Kultúra

Müller Péter Sziámi: Nagyjából én voltam és vagyok az egyetlen, aki dalszerző-énekesként ki merte nyitni a száját a gyarmatosítók ellen

Zih Zsolt / MTI
Zih Zsolt / MTI
A zenész elmondta, miért vesz részt a Petőfi Zenei Tanácsban, és mit gondol Demeter Szilárdról.

A Petőfi Kulturális Ügynökség kezdeményezésére megalakult kedden a Petőfi Zenei Tanács, amelynek Kovács Ákos, Nagy Feró, Frenreisz Károly és mások mellett tagja Müller Péter Sziámi is. A zenész a Klubrádiónak adott interjút szerdán, melynek során felmerült az a kérdés is, hogy miért vállalta el a felkérést.

Azért ülök a Petőfi Zenei tanácsban, mert körülbelül húsz éven keresztül Petőfi Rádiós voltam (…), aktívan műsort vezettem és műsort készítettem sokáig. És talán én voltam az első aláírók egyike, aki azt mondta, hogy igen, legyen magyar zenei rádió a Petőfiből, és a szívemen viselem, hogy jó legyen. A Petőfi Tanács, a kétszáz fiatal mellett, az idősekből azért jött létre, hogy műsorötletekkel álljon elő.

A Bolgár Györggyel folytatott beszélgetésben szóba került a Petőfi Kulturális Ügynökséget vezető Demeter Szilárd személye, és az ő időről-időre megeresztett meredek kijelentései is, mire Müller azt felelte, hogy Demeter nevét sokan szitokszóként használják, de nála „egyetlen ember sem szitokszó, soha”.

Nagyjából úgy vagyok vele, mint a Pál apostol, hogy más a tett, és más az ember. Én egy embert nem fogok gyűlölni, viszont megnézem a tetteit. Ha a tetteket nézem, akkor azt mondom, hogy a könnyűzenei stratégia a szakma felől nézve egy nagyon komoly és nagyságrendi előrelépés és jó gondolatokat tartalmaz. Demeter Szilárd megnyilvánulásai, amelyek közül némelyik valóban erősen rock and roll-színezetű, más megítélés alá esnek, és természetesen gondolok mindegyik kijelentésről külön ezt, azt. (…) Ő olyanokat fog mondani, amivel átüti az ingerküszöböt, lesz, ami lesz.

– mondta, tételesen kifejtve, hogy személyesen Demetertől kapta meg olvasásra a könnyűzenei stratégiát, és teljesen egyetért annak főbb pontjaival. A zenész csütörtökön a Facebook-oldalán is megszólalt a téma kapcsán, azt írva, hogy szabadelvű értelmiségiként világéletében szóba állt mindenkivel, fajra, nemre, felekezetre és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül, ha az illető megszólította.

Ettől – megrögzött önjáróként – hátralevő napjaimban sem tágítok, aki pedig erőszakosan, primitív, durva indulatokkal mégis követelőzik és számonkéreget, azt sajnos el kell távolítanom a köreimből. Sokszor elmondtam, hogy nálam nem a jobb-bal felosztás működik. Nem a »vagy-vagy«, hanem makacsul az »is«. (…)  Hogy miért kelt hormonzavaros gyűlölethullámot egyesekben, ha örömmel, minimális dijazásért részt veszek egy szakmai testület munkájában, amelyik nulla hatalommal felruházva jobbá tehet valamit, ami fontos nekem is, az sötét rejtély a számomra. Tisztázzuk: nagyjából én voltam és vagyok az egyetlen, aki dalszerző-énekesként ki merte itt nyitni a száját a gyarmatosítók ellen, és aki ismer, szeret, és olvassa versemet, tudja, hogy azóta sem lettem megalkuvóbb semmiféle hatalommal szemben, ha megérdemelte.

A tíz tagú Petőfi Zenei Tanácsban amúgy sem nők, sem negyven évnél fiatalabbak nem kaptak helyet. Ennek okairól Demeter Szilárdot kérdeztük, aki azt felelte, nem hisz a kvótákban, és szerinte amúgy is „bárki tarthatná magát nőnek” a tanács férfitagjai közül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik