Kultúra

Meglepően sok növényfajt használtak régen a magyar vidéki háztartások

beta-robot / Flickr
beta-robot / Flickr
Mosás, ruhakeményítés, illatosítás, kártevőirtás, csomagolás, cipőtisztítás, varrás – ez csak néhány azon célok közül, amire a természet adta a megoldást.  

A pécsi Janus Pannonius Múzeum hosszú évtizedek óta adja már ki az érdekes tanulmányokkal teli füzeteit és évkönyveit (ezek itt böngészhetők) – így jövőre egy újabb adag tanulmány válik szerkesztett kötetté.

A múzeum saját Facebook-oldalán most ebből tett közzé egy rövid, meglepő információkat rejtő ízelítőt: a Dénes Andrea muzeológus által jegyzett kutatás során fény derült ugyanis

ötvenhárom növénycsalád százötven fajának korábbi használati módjára,

így az is kiderült, hogy őseink

  • mosásra, ruhák keményítésére, illetve szárítására húsz
  • súrolásra és mosogatásra huszonhárom
  • tejesfazekak és hordók öblítésére hét
  • illatosításra tizenkettő
  • kártevők, rovatok és rágcsálók távol tartására, illetve irtására ötvenkilenc
  • kötözésre és varrásra tizenhat
  • tűzgyújtásra, tüzelésre, illetve világításra negyvenegy
  • frissen tartó csomagolásra vajak, húsok és halak esetében négy
  • párnák töltelékeként tizenkettő
  • ragasztóként három
  • tintakészítésre hét

fajt használtak, meszelő- vagy kefekészítéshez pedig hat másik növény gyökérzete nyújtott segítséget.

A rövid előzetes során arra is fény derült, hogy a jövőre érkező tanulmányból

bajuszpödrőként, hajolajként, légyfogóként, ülőkeként, napernyőként és esernyőként

használt fajokat is megismerhetünk majd.

A teljes poszt itt olvasható:

Ajánlott videó

Olvasói sztorik