– többek között ez is kiderül a Magyar Reklámszövetség és a PwC Magyarország által közösen elkészített „A magyar reklámipar gazdasági hatásának elemzéséből”. Az elemzés legfontosabb számait Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségének tagja és Sere Péter, a PwC Magyarország igazgatója mutatta be a konferencián.
Az MRSZ és PwC 2013-ban egyszer már elkészített egy hasonló tanulmányt, és akkor még azt a megállapítást tették, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét. Az MRSZ most az elmúlt évek markáns iparági- és szabályozási változásaira tekintettel ismételte meg a korábbi hatástanulmányt, amely alapján megismerhettük a fent említett számokat.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke a konferencián a reklámadóról és a bónusztörvényről, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal indulása körüli bizonytalanságról is beszélt. Mint mondta:
A 2014-2015 közötti fő szabályozói változások, – így a reklámadó, a bónusztörvény, vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésének elindulása – a reklámipari szereplőket eltérően ugyan, de nagymértékben érintette. A hirtelen jött változásokhoz való alkalmazkodás adminisztratív terhet jelentett, a szabályozások értelmezése pedig komoly kihívás elé állította a vállalatokat, és jelentős emberi erőforrást igényelt minden szereplő részéről. Mindez megmutatkozik a hazai reklámpiac régiós, a tanulmányban vizsgált 28 ország viszonylatában, ahol Magyarország sereghajtónak számít mind reklámköltés, mind a reklám átlagárának alakulásában. Így bár Magyarországon növekedésről tudunk beszámolni, de látni kell, hogy a túlszabályozás miatt a növekmény 60%-át a globális szereplők teszik ki.
Hivatal Péter, az MRSZ Ügyvezetőségének tagja a tanulmány eredményeinek bemutatása során hangsúlyozta:
Az elmúlt két évben a reklám gazdasági erejének növekedését mutatja a nehezedő szabályozási körülmények ellenére, hogy változatlan gazdasági környezetben 2016-ban minden további reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A GDP-arányos reklámköltés alacsony szintje miatt azonban egyelőre nem használjuk ki a hirdetésben rejlő teljes gazdasági potenciált.
A nemzetközi szereplők tartják fent a növekedést
A tavalyi évben fordult elő elsőként, hogy a digitális hirdetések megelőzték a televíziós szegmenst, a tanulmány ezért kiemelten foglalkozik a reklámtorta digitális szeletével és a globális szereplők térnyerésével. A reklámpiaci számok azt mutatják, hogy bár a hagyományos médiumok fogyasztására fordított idő továbbra is jelentős, ennek ellenére a 2015-ös reklámtorta-növekmény 60 százaléka már nemzetközi szereplőknél jelenik meg. Ők tekinthetők tehát a jelenlegi növekedés motorjának, amely részben a hagyományos csatornáktól átcsoportosított költésekre, részben a KKV-szektor addicionális költésére épül. A globális szereplők hatása a fogyasztókra és a hirdetőkre összességében pozitív: a hirdetők számára hatékony és jól visszamérhető hirdetési eszközöket nyújtanak, a fogyasztók személyre szabott, célzott hirdetéseket kapnak, és a reklám által finanszírozott keresési szolgáltatásokkal időmegtakarítást érhetnek el. Azonban az egyenlő versenyfeltételeket torzítja a globális szereplők által folytatott adóoptimalizálási gyakorlat, melyet célszerű lenne nemzetközi szinten kezelni – áll a tanulmányban.
Az elmúlt évek növekedése ellenére a reklámpiac még messze van a válság előtti szinttől, a tavalyi évben a bruttó hazai termék arányában a válság előtti szint kétharmadát sikerült elérni. A hirdetések teljes gazdasági potenciáljának kiaknázása a reklám számára kedvező gazdasági környezet megteremtésével érhető el. Ennek alapvető elemei a fogyasztói bizalom megfelelő szintje, a háztartások javuló jövedelmi helyzete, és a gazdaság versenyképességének javítása. Egy ilyen ideális környezetben elindulhat a reklám és a GDP egymást kölcsönösen erősítő növekedése.
A friss elemzés szerint a reklám gazdasági hatása több tényezőn keresztül érvényesül: Ösztönzi a fogyasztást, ezáltal a megnövekvő kereslethez igazodik a kibocsátás, nő a GDP. Erősíti a versenyt és árversenyt generál, ezáltal szélesebb kör számára tesz elérhetővé termékeket, növelve az általános jólétet. Közvetlenül számos szakembernek biztosít munkát a kapcsolódó iparágakban, közvetve a fogyasztás ösztönzésén át a foglalkoztatási hatás még jelentősebb. Informálja és oktatja a társadalmat, lehetőséget teremt a termékek megkülönböztetésére, így értelmet ad az innovációnak.
Ha kíváncsi, hogy mi történik még a Media Hungay 2016 konferencián Siófokon, ide kattintva megtalálhatja további tudósításainkat.
