Kezdjük a történet végén, vagyis a Kix hőse, Sanyi büntetőügyének jelenlegi végpontjánál: október elején a Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott annak a három fiúnak az ügyében, akik négy évvel ezelőtt együtt meggyújtottak egy matracot a Markusovszky téri kollégium bejáratánál. A tűz továbbterjedt az épületben, és egy férfi halálát okozta. Az elsőrendű vádlott ítéletét négy év próbaidőre felfüggesztették. Milyen érzés volt Sanyinak és a családjának megkapni ezt az ítéletet?
Sanyi nem az elsőrendű vádlott volt ebben az ügyben. Őt garázdaságért ítélték el, ami hatalmas fegyvertény, mert ez a szándékos veszélyeztetésnél jóval kevésbé súlyos kategória. Ő és a harmadrendű vádlott 240-280 óra közmunkát kaptak. Ez az elsőfokú ítélet, az ügyészség fellebezett. Ők ragaszkodnak a letöltendőhöz mindegyik fiú esetében. Jövőre zajlik majd a másodfokú tárgyalás, de az valószínűleg kevésbé lesz összetett ügy. A tragédia 2019-ben történt, 2020 óta zajlik a bírósági tárgyalás. Ami furcsa a történetben, hogy nem lehetett bevonni az épület fenntartóit az ügybe, holott kiderült, nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat – emiatt, úgy tudom, korábban kaptak is figyelmeztetést. Szerintünk az általuk elkövetett hibák közvetlen összefüggésben állnak azzal, hogy a tűz ennyire gyorsan tovább tudott terjedni, a bíróság mégsem integrálta a fenntartót az ügybe. Pótmagánvádas eljárás indult, amiben az áldozat ügyvédje perli a fenntartókat, de abban az ügyben három éve nem írtak ki tárgyalást.
Az elsőfokú ítélet, gondolom, megkönnyebbülés volt Sanyiéknak.
Nagy kő esett le a szívükről, de az ügyvéd felkészítette őket, hogy ez nem a sztori vége. Azt gondolom, ez az ítélet jó jel, alapos volt a két bíró, aki dolgozott az ügyön. Szerintem a garázdaság közelebb is áll az igazsághoz, de nyilván ezt nem én fogom eldönteni. Pillangóhatásról van szó, nagyon sok mindennek kellett rosszul alakulnia, ami tragédiához vezetett. Hogy csak egyet mondjak: a fémajtó mögött, aminek kívülről neki volt támasztva a Sanyiék által meggyújtott matrac, fabútorokat tároltak meg vécépapírt.
Menjünk vissza a történet elejére! Sanyival a filmetek társrendezője, Mikulán Dávid ismerkedett meg tizenhárom évvel ezelőtt a Boráros téren. Mikor lett egyértelmű, hogy érdemes hosszabban is követni őt, a családját és a barátait?
A sztori genezisének legérdekesebb eleme, hogy nem is Dávid választotta ki Sanyiékat, hanem ők választották ki Dávidot. Benne is van a filmben, ahogy odamennek hozzá és elkérik a gördeszkáját. Dávid azelőtt fél órával találkozott velük először.
Arra lett figyelmes, hogy három tízévesforma gyerek átmászik a Petőfi híd korlátján. Megszállott fotós-videóshoz híven Dávidnál volt kamera, és rögtön lőtt egy fotót a fiúkról. Fél óra múlva ők mentek oda hozzá, két órával később pedig meghívták az otthonukba.
