A Gellért-hegy lábánál álló, egybeépült fürdő és szálloda – a magyar köznyelvben szimplán csak Gellért – a főváros egyik legszebb épülete, születése azonban nem volt eseménytelen, hiszen az annak tervezésére 1905-ben kiírt tervpályázat első és második díjasai, Hegedűs Ármin, Sterk Izidor és Sebestyén Artúr közösen jegyzett rajzai az első világháború miatt csak közel egy évtized alatt (1909-1918) váltak valósággá.
Az 1927-ben parkja helyén hullám strandfürdővel, 1934-re pedig pezsgőfürdővel bővített együttes születésének időszakában a mai Gellért tér környéke még egészen más világ volt, hiszen a Bartók Béla út épületeinek jó része már állt, a környéket azonban még körüllengte némi kisvárosias-falusias jelleg, amit az egyre nagyobb bérházak néhány éven belül visszafordíthatatlanul eltöröltek.
Ennek az átmeneti időszaknak kitűnő tanúja az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútárában őrzött, talán röviddel 1914 után készült fotó, amit a gyűjtemény saját Facebook-oldalán mutatott meg:
