Ha Skóciára gondolunk, három dolog jut eszünkbe: a Loch Ness-i szörny, a duda, illetve a whisky.
A skót whisky története hosszú évszázadokra nyúlik vissza, hiszen az Írországból érkezett utazók, vagy hazatérők valamikor a XV. század végén mutathatták be azt a ma is fantasztikus akcentussal operáló helyieknek, akik a következő évszázadokban engedéllyel, vagy épp anélkül folyamatosan gyártották a maláta-, gabona-, vagy vegyes alapú párlatokat.
Az Ewan McGregor egykori otthonát jelentő hétezres kisváros, Crieff szélén 1717-ben született meg a mai Glenturret főzde akkor még illegálisan működő őse, a gyártás engedéllyel való újraindulásáig azonbanban egészen 1775-ben kellett várni. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy a helyet ma Skócia egyik legidősebb, hasonló intézményeként emlegessük, valódi különlegességét azonban nem csak ez adja, hiszen
A maláta tárolásakor feltűnő rágcsálók levadászására 1963-ban, alig néhány hónaposan szerződtetett hosszú szőrű, teknőctarka macska huszonnégy éven át, 1987-ben bekövetkezett haláláig volt a cég munkatársa, ez az idő pedig elég volt ahhoz, hogy
Az ezzel Guinness-rekorderré vált állat utóda nem volt ilyen sikeres, hiszen Amber 2004-ig zéró, azaz nulla sikeres vadászattal büszkélkedhetett. A Glenturret érthetően büszke volt tehát szegény Towserre, így az emlékét megőrzendő egy szobrot állítottak neki a főzde látogatóközpontja előtt, sőt, az italaik egyikére az ő mancslenyomatát nyomtatják.