Kultúra ismeretlen budapest

Így viccelődött a romba dőlt főváros újjáépítésével a Ludas Matyi

Hét képen át mutatták be Fischer József álmának kicsavart verzióját.

Az 1945-től 1992-ig működő Ludas Matyi fennállása jó részében az ország egyetlen vicclapja volt, így a rövid, szatirikus írásokkal, illetve elképesztő mennyiségű karikatúrával operáló újságot tömegek vásárolták.

A mindössze három hónappal Budapest ostromának lezárulta után, 1945. május 20-án alapított élclap sokszor meglepően éles kritikával illette a politikusokat, illetve az ország haladásán dolgozókat, így sokan a Ludas olvasásával engedték ki magukból a rendszer iránti dühöt.

Az újságnak kezdetben Budapest újjáépítéséről is megvolt a véleménye: a július elsején megjelent hetedik számban a magyar karikatúra legendája, a festőként, grafikusként, illetve báb- és díszlettervezőként is aktív Szűr Szabó József (1902-1993) mért méretes ütést a két világháború közti magyar modern építészet egyik legfontosabb alakjára, Fischer Józsefre (1901-1995), akire az állam 1945-ben nemcsak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöki székét, de a főváros újjáépítésének megszervezését is rábízta.

A hét helyszínt felvillantó, Fischer József álma címet viselő képsorozat részei alatt a következő képaláírások olvashatók:

  • A budai Szeméthegyre kötélpálya és fogaskerekü fog felvinni, egészen az ott építendő luxusszállóig.
  • Budapest népe vasárnaponként kirándul a zöldbe. Kiki a saját kocsiján.
  • Ujj-á építik az OTI palotát
  • A margitszigeti romokat is újjáépítik.
  • A grundokról eltolják a házakat, Helyet az ifjúságnak, hadd futballozzanak a gyerekek.
  • A Gellért-fürdő helyén iszap- és sárfürdő létesül.
  • A nagy mű kész, az alkotó pihen. Az újjáépítés befejezése után az újjáépítési kormánybiztost leépítik.
Ludas Matyi / Arcanum Digitális Tudománytár

A rajzolónak egyetlen dologban igaza lett:

Az 1949-ig politikusként is tevékenykedő építészt 1948-ban leváltották a Közmunkák Tanácsának éléről, a parlament 1949. áprilisi feloszlatása után pedig többi tisztségét is elveszítette, és kiszorult a közéletből.

Ezután évekig újra csak az építészetre koncentrált, 1956. november 2-án azonban a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztereként tért vissza a közéletbe. A forradalom november 4-i leverése után előbb bújkálnia kellett, végül azonban visszatérhetett a korábban is munkahelyét jelentő Budapesti Városépítési Tervező Irodába, ahonnan 1958 szeptemberében elbocsátották.

Felesége, az első magyar építésznők egyikeként emlegetett Pécsi Eszter ekkor már egy, egyik fia pedig tíz éve Amerikában élt, így Fischer is megpróbálkozott a kivándorlással:

végül hét és fél évvel később, huszadik nekifutásra kapott erre engedélyt.

A Pécsi halála után három évvel, 1978-ban hazatérő építész 1995-ben bekövetkezett haláláig már nem vett részt a hazai művészeti életben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik