Tokodi Gábor / Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Kultúra ismeretlen budapest

Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső

A Szentendrei Skanzen betekintést engedett az egy belvárosi vegyesboltból kiszerelt gyógyszertári bútorzat múltjába.

Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk egy ázsiai tulajdonú erzsébetvárosi vegyesboltban, biztonságosnak egyáltalán nem tűnő polcrendszerek mögött rejtőző századfordulós patikabelsővel, amiről egy olvasónk jelezte: egy, az üzlet ajtajára helyezett papírlap szerint nemsokára kiszerelik, és ismeretlen helyre kerül.

Az 1932 óta az István út 31. aljában lévő neogótikus bútorzatról kiderült, hogy az eredetileg 1899-ben, egy Margit körúti patikában kapott helyet, egy tulajdonosváltás alkalmával azonban új gazdája a pesti oldalra költöztette, ahol 2013-ig szolgált, majd a neki otthont adó helyiség előbb dohánybolttá, később pedig diszkontáruházzá alakult, így feleslegessé vált.

Kapcsolódó
Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból
Az erzsébetvárosi István út mentén működő, távol-keleti tulajdonú bolt rejtett szépségei a Szentendrei Skanzenben születnek majd újjá.

Félő volt, hogy az értékes együttest egy magát múzeumi tárgybeszerzőnek, vagy az önkormányzat, illetve az állam által felhatalmazott szakembernek kiadó, az üzlet távol-keleti tulajdonosait könnyen átverő ember próbálja eltüntetni a térképről – korábban történt már hasonló eset –, rövid nyomozás után azonban kiderült, hogy semmi ilyenről sincs szó, hiszen a bútorok a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba kerülnek, ahol előbb restaurálják őket, majd a 2022-ben formát öltő Erdély épületegyüttes egyik első kiállítási egységében, a székelykeresztúri Jaeger Gyógyszertár épületének másolatában fog helyet kapni.

A főváros előző vezetése által 2018-ban még eladni tervezett berendezés elszállításáról és a munkákról a Skanzen az elmúlt napokban két szuper anyagot is összeállított, és a SkanzenBlog nevű szakmai blogjában tette azt közzé.

Kapcsolódó
Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől
Az erzsébetvárosi vegyesboltból kimentett, értékes bútorzatot 2018-ban pályázati úton próbálták meg eladni.

Az első írásban helyet kapott másfél perces videón jól látható a darabok kiszerelése, illetve szállítása, az anyag egy igazi meglepetéssel is szolgál, hiszen a közepén az 1954-ben megjelent V. Magyar Gyógyszerkönyv jó eséllyel egy szekrényben talált példánya is feltűnik:

A Gyűjteményi Osztály vezetője, a történész-muzeológus Németh Szandra által jegyzett írás választ ad arra is, hogy a múzeumnak miért volt szüksége egy századfordulós historizáló bútorzatra:

azért, mert a Jaeger-féle üzletből mindössze néhány tárgy maradt meg, ezek azonban egy-két gyógyszeres üvegtől, illetve szárazbélyegzőtől eltekintve főként fotók, vények, termékcímkék, árukatalógusok, illetve levelek,

így a gyógyszertár minél teljesebb megidézéséhez szükség volt egy azonos korú bútorzatra.

Az 1899-ben készült historizáló bútor illeszkedik az 1900-1910-es években fénykorát élő Jaeger patikát bemutató kiállításunkba. Jaeger F. József és fiai, Viktor és Jenő egy jellegzetes kisvárosi patikát üzemeltettek, melyben a tintától a bajuszpedrőn és a púdereken át a fenyő szobaillatosítókig mindent lehetett kapni. A saját készítésű és a forgalmazott gyógyszerek mellett jellegzetesek voltak a drogéria kínálatába illeszkedő termékek. Az orvosságok és szépészeti termékek, parfümök mellett állatoknak is dolgoztak ki különféle porokat, vagy épp a helyi fényképésznek előhívót, majd a kor igényeihez alkalmazkodva bővítették a portfóliót, és szódavíz palackozásába kezdtek, illetve forgalomba hozták a Kolumbus-vizet. Jaeger F. Józseffel egy igazi self made man képe elevenedik meg a látogatók előtt, aki nem mellesleg a város megbecsült polgára, számos civil és jótékonysági egyesület alapítója és vezetője, a helyi újság szerkesztője.

– olvasható a cikkben.

Galéria
Tokodi Gábor / Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A bútorzat közel kilencven év után hagyta el az István út mentén álló helyiséget.

Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső

Biztonságba került az Erzsébetvárosból mentett patikabelső

Fotó megosztása:

A második írást a Skanzen általános főigazgató-helyettese, Dr. Sári Zsolt jegyzi, aki a bútorzat addig ismeretlen készítőjét mutatja be – az egyik elem hátoldalán ugyanis feltűnt egy fémtábla, ami egyértelművé teszi, hogy a munka az Erdélyi (ma Bauer Sándor) utca 4. alatt működött Valnicsek Béla-féle asztalosműhelyben született.

Dr. Sári Zsolt

Az Austerlitzből (ma Slavkov u Brna, Csehország) származó Valnicsek család egy tagja által 1842-ben alapított vállalkozás vezetését Béla 1873-ban vette át, néhány év alatt pedig országos hírnévre tett szert.

A Gyógyszerész című lap 1902-ben már a patikusok régi partnereként említi Valnicseket – teljes joggal, hiszen a műhely főleg irodák és gyógyszertárak bútoraira specializálódott, de az Erdélyi utcában készült el az Országház számos bútora, illetve a szecesszió és a historizmus jegyeit is magán viselő, Lechner Ödön tervezte kőbányai Szent László-templom berendezésének egy része is:

Kartársaink előtt eléggé ismeretes Valnicsek Béla műasztalos neve és remek készítményei: portálok, gyógyszertár-berendezések, melyek a legkényesebb ízlést is kielégítik. Műhelye 1873 óta áll fenn s azóta nemcsak hazánkbeli gyógyszerészektől, hanem külföldről is számos megrendelést kapott. Ő szerelte fel egyebek között Török Sándor Andrássy-uton, és Harmos Gyula István úton levő új gyógyszertárait. Munkáit díjjal tüntette ki a millenniumi kiállítás, valamint a párisi kiállítás bíráló bizottsága is. Terveit saját maga készíti és saját műhelyében készül minden a legapróbb részletig.

Ex Libris Antikvárium A cég 1944-es reklámplakátja

A műhelynek 1885-től otthont adott ház a cég beköltözése után felerészt Valnicsek Béla tulajdona lett, később pedig az egész épületet átvették. A cég a két világháború közti időszakban is sikeres maradt, hiszen a bútorok formáit folyamatosan modernizálták, lépést tartva az elvárásokkal: 1928-ban a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet laboratóriumi és szállodai bútorait, tíz évvel később a Dologház utca és a Fiumei út találkozásánál megszületett OTI-rendelőintézet gyógyszertárát, 1940-ben a Rákóczi út 76. alatti Pók Áruház berendezését (ez a háború után Otthon Áruházzá vált, neonja ma is a homlokzaton látható) 1942-ben a galyatetői Nagyszálló szobaszekrényeit készítették el, de számtalan üzlet és inétzmény képéért feleltek.

Arcanum Digitális Tudománytár Hirdetés a Tér és Forma 1931. évi 2. számából

A cég túlélte a második világháborút: az 1949 decemberében megjelent Budapesti távbeszélőnévsorban még feltűnt a nevük, rövidesen azonban elérte őket az államosítási hullám.

Néhány Valnicsek-munka persze ma is látható a fővárosban, illetve azon kívül: a már említett kőbányai Szent László-templom mellett az Andrássy út 31. aljában működő parfüméria hátsó szobájában az egykori Opera Patika belsőjével, a déli Klotild-palota Váci utca felé néző egyik üzlethelyiségében (Váci utca 34.) pedig a Városi patika a Szentháromsághoz 1945-ben született enteriőrjével találkozhatunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.