Farkas Franciska hétfőn tette közzé a Facebookon, hogy Pécsen egy pódiumbeszélgetésen a moderátor szerinte rasszista és bántó kérdéseket tett fel neki. A színésznő, aki Sopsits Árpád új, Mellékszereplők című munkája miatt járt a városban, posztjában azt írta, a vele beszélgető újságíró, Balogh Róbert nemcsak húsz percet késett az eseményről, de nem is látta a filmet, amiről beszélgetniük kellett volna.
A színésznő elbeszélése szerint az újságíró folyamatosan sértegette, sőt, „rasszista, rosszindulatú és korlátolt volt az összes megszólalása”. Farkas Franciska posztjában azt írja, a beszélgetés „végén már olyan szinten volt bántó Róbert, a moderátor, hogy a nézők felálltak és elkezdtek bekiabálni és leállították az egészet”. A színésznő szerint a pécsi mozi is elnézést kért tőle az esemény után, és elhatárolódtak Baloghtól.
Hétfő este aztán Balogh Róbert is posztban írta le az ő verzióját az eseményről. Az újságíró elismeri, valóban eltévesztette az esemény napját, ezért késett, ám a filmet azért nem látta, mert hiába kért, nem kapott megtekintési lehetőséget. Azt viszont kategorikusan cáfolja, hogy sértegette vagy támadta volna a színésznőt, aki szerinte már az első kérdését is félreértette:
Mivel több helyen kihangsúlyozta, hogy nemcsak színésznő, hanem modell, drámatanár, szociális munkás, megkérdeztem, hogy melyik is igazán.
Ebből ő a mai facebook-os posztja szerint ezt értette vagy hallotta ki: »az első kérdése az volt, színésznőnek tartom-e magam«.
De nem ez volt a kérdésem! És nagyon is számít a különbség. Ég és föld. Franciskának azt vetettem fel, hogy lehet róla tudni, olvasni, hogy sok mindent csinál, ezért adja magát a kérdés, hogy mi az identitása, a színésznő-e vagy fontosabb más tevékenysége. Ez engem, mint írót, mint újságírót, mint filmeket, színházat szerető és arról rendszeresen író embert kifejezetten érdeklő kérdés, és nyilván azt reméltem, hogy másokat is érdekel.
Ő viszont azt írta, hogy én sértegetem. Ami nyilvánvalóan nem állt sem most, sem soha előtte szándékomban. Beszélgetni szerettem volna vele
– írta Balogh Róbert, aki szerint Farkas minden reakciója azt mutatta, nem tetszenek neki a kérdései, és a beszélgetés feszült hangulatú volt:
Farkas Franciska szabadon ironizált azon, amit mondok, már a kérdés közben közbevágott, vagy éppen minősített. A beszélgetés közbeni színpadi viszonyt talán érzékelteti, hogy egy általa kedvelt, vagy leginkább kedvelt filmről kérdezve is mellélőttem. Azzal is baja volt, amikor különböző formában arra kérdeztem rá, hogy a származása miatt érte-e sérelem a pályája során. Sértődés volt a reakció erre is.
Balogh Róbert azt is kétségbe vonja, hogy a nézők valóban a beszélgetés leállítását követelték-e:
Valóban volt egy ember, aki felállt és a nézőtérről bekiabált. Szerette volna megtudni, meddig tart még a beszélgetés, mert öt perc múlva el kell indulniuk a gandhis diákoknak a buszhoz.
Balogh azt írja, végképp nem érti, mire utal a színésznő, amikor arról ír, hogy „a végén már büdös cigányozás ment”. Az újságíró az eseményt követően még beszélt a színésznővel, hogy esetleg interjút készíthet-e vele, ám Farkas nem akart interjút adni.
Öt nap múltán az erdőben sétáltam a gyerekeimmel, amikor elkezdtek érkezni a felháborodott és a támogató levelek. Hát, így lettem én rasszista
– írja bejegyzésében Balogh Róbert.
