A 2016-os eredmények szerint a hírműsorokban még mindig nagy számban fordulnak elő a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradások. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmányából, amelyben négy hazai televízió- és két rádiócsatorna híradóit vizsgálták. A tanulmány megállapította azonban azt is, hogy mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradnak az ilyen jellegű híradások. A hatóság egy másik fókuszú legfrissebb reklámelemzése kimutatta, hogy fél év alatt az új televíziós hirdetések egymillió alkalommal kerülnek a képernyőkre.
A tévében nőtt, rádióban csökkent a bűnesetek száma
A Médiatanács által a héten elfogadott elemzésben az NMHH hat hírműsort, a Class FM Híreket, a Duna TV Híradót, a Kossuth Rádió Déli Krónikát, az M1 esti Híradót, az RTL Klub Híradót és a TV2 Tényeket vizsgálta. Megállapította, hogy a rádiók hírműsoraiban csökkent, a televíziókéban nőtt a bűncselekményekről szóló hírek száma az előző évhez képest.
Az RTL Klub Híradójában 14,1 százalékban, a Duna TV hírösszefoglalójában 1,6 százalékban, az M1 esti híradójában pedig 1,4 százalékban szerepeltek a szóban forgó összeállítások.
A hallgatók a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában találkoztak a jelenséggel (0,7 százalék), a Class FM műsorában tavaly november közepéig 3,3 százalékos volt a kategóriába sorolható hírek aránya.
A tanulmány azt is megállapította, hogy nem változott számottevően 2015-höz képes a közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények, azaz a komoly társadalmi hatással bíró bűnügyek – például politikát érintő ügyek, migrációval kapcsolatos bűnesetek, terrorcselekmény, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyt érintő bűnügyek – részesedése: megoszlásuk 7,7 és 13,4 százalék között mozgott. A televízióban a közszolgálati csatornák esetében a terrorcselekmények voltak a meghatározóak, a TV2 a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket, az RTL Klub pedig a politikát érintő bűneseteket szerepeltette a leggyakrabban.
Az NMHH vizsgálata kiterjedt a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó hírek” vizsgálatára is. Ezek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. A Tények 52,6 százalékát, az RTL Klub Híradó 42,5 százalékát tették ki az ilyen összeállítások, ami 2015-höz képest emelkedést mutat (Tények: 49,1 százalék, RTL Klub Híradó: 36,9 százalék).
Egymilliószor kerülnek képernyőre az új reklámszpotok fél év alatt
A tanács elfogadta a hatóság legfrissebb vizsgálatát a 2016 második félévében közzétett új televíziós reklámszpotokról is. Az NMHH 35 tévécsatorna első alkalommal közzétett reklámjait elemezte, amelyekben 2.656 új reklámszpot jelent meg, amelyek az összes hirdetés 43,7 százalékát tették ki. Az új reklámok összesen 1.036.604 alkalommal kerültek képernyőre, tehát átlagosan 390-szer ismételték őket fél év alatt (2015-ben ez 305 volt). 2015 azonos időszakához képest megemelkedett az egy csatornára jutó összes reklám száma: 62.301-ről 67.816-ra, a médiaszolgáltatónkénti összes új hirdetés pedig 29.046-ról 29.617-re. A félév legerősebb hónapjának a november számított – csakúgy, mint 2014 és 2015 második felében. A reklámok 30 százaléka ezer forint alatti, 36 százaléka ezer és tízezer forint érték közötti terméket, szolgáltatást népszerűsített.
A Médiatanács eheti ülésén egyébként megbírságolták az RTL Klubot, valamint rádiós frekvenciaügyekkel is foglalkoztak.
Kiemelt kép: Marsi Anikó és Gönczi Gábor, a Tények műsorvezetői.
