piaci szereplő számára, és egy jobb pályázatnak kell győznie. A jobb pályázat pedig azt jelenti, hogy nagyobb tapasztalat, nagyobb médiaszolgáltatási díj, jobb műsorterv és így tovább. Az államnak ezt a jelenlegi jogát nem lehet elvitatni, a kérdés csak az, hogy jön-e egy olyan világ, ahol már nem az állam fogja kiosztani az erőforrásokat, hanem egész egyszerűen piaci alapon fog eldőlni, hogy ki mit csinál.

Az autókba addig a gyártók nem fogják betenni a digitális rádiózáshoz szükséges eszközöket, amíg nincsenek digitális rádióadások, ilyen adások pedig nem lesznek addig, amíg nem tudják az emberek ezeket fogni az autóban.

Én a platformfüggetlen mobiltelefonos rádiózásról beszéltem. Ma számos olyan eszköz kapható, ami wifire csatlakoztatva a világ összes rádióját hagyományos módon teszi hallhatóvá. A DAB (Digital Audio Broadcasting) viszont egy külön történet, nem is túl nagy siker, hiszen lassan már másfél évtizede létezik DAB műsorszórás Magyarországon, miközben a DAB vevőkészülékek száma egészen minimális. Az autógyártók azért hezitálnak a DAB vevők beépítésével, mert ma még egyetlen országot sem lehet mondani, ahol ez a technológia kifejezetten sikertörténet lenne.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Az Egyesült Királyságot szokták azért említeni.

Igen, ők a legnagyobb DAB felhasználók, náluk már 5-6 millió körüli a DAB műsort hallgatók száma, de a britek hatalmas pénzt öntöttek ezekbe a projektekbe, és ehhez képest relatíve lassan terjed ez a technika. Most egy technológiai verseny folyik, eldől majd, hogy mi fogja elérni a kritikus tömeget. A DAB egyébként csöbörből vödörbe lenne, hiszen ez a sugárzás is korlátos földfelszíni frekvenciákon történik. Szerintem nekünk a jövőben inkább egy platformfüggetlen médiaszolgáltatásra kell felkészülnünk.

Ön nemcsak a HEROE elnöke és a Fehérvár Rádió tulajdonosa, de a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese is. Mi az oka annak, hogy az elmúlt években megtorpant a „Katrádió” vételkörzetének bővítése?

A Katolikus Rádió különleges színfolt a médiapiacon, hiszen tulajdonosa a Magyar Katolikus Egyház. Olyan közösségi médiaszolgáltatásról van szó, amit az egyház a pre-evangelizáció eszközeként alapított, vagyis olyan embereknek is szeretnénk műsort készíteni, akik nem tartják magukat vallásosnak, nem okvetlenül járnak templomba. Ebből logikusan következik, hogy a Katolikus Rádió műsora nagyon hasonlatos a közszolgálati médiához abból a szempontból, hogy mindenfélével foglalkozunk, ami az embereket általában érdekli. Hangjátékokat gyártunk, a popzenétől a jazzig mindenféle zenét sugárzunk, és tesszük ezt úgy, hogy az egyház társadalmi tanítását tükrözze. A rádió országos vételkörzetű rádiónak indult 2004-ben középhullámon, de ez rendkívül költséges volt, és már ekkor kevesen voltak azok, akik nem FM-en, hanem középhullámon rádióztak. Ezért 2011-ben az egyház nem kérte a hétéves koncessziós szerződésének a meghosszabbítását, és azzal bízott meg engem – ekkor kerültem a rádióhoz –, hogy egy FM hálózatot alakítsak ki. Elkezdtünk pályázni, ennek köszönhetően jelenleg húsz frekvenciával rendelkezik a Katolikus Rádió. Többnyire Nyugat-Magyarországon, mert ott volt lehetőség pályázni. Szerettünk volna az Alföldre és Kelet-Magyarországra is eljutni, de ott a médiahatóság nem pályáztatott közösségi frekvenciát, ezért ilyen furcsán kétoldalas most a rádió. Az elmúlt két évben, 2015 óta nem tudtunk tovább bővülni, de szeretnénk ezt majd folytatni.

Az egyház fizeti a rádió fenntartási költségeit?

A költségeink 80 százalékát a tulajdonos egyház állja, de vannak reklámbevételeink is, mivel szerencsére vannak olyan ügyfelek, akik látják a rádióban a lehetőséget, hogy homogén, jól körülírható közönségünk van. Most kaptam meg épp a legújabb adatokat, ami alapján 182 ezer fő a napi hallgatottságunk, ami egy ilyen formátumú rádiótól egy nagyon jó eredmény, büszkék vagyunk rá. A bevételeink között ezenkívül pályázati pénzek is megjelennek, például rezsipályázat, műsorpályázat.

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf

Mit szól hozzá, hogy a médiahatóság, azaz a magyar állam alá kerül be a rádiók hallgatottságmérése?

Egyik szemem sír, másik nevet. Azért nevet, mert nyilvánvalóan egy ilyen kutatásnak a finanszírozása mostanáig jelentős terheket rótt a rádiókra, miközben a hallgatók számára vonatkozó számok hiányában meglehetősen nehéz értékesíteni a reklámidőt. Azért sír mégis a másik szemem, mert összességében nem tartom egy optimális helyzetnek azt, hogy az állam tartson kézben egy olyan kutatást, mely lényegében piaci folyamatokat dönt el. A tender bizonyos szakaszaiba egyébként a rádiós szervezeteket, így a HEROE-t is bevonták, így megvolt a lehetőségünk arra, hogy javaslatokat tegyünk, többek között a rádiók kérésére alakult úgy a tender kiírása, hogy az ajánlattevőknek kötelező naplós vizsgálatot végezniük, felváltva ezzel a korábbi telefonos mérést. A naplós mérés alkalmas arra is, hogy a rádiók saját műsorrendjükre vonatkozó információkhoz is hozzájussanak, vagyis több adat áll majd a rádiók rendelkezésére. A mostani információim szerint ezeket az adatokat a rádiók ingyen fogják megkapni a médiahatóságtól. Bízom benne, hogy a tenderbe mindenféle jogi és egyéb garancia bekerült arra vonatkozólag, hogy ez a mérés valóban be fogja tudni tölteni azt a funkciót, amit egy ilyen iparági kutatásnak be kell töltenie. Nagy kérdés lesz az is, hogy ezek az adatok egyedüliek lesznek-e, vagy sem, hiszen jelenleg is két cég végez rádióhallgatottsági méréseket, és ezek az adatok nem mindenben korrelálnak egymással az eltérő módszertan, értékelés stb. miatt.

A két mérésből az egyik szerint Vajna rádiója Budapesten piacvezető, a másik szerint csak az ötödik. Melyik rádióhallgatottsági adatot tekinthetjük hitelesnek?

El tudom képzelni, hogy mind a kettő adat hiteles, az eredménykülönbség a módszertani különbségekből fakad, ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. Az mindenesetre szerencsés volna, hogy egy darab olyan egységes mérés lenne a piacon, amit többnyire mindegyik szereplő elfogad. Nyilván benne van a pakliban, hogy ha elindul az állami mérés, akkor is maradnak mellette más mérések is, de hosszútávon ez nem biztos, hogy jót tesz a piacnak. A televíziós piac stabilitása például részben annak is köszönhető, hogy ott a piaci szereplők többsége által nem vitatott mérés van.

Budapest, 2016. augusztus 8.
Andy Vajna, az InterCom Zrt. elnöke, a filmipar fejlesztésért felelős kormánybiztos a Pappa Pia címmel készülő zenés romantikus film forgatásán a fővárosi Gubacsi hídnál 2016. augusztus 8-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Andy Vajna titokban megszerzett egy debreceni rádiót
Pont akkor került a kormánybiztoshoz a leghallgatottabb helyi rádió, a debreceni 104,6 MHz-en fogható Best FM, amikor a Médiatanács a rádió frekvenciaengedélyének hosszabbítását engedélyezte.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.