Talán a mozi sem lenne ma ugyanolyan, ha James Cameron anyja nem álmodik négy méter magas, hatmellű, kék nőkről. A legenda szerint a rendező édesanyjának még a hetvenes években volt egy bizarr álma, amely megihlette a rendezőt, és papírra vetette a fantáziát, igaz, a hat mellet inkább lehagyta, mert az akkor még csak tinédzser éveiben járó Cameron is tudta, mi mutat jól a vásznon. Az ihletből filmforradalom, majd halogatásmaraton lett, 2022 decemberére pedig végre tényleg eléri a mozikat az Avatar második része. A filmvilág szeme a mozikon, hisz mégiscsak minden idők legtöbb pénzt hozó filmjének folytatásáról van szó, amelyre tizenhárom évet kellett várni. Egyben Cameron ütős választ adhat a fanyalgóknak, különösen azoknak, akik szerint a streaming a film jövője.
A 2009-es első részt nem véletlenül nevezték igazi techforradalomnak: csupa teljesen új, gyakran kifejezetten a film számára kifejlesztett módszer és eszköztár segítségével hozták létre Pandora lenyűgöző világát. Cameron maximalizmusát mutatta, hogy bár a kilencvenes években kész volt már a filmterv, hajlandó volt több mint egy évtizedet várni, amíg a technológia fejlődése utolérte a fantáziáját. A motion capture-technikát addigra a Gyűrűk Ura Gollamjával Peter Jacksonék már behozták a köztudatba – bár nem ők alkalmazták először, a három rész vizuál effektes Oscarja mutatta, mekkora jelentőségű technológiának számított.
Cameronéknak azonban ez sem volt elég jó, inkább továbbfejlesztették. Olyan kamerákat gyártott számukra a Weta, amelyeknek segítségével már egyből CGI-alakban jelentek meg a forgatás közben a monitorokon a felvételek. Szintén példa nélküli volt az az óriási stáb, amely a leforgatott anyagmennyiséget kezelte, sőt, a Microsoft egy egyedi, felhő alapú rendszert is kifejlesztett kifejezetten az Avatar-nyersanyag számára. Igaz, mindennek megvolt az ára: a hivatalos adatok szerint 237 millióból készült, és bár az elején ehhez képest kicsit bukdácsolt a mozikban, végül Cameron a saját korábbi alkotását szorította a második helyre azzal, hogy a Titanic rekordbevételét is túlszárnyalta. Az Avatart ugyan megpróbálta az Avengers: Végjáték letaszítani a trónról, néhány évre sikerült is neki, ám Cameronék remek érzékkel küldték újra mozikba a filmet a járványhelyzet után mozizásra kiéhezett kínai nézők elé: jelenleg ismét az első a 2,9 milliárd dolláros globális bevételével.
A pisilés, mint paradigmaváltás
Tizenkét év hosszú idő, amely az elvárásokat is az egekbe srófolja. Az új résznek nincs könnyű dolga: itt egy nagyjából negyedmillió dollárból forgatott gigaprodukció, amelyre több mint egy évtizedet szánt a rendezője a halogatást azzal magyarázva, hogy ezzel csak egyre jobb lesz a végeredmény. Az egyetlen elfogadható szint a nézők számára a várakozásokon felüli hibátlan produkció, hisz a legapróbb hiba is elindítja majd az „ezt bírta összehozni ennyi idővel és pénzzel” fanyalgáslavinát. A rendező már elébe is ment ezeknek, gyakran igen sarkos véleménnyel. Még ki sem jött a film, de máris betalálták a negatív hangok a több mint háromórás játékidőt, amelyre Cameron az Empire-nek adott interjújában adott kemény választ:
Nem akarok hallani senkitől nyavalygást a film hossza miatt, főleg akkor, amikor sorozatokat meg ledarálnak úgy, hogy nyolc óráig fel sem állnak közben. Szinte látom előre a kritikákat: a kínzóan hosszú háromórás film. Hagyjatok már! A gyerekeim öt egyórás részt ledarálnak a sorozatokból egy ültő helyükben. Komoly paradigmaváltásra van szükség: nincs baj azzal, ha felállsz, és kimész pisilni.
A film hosszát azzal indokolta egyébként, hogy igazán zsigeri élményt akarnak, amely érzelmileg is bevonja a nézőt, ehhez pedig sok idő kell.
De nem ez az egyetlen pont, ahol Cameron elébe megy a kritikáknak: egyrészt a történet ismeretében, másrészt a Disney-logó sokakból olyan véleményeket csalt elő látatlanban, hogy egy igazi családi Disney-filmet fognak látni izgalmak helyett. A rendező erre is határozottan felelt: szerinte az Avatar: A víz útja sokkal inkább lesz egy Maffiózók-féle családi történet, mint Disney-mese.
A trollok azt fogják mondani, hogy már senkit sem érdekel az Avatar, és már nem is emlékeznek a karakterek neveire vagy arra, mi is történt az első részben. Aztán megnézik, és azt mondják majd, hogy oké, elnézést, hadd fogjam be a számat most azonnal. Szóval egyáltalán nem aggódom emiatt
– fejtette ki a rendező a véleményét az előre fanyalgókról.
Cameron ráadásul azt sem titkolta, hogy a franchise – és valószínűleg a karrierje – számára is egyetlen opció van: a mindent elsöprő siker. A rendező saját maga is minden idők legrosszabb üzletének nevezte az Avatar: A víz útját a Disney vezetői előtt, amennyiben megbukik. Sőt, Cameron szerint csak akkor nem lesz veszteséges, ha legalább a filmtörténet negyedik vagy ötödik bevételét hozza. Ezen a téren mondjuk Cameron érti a dolgát: a képzeletbeli dobogón jelenleg háromból két film is az övé (az Avatar és a Titanic).
Mi tartott ennyi ideig?
Cameron már az első rész megjelenése előtt trilógiaként gondolt a történetre, amelyet a debütálás sikerétől tett függővé. A 2009-ben megjelenő Avatar annak rendje és módja szerint le is igázta a mozikat, így a rendező magabiztosan vethette bele magát a folytatásokba, azzal viszont akkor valószínűleg még ő sem számolt, hogy legalább húszéves projektbe fogott bele. Az eredeti tervek szerint öt év lett volna az első két rész közt, 2014-re és 2015-re lőtte be a folytatások megjelenését, hogy aztán több mint egy évtizedes halogatásbajnokságot játsszon. Jóformán nem volt olyan év, amikor ne lett volna egy elképzelt premier, hivatalosan összesen nyolcszor tolták el azt, de közben duzzadt is a széria: 2013-ban egy negyedik részt harangoztak be, 2016-ban pedig maga Cameron jelentette be, hogy ugyan film még mindig nincs, az viszont biztos, hogy még négy rész lesz belőle.
Túl nagy falat, de minél profibb eredményt akarnak, sok idő megírni a forgatókönyvet, de elengedhetetlen egy ilyen saga esetében, ütemezési gondok vannak, de a minél nagyszerűbb nézői élmény érdekében teszik mindezt. Később jöttek az egyre furcsább kifogások is, 2019-ben a Star Warsra fogták a csúszást, miszerint a Disney nem akarja egyszerre moziba küldeni a két franchise-t, 2020-ban pedig minden addiginál könnyebb volt kifogást találni: a koronavírust. Addigra azonban már nagyjából készen voltak a majdnem hároméves forgatással, amit a járvány ugyan megakasztott, a produkció azonban az elsők közt térhetett vissza forgatni Új-Zélandra. Az ekkor belőtt premierdátum az, amit végül tényleg betartottak: 2022. december 16-ra időzítették a bemutatót, és valószínűleg most már tényleg csak egy bolygópusztító meteorit akadályozhatja meg, hogy az Avatar: A víz útja lemenjen a mozikban.
A folytatások is megkapták a dátumaikat, ám ezek után nehéz elhinni bármit, mindenesetre a tervek szerint 2028-ig minden második év decemberében érkezhet majd a szokásos éves na’vi-adag a mozikba. Ezek közül a harmadik rész sorsa már majdnem teljesen biztos, mert azt a másodikkal együtt forgatták le.
Az viszont nyilvánvaló, hogy míg gyűltek a kifogások és a kukázott forgatókönyvek, addig Cameron nem lógatta a lábát ráérősen: több projekten dolgozott párhuzamosan, hódolt a második szenvedélyének, az óceánkutatásnak is, amikor például egyedül lemerült saját tervezésű tengeralattjárójában a Marianna-árokhoz, de Pandorát sem hagyta el. Tervezőként vette ki a részét a Disney-parkok Avatar témájú egységeinek megálmodásából, ráadásul – mivel az első részhez hasonlóan a folytatáshoz is kvázi fel kellett találni a technológiát – új módszereket dolgoztak ki a vízi forgatásokhoz.
Mit tudunk eddig?
Cameron jó sokáig tudta titkolni, miről is fog szólni a folytatás, ám az elmúlt időszakban fokozatosan csepegtették az információkat, ahogy a trailerek is felvázolták a sztori alapjait. Tizenhárom évvel járunk az első film cselekménye után, az abban egymásra találó Jake Sully és Neytiri családot alapított. Az előzetesben felvillantott kedves apa-lánya beszélgetések, megható összeborulások és a harmonikus családi idill első blikkre azt sugallja, hogy az Avatar: A víz útja egy kedves na’vi családi film lesz a pandorai Hallmarkon, de aztán jön ismét a gyarmatosító nagyvállalat, az RDA, velük együtt a háború is, és ismét menteniük kell magukat és népüket. Az is kiderült, hogy Sullyék bevándorlók lesznek egy másik törzsnél, egyszerre kerülnek konfliktusba a na’vikkal és az emberekkel is. Ezzel kapcsolatban sokszor hangsúlyozták, hogy a történet a 2010-es évek migránsválsága előtt született, így az nem befolyásolta a sztorit.
Az első rész főszereplői visszatérnek – még azok is, akik hősi vagy kevésbé dicső halált haltak az első részben. Sam Worthington és Zoe Saldana nem maradhattak ki Jake-ként és Neytiriként, de Sigourney Weaver is, aki ugyan meghalt az első részben, a CGI jótékony hatásai közé tartozik, hogy a 73 éves színésznő simán eljátszhatja a páros örökbefogadott lányát, Kirit. Szintén újrahasznosítják Stephen Lang Quatitch ezredesét, aki az első rész „főrohadékaként” ugyan meghalt, az emlékeivel együtt egy na’vi testébe töltik majd nem túl csodás személyiségét az RDA-nál. A nagyobb nevű újoncok közt ott van Kate Winslet, aki szintén bekékül, és Ronalt, az egyik klán vezetőjét játssza.
Nem túlzás azt állítani, hogy a 2009-es első résszel Cameron megreformálta a filmipart, ám a filmes technológia hihetetlen gyors fejlődését jól mutatja, hogy hiába volt teljesen újszerű az Avatar látványvilága, most legalább ugyanennyire formabontó darabot várnak tőle a nézők. Erre tesz rá az eltelt hosszú idő is, tehát ha nem fog a leghátsó na’vi-statiszta utolsó hajszálán is tökéletesen csillanni a fény, akkor baj van. Tudta ezt nagyon jól Cameron is, aki a hozzá jellemző maximalizmusát vitte bele ebbe a filmbe is. A folytatás szintén nem nélkülözi Cameron saját találmányait, ráadásul emelte a tétet azzal, hogy ezúttal Pandora vízi élővilágát is megismerjük. Csak ahhoz is öt évre volt szükség, hogy Pandora élő- és vízi világát a legapróbb részletességig kitalálják és megtervezzék.
És ha már víz: nyilván senkinek sem voltak illúziói arról, hogy Cameron perfekcionizmusának pont egy kis folyadék szab majd gátat. A rendező ugyanazt a kameratechnológiát akarta alkalmazni, mint az első rész esetében, csak épp a víz alatt. A nem is olyan kicsi bökkenőt a rendező szokásához híven új technológiák feltalálásával ugrotta meg, amelynek köszönhetően színészei és operatőrei egy 3,4 millió literes óriási medencében töltötték a forgatási idő nagy részét. A közreadott forgatási fotókon látszik, hogy apró labdákat is szórtak a medencébe tovább növelve a bizarrfaktort, sokáig gondot okozott ugyanis a fentről érkező fény.
From the set of the sequels: @ZoeSaldana, Sam Worthington, Kate Winslet, and Cliff Curtis taking a break from underwater performance capture for a quick photo!
Fun fact: Much of the performance capture took place in this 900,000 gallon tank, built specifically for the sequels. pic.twitter.com/NSfqoZ6jXJ
— Avatar (@officialavatar) May 13, 2020
Cameron szerint a stábtagok folyamatosan lobbiztak azért, hogy száraz körülmények közt forgassanak, amely egy olyan filmben, aminek már a címében is víz van kifejezetten nehéz. A rendező nem is engedett, szerinte ugyanis a próbákon bebizonyosodott, hogy muszáj a víz alatt forgatniuk. A hitelesség mellett színészei tüdejére is jótékony hatással volt a szigor: a kérlelhetetlen rendező legalább hatperces felvételeket akart a víz alatt, amely finoman szólva is összeegyeztethetetlen az élettel, ha az emberen nincs búvármaszk. Mindezt ráadásul úgy, hogy az összes olyan reakciót el kellett tüntetniük az arcukról, amelyet minden normális ember reflexszerűen megjelenít az arcán, ha víz alatt van. Nem szabadott hunyorítaniuk vagy összeszorítaniuk a szájukat, úgy kellett viselkedniük, mintha épp a felszín fölött járnának.
Mi jön ezután?
Cameron nem titkolt célja, hogy a második résszel most már tényleg beinduljon az Avatar szekere, mert ha továbbra is ilyen tempóban érkeznek a folytatások, nem feltétlenül éri meg a saját franchise-a végét a rendező. A jelenlegi tervek szerint 2028-ig befejeződik az ötrészes sorozat, bár a negyedik és az ötödik rész sorsa a második és a harmadik rész sikerétől függ. Ennek némiképp ellentmond, hogy Jon Landau producer szerint a negyedik részből már forgattak le jeleneteket, sőt, Cameron bejelentette, hogy szeptemberben ténylegesen nekiálltak a negyedik résznek. Ennek egy hónappal korábban kicsit maga a rendező mondott ellent: Cameron akkor arról beszélt, hogy a harmadik vagy a negyedik film után lepasszolná a rendezést, mert ez ugyan igazi szerelemgyerek a számára, nem akar örökké ezzel foglalkozni.
A producer már csepegtetett néhány részletet arról, mit is hallott Camerontól a folytatásokkal kapcsolatban: mindegyik rész egy újabb na’vi klán kultúrájával ismerteti meg a nézőket. Az ötödik rész egy szelete a Földön játszódik majd, ahol elsősorban Neytiri – ez máris előrevetíti, hogy a főszereplő életben marad addig – szembesül majd azzal, hogy az emberek nem egyenlők a filmben a gonosz gyarmatosító szerepében tetszelgő RDA-vel.
A legnagyobb kérdés tehát az, miként teljesít a folytatás, amely nemcsak a franchise, de Cameron karrierje szempontjából is kritikus jelentőségű, hisz az egekbe srófolt elvárások és a rendező által belőtt szint is csakis a tökéletesség lehet. Az újabb technológiai vívmányok egész biztosan kiemelt helyre emelik az Avatar folytatását, amelynek most már sokkal nehezebb terepen kell bizonyítania, mint tizenhárom éve, hisz pusztán a látvánnyal ma már nem lehet megszédíteni a nézőket.
Az Avatar: A víz útja egyik legnagyobb küldetése az lehet, hogy ütős választ adjon a streamingre, azokra a törekvésekre, miszerint a filmeket a mozikat kihagyva egyből a kisképernyőre küldjék. Egyúttal visszaállíthatja a koronavírus által megtépázott mozikultúra régi fényét is, hisz ezt a filmet egészen biztosan a moziban kell megnézni. Azt, hogy teljesítik-e Cameron visszatérő kék lényei az ígéreteket, csütörtöktől bárki eldöntheti. Az első visszhangok szerint megérte ennyit várni a folytatásra, mert Cameron mesterművet alkotott.
