A most megújuló Opera internetböngésző beépített reklámszűrővel érkezik, ezzel várhatóan újabb nehézségek elé állítva a reklámbevételekből megélni kívánó, de egyre növekvő reklámblokkolással szembesülő tartalomszolgáltatókat.
Többször írtunk már róla az elmúlt időszakban, hogy milyen problémát okoz a tartalomszolgáltatók számára a reklámblokkolók (az úgynevezett adblockerek) használata, amely az utóbbi időben még nagyobb méretet öltött, valamint egymás után érkeznek a hírek arról, hogy a terjedő reklámblokkolás miatt egyre több tartalomszolgáltató kezdte el figyelmeztetni a látogatóit, vagy léptetett életbe szankciókat a blokkolót használó felhasználók ellen: ezeket a felhasználókat először arra figyelmeztetik, hogy a cikkek előállítása költséges, amit a hirdetések megjelenítéséből származó bevételekből tudnak csak finanszírozni, sőt például a Forbes és a The New York Times el is kezdte kitiltani a reklámblokkolókat használó felhasználókat, elvágva őket a tartalmaktól.
Itthon is gond van
A reklámblokkolás egyébként idehaza is komoly gond, főleg az olyan oldalak esetében, ahol informatikailag nagyon képzettek a látogatók, és nekiállnak feltepíteni egy adblockert. Épp a minap egy nyilvános posztban említette meg például az egyik legnagyobb magyar informatikai portál, a HWSW lapigazgatója a Facebookon, hogy tapasztalatai szerint
Eddig külön kiegészítő kellett, most ez megváltozik
Pedig mostanáig a reklámblokkoláshoz külön kiegészítőt kellett letölteni, a legnépszerűbb Google Chrome és a Mozilla Firefox felhasználói főleg az Adblocker Plust töltötték le ehhez. Igaz, volt már olyan böngésző – méghozzá a Brave, amely egyébként a Mozilla volt vezérigazgatója, Brendan Eich nevéhez kötődik-, amelybe már eleve beépítették a reklámtiltás képességét, de ez a böngésző egyelőre csak alacsony ismertségnek és ebből fakadóan kis népszerűségnek örvend.
Nem automatikus, de egy pillanat a bekapcsolás
Az Opera böngésző fejlesztőinek a témáról szóló blogbejegyzésében azt írják, hogy böngészés közben a szoftver érzékeli, hogy hol láthatók hirdetések, és ilyenkor felajánlja a reklámblokkoló funkció bekapcsolását, tehát a tiltás nem alapértelmezett, de ugyanakkor nagyon könnyen bekapcsolható. Fontos, hogy a felhasználók az Operában weboldalanként is szabályozhatják a reklámblokkolást, tehát megtehetik, hogy csak azt az oldalt teszik reklámmentessé, amelyiken szerintük pofátlanul sok a hirdetés és emiatt nagyon lassú az oldal betöltődése, míg a prémium minőségű, igényesebb oldalakon meghagyják a reklámokat.
Emellett az új reklámblokkoló képes lemérni az adott weboldalak betöltődési idejét reklámokkal és a reklámszűrő működésével együtt is, így összevethető, hogy az adott oldalon mennyire lassítja le a böngészést a reklám. (A lassulást főleg a túl sok, vagy túl nagy méretű reklámok okozzák, amelyek sávszélességet és erőforrást, memóriát és processzort igényelnek a számítógéptől.)
Az Opera illetékese azt is írta egyébként, hogy az ő reklámblokkolójuk 45 százalékkal gyorsabb, mintha a Google Chrome böngészőhöz elérhető AdBlock Plus nevű kiegészítőt használnák a látogatók. Ennek az az oka, hogy az Opera a reklámblokkolást a webmotor szintjén blokkolja, szemben a kiegészítőként elérhető reklámblokkolókkal, amelyek úgy működnek, hogy ellenőrzik a letöltendő oldalak URL-jét és lapelemeit, hogy azok nincsenek-e a blokkolandók listáján.
Bár a reklámtiltás bevezetése riasztó lehet a médiatulajdonosok és a hirdetők számára, az Opera azt mondja, hogy ezzel a hirdetők számára is eszközt ad, hogy megértsék a nagy hirdetésekből adódó problémákat, például az oldal betöltődésének lelassulását.
„Hisszük, hogy mindez fel fogja gyorsítani a hirdetői piac változását”
-írták, feltehetőleg arra utalva, hogy a tartalomszolgáltatók valószínűleg sokat tehetnének a reklámblokkolás ellen, ha kevesebb hirdetést helyeznének el az oldalon, vagy legalábbis azok méretét lecsökkentenék.
Fel kell gyorsítani a weboldalak betöltődését
Egyébként az oldalak betöltődési sebességének és a hirdetési piacba való beavatkozásról beszélt Dominic Good, a Financial Times globális hirdetési és stratégiai igazgatója egy panelbeszélgetésen az ISBA (a brit hirdetők érdekvédelmi szervezetének) éves konferenciáján.
„A reklámblokkolás terjedése nyilvánvalóvá tette, hogy probléma van a weben lévő túl sok és igénytelen minőségű reklám miatt, ezért meg kell tisztítani a webet”
– mondta.
Dominic Good megjegyezte ugyanakkor, hogy a Financial Times olvasóinak csak 4 százaléka értékelte a hirdetésekkel kapcsolatos élményeit negatívan vagy nagyon negatívan.
Reklámblokkolás = kalózkodás?
Ugyanezen a konferencián felszólalt a warc.com tudósítása szerint John Whittingdale brit kultuszminiszter is, aki hasonló szempontokat említett, valamint a reklámblokkolást a kalózkodás múltbeli problémájához hasonlította, amit oktatással, iparági mérésekkel és kormányzati segítséggel lehetett orvosolni.
“Az iparágnak valahogyan meg kell értetnie az emberekkel azt a gondolatot, hogy semmi sincsen ingyen”
– mondta.
“Ugyanakkor azt pedig az iparágnak kell megértenie, hogy a hirdetéseket vonzóbbá és kevésbé idegesítővé kell tenni”
– tette hozzá.
A miniszter egyúttal felvetette, hogy egy kerekasztal-beszélgetést kellene szervezni a reklám- és a tartalomipar szereplői számára, ahová meghívnák a reklámblokkolók fejlesztőit is, hogy megbeszéljék a felmerülő problémákat és milyen intézkedéseket lehetne tenni.