Kálmán Mátyás / 24.hu
Kultúra ismeretlen budapest

Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől

Az erzsébetvárosi vegyesboltból kimentett, értékes bútorzatot 2018-ban pályázati úton próbálták meg eladni.

Százhuszonkét éves patikabelső menekül meg erzsébetvárosi vegyesboltból – írtuk meg március 18-án. A távol-keleti tulajdonú üzlet OSB-lapokból összeeszkábált polcrendszere mögött megbújó bútorzatról, illetve a leszerelés híréről egy olvasónk értesített minket, a témában való tisztánlátást azonban egy sor rejtély akadályozta.

Helyszíni szemlénk során láttuk, hogy a bolt ajtajára ragasztott, nem túl jó magyarsággal írt felirat szerint az értékes elemeket az önkormányzat szerelteti le, mivel azok múzeumba kerülnek. A boltban dolgozó férfi, illetve az üzlet telefonon elért vietnami tulajdonosa nem tudott azonban több információval szolgálni arról, hogy melyik intézmény lesz a szerencsés befogadó. A helyzetet tovább bonyolította, hogy Erzsébetváros önkormányzata megkeresésünkre adott válaszában kijelentette: ők nem tudnak semmiféle patikabelsőről, így azok elszállításáról sem értesültek.

Felmerült tehát bennünk a kérdés, valóban egy múzeum próbálja-e megkaparintani az értékes bútorzatot, vagy egy gyenge sztorijú akciófilm közepébe csöppentünk, ahol valaki hamis papírt lobogtatva akar megszerezni, majd pénzzé tenni egy milliós értékű tárgyegyüttest, amire egy tábla csoki vásárlása közben figyelt fel.

Kapcsolódó
Századfordulós gyógyszertári belsőt mentenek ki egy belvárosi vegyesboltból
Az erzsébetvárosi István út mentén működő, távol-keleti tulajdonú bolt rejtett szépségei a Szentendrei Skanzenben születnek majd újjá.

A kezdeti rejtély alig néhány óra alatt megoldódott. Kiderült, hogy az 1970 óta védettséget élvező bútorzat – aminek többi eleme a Miniszterelnökségi Sajtóiroda levele szerint a raktárként szolgáló szobákban bújt meg – a Szentendrei Skanzenbe kerül, ahol előbb restaurálják az elemeket, majd egy székelykeresztúri patika az Erdély épületegyüttes első ütemében elkészülő másolatába építik be azokat, így a látogatók a jövő évben már találkozhatnak is találkozhatnak vele.

Galéria
Kálmán Mátyás / 24.hu

Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől

Három éve még megszabadult volna a főváros egy most múzeumba küldött századfordulós patikabelsőtől

Fotó megosztása:

Cikkünk megjelenése után több olvasónk is jelezte, hogy a történet nem azzal indult, hogy az ügyben illetékes Miniszterelnökség a Skanzennek adott bontási engedélyt 2020 szeptemberében: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. 2018 tavaszán nemes egyszerűséggel megpróbálta

egy nyilvános kétfordulós pályázat keretein belül eladni azt.

A felhívást azóta már törölték a BFVK pályázatokat tartalmazó oldaláról, két apróhirdetési oldalon, az Antikrégiség.hu, illetve az AntikPiac.hu-n azonban még ma is látható.

Antikrégiség Képernyőfotó az Antikrégiség oldalán megjelent, március 21-én még elérhető hirdetésről

A leírás szerint a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonát képező, védett bútorzat és berendezési tárgyegyüttes azonos időben, és azonos anyagból született, alkotójuk azonban különböző volt, eladására pedig

nyílt, nyilvános kétfordulós pályázati eljárásban került volna sor.

Az ÁFA nélkül 3,25 millió forintos minimális vételáron hirdetett tételre a 10 ezer forint + ÁFA áron kínált pályázati dokumentációt megvásárlók – akik belföldi és külföldi személyek, egyéni vállalkozók, vagy akár szervezetek is lehettek – adhattak le pályázatot, amit a második fordulóban a BFVK Versenyeztetési Szabályzata szerint elektronikus úton zajló pályázati árverés, vagy személyes megjelenéssel történő pályázati licit követhetett volna.

Antikrégiség A hirdetéshez csatolt fotó még a távol-keleti vegyesbolt beköltözése előtt született.

A bútorzat nem talált gazdára, így a pályázat nyilvánvalóan nem futott végig. A lényegen mindez azonban semmit sem változtat:

miért gondolta úgy három évvel ezelőtt Budapest vezetése, vagy az általa létrehozott vagyonkezelő, hogy az egykori patikabelsőt pénzzé kell tenni, főleg, hogy az eladási ár fővárosi mércével nézve csak elhanyagolható összeggel gazdagította volna a kasszát? És mi történik, ha a licitháború győztese nem vigyáz a bútorzatra, sőt, azt az országhatáron kívül pénzzé teszi? Egyáltalán ellenőrzi valaki az eladott, de nyilvánvalóan továbbra is védettséget élvező együttes állapotát?

Kérdéseinket a Fővárosi Önkormányzatnak, a műtárgyfelügyelet feladatait ellátó Miniszterelnökségnek, illetve a BFVK-nak is feltettük.

A főváros a BFVK-val közösen adott rövid reakciójában kitért a kérdések jó része elől, és kijelentette: a nem fővárosi kézben lévő védett értékek állapotát csak az azt külön kérő megkeresések után ellenőrzik, a tárgyegyüttes országból való ideiglenes kiviteléhez pedig a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a kulturális javak védelmére szigorú rendelkezéseket tartalmaz, amit a mindenkori tulajdonosnak be kell tartania.

– zárult a levél, ami ezzel azt feltételezi, hogy a tulajdonosok kizárólag törvénytisztelő állampolgárok lehetnek. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda cikkünk megjelenéséig nem reagált, későbbi válaszukkal azonban a cikket természetesen azonnal frissítjük majd.

Patikabútora bárkinek lehet

Az elmúlt években sorra bukkantak fel komplett patikabelsők, vagy bútorok a magyar internet apróhirdetésekkel teli oldalain, sőt, a legnagyobb közösségi oldal különböző csoportjaiban, származási helyeikről azonban sokszor kevés információ áll rendelkezésre.

A Facebook-on jelen pillanatban négymillió forint körüli áron keres gazdát a hosszú időn át a főváros szívében, a Madách tér és a Károly körút sarkán működött gyógyszertárban szolgált századfordulós bútorzat, egy nála néhány évtizeddel idősebb, három millió forintért hirdetett, ismeretlen helyről származó társa pedig már hat hosszú éve várja a megmentőjét az Antikrégiség oldalán.

Antikrégiség

Kérdés persze, hogy jó-e, ha a régi patikabelsők hazai magángyűjtemények mélyére, külföldi lakásokba, vagy egy fizetőképes magyar családhoz kerülnek ahelyett, hogy megfelelő restaurálás után bárkinek lehetősége lenne találkozni velük. A különböző múzeumoknak sokszor persze sem helye, sem pénze nincs ezeket megvásárolni, így az értékek sokszor nyom nélkül tűnnek el.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.