Rövidesen átalakulhat a nyolcvanas évek egyik legdrágább magyarországi épülete, a győriek által csak Kis Hiltonnak becézett egykori Rába Kereskedelmi és Konferenciaközpont – írtuk meg 2022 tavaszán.
A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár (RÁBA MVG) által a védett épületekkel teli Káptalandombra épített struktúrától gazdája 2021-ben vált meg: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) az értékbecslésben szereplő 1,146 milliárd forintos összegnél jóval többet, 1,455 milliárdot fizetett érte.
A város azóta leváltott polgármestere, a kormánypárti Dézsi Csaba András a bejelentés kapcsán arról beszélt, hogy az MCC költ majd az épületre, és elvégzi a felújításokat, arra azonban akkor nem derült fény, hogy pontosan milyen változások várhatók.
Az üggyel kapcsolatos korábbi cikkünkből kiderül, hogy 2022 szeptemberében a ház a kormányközeli intézmény győri központjaként nyitotta meg a kapuit, gazdái pedig úgy érezték, hogy a belső tér jegyeit „nosztalgikus felhanggal akár még szeretni is lehet”, az azonban vitathatatlan, hogy a gépészeti rendszer teljes megújítására, valamint modernizálásra mindenképp szükség lesz.
Az idézőjelbe tett félmondat arra engedett következtetni, hogy az MCC kihasználhatja az épület helyi, illetve országos védelmének hiányát, a hetvenes és nyolcvanas évek magyarországi belsőépítészetének nívós darabjaival megtöltött épület bútorzatának, lámpáinak, carrarai márvány padlóburkolatának, illetve művészeti értéket képviselő egyéb részeinek legalább egy része pedig nyomtalanul eltűnhet.
A Lőrincz József (1930–1990) tervei nyomán 1977–1985 között megvalósult – a csúszás oka az volt, hogy a Rába csak tökéletes munkát volt hajlandó átvenni – egykori konferenciaközpont színezett, fémkeretes emeleti ablakaival a tér fontos eleme, sőt, saját korszakát is jól példázza, így az eltűnése fájó pont lenne a XX. század építészeti örökségének megőrzéséért folytatott harcban.
A kapu mögött egy Borsos Miklós-munkát, egy Schrammel Imre-kerámiaképet, valamint számos egyedi Schinagl Gábor-bútort is rejtő terekkel kapcsolatban az MCC 2022 áprilisában kijelentette: a belső kialakítására értékként tekintenek, így annak megőrzésével, illetve néhány helyen újragondolásával tervezik a felújítást. Az építészeti koncepciótervek beérkezése épp zajlik, de nem terveznek olyan munkálatokat, amik érdemben befolyásolnák a ház megjelenését, homlokzatát, valamint az arculatát adó belső és külső elemeket – tették hozzá.
