Kultúra

Nyolcvanéves dombormű hívja fel a figyelmet a sugárkezelés csodájára

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 01. 03. 15:33

Egy műalkotás abból a korból, mikor még mindenki úgy gondolta: a radioaktív anyagokkal való gyógyításé a jövő.
Korábban a témában:

A Keleti pályaudvartól a Fiumei út felé indulva két óriási épület vonja magára a figyelmünket: az ország első (mára visszabontott tornyú) felhőkarcolója – a ma az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak (ép.: Komor Marcell és Jakab Dezső, 1911-1913, ill. 1929-1930) otthont adó épületegyüttes –, illetve a Baleseti Központ (ép.: Gerlóczy Gedeon és Körmendy Nándor, 1937-1939), a kettejük közt húzódó, a Dologház utcát szegélyező Rendelőintézet azonban csak keveseknek tűnik fel – pedig az 1937-1938-ban Brestyánszky Tibor tervei szerint megvalósult épületet egykor egy zárt folyosó, ma pedig egy aprócska tömb kapcsolja egymáshoz.

Fotó: egykor

 

Az épület képe az elmúlt nyolcvan évben igen keveset változott, noha sokaknak nem a két világháború közti modern, hanem az utálatos jelzőként számos dologra ráaggatott szocreál jelzőt aggatnák rá – méltánytalanul, hiszen a második világháború kitörése előtt alig egy évvel elkészült tömb kora egyik legmodernebb orvosi rendelőjének számított, ahol a legmodernebb gyógyászati eszközökkel, illetve módszerekkel próbálták újra egészségessé tenni az embereket.

Ezt bizonyítja a bejárattól jobbra álló épületdíszítő munka is, melynek egy részét már hosszú évek óta egy örökzöld bokor próbálja eltakarni a rendelő előtt sétálók elől, de szerencsére sikertelenül:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A Vilt (egyes korai források szerint Wilt) Tibor által faragott, 1938-ban felállított jókora munka pontos mondanivalóját elsőre talán kevesen tudnák megfogalmazni, bár lényege teljességgel egyértelmű: a két gyermek, illetve édesanyjuk aggódó szeme előtt három félmeztelen férfialak nyúl egy feléjük szálló, lepelbe burkolózó nőalak által hozott, furcsa alakú tárgy felé.

Fotó: Tér És Forma, 1940

 

Vilt Tibor (1905-1983)

A fél évszázados életművet az utókorra hagyó, stílusát Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványaként kibontakoztató művész a két világháború közt a római iskola egyik vezető szobrászaként, a hatvanas években pedig a magyar szobrászat megújítójaként aratott babérokat, nevét viszont csak kevesen ismerik. Művei közintézményekben, egyházi épületeken, temetőkben, illetve köztereken is felbukkantak –így a Pasaréti téri Páduai Szent Antal plébániatemplom homlokzatán, de ő készítette Csinszka, illetve Kassák Lajos Farkasréti temetőben látható síremlékét is.

De mi a tárgy? – tehetjük fel joggal a kérdést.

Az első pillantásra beazonosíthatatlan, de leginkább talán egy fújtatóra hasonlító eszköz valójában a kor röntgenkezeléseit kiegészítő, Magyarországon a húszas évek végén elterjedt korai sugárkezelési módszer eszköze, egy rádiumot tartalmazó, ezüst-, vagy platinatokkal körülvett üvegcse.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Egy, a Huszadik Század által megőrzött 1929 decemberi cikk így ír erről:

A legújabb időkben azután kiegészíti a Röntgen-kezelést, főleg a finomabb természetű beteg részek gyógyítására: a rádium. A gyógyítás elve körülbelül ugyanaz. A beteg sejket elpusztítja, „elégeti” a rádium és helyükben egészségesek keletkeznek.

A rádium legtöbbször kis üvegfiolában van elzárva, ezt körülveszi egy ezüst-, vagy platinatok. A rádium hatékony sugarait kitűnően átengedi ez a tok. A beteg testrészre már most vagy ráteszik a rádiumtokot, vagy ha mélyebben fekvő részek, például gyomorrákok kezeléséről van szó, akkor esetleg időlegesen le is nyeletik a beteggel a rádiumtokot.

Ugyanígy nyílt seb, gégerák, vagy hasonló természetű megbetegedés esetén: a beteg részbe helyezik egy-két órára, vagy a szükséghez képest hosszabb időre a rádiumot. A legújabb módszerek egyike, amelyet például a nyelvráknál alkalmaznak, hogy a rádiumot egy belül, hosszában üreges tűben helyezik el és ezt beleszúrják a nyelvbe. A sugarak így legközvetlenebbül érik a beteg testrészt.

Kicsit fájdalmas módszer, de a betegek tűrik a fájdalmat. Általában azt vettem észre orvosi praxisomban, hogy az emberek sok mindent feláldoznak és elviselnek a gyógyulás érdekében, csak a hiúságukat nem szabad bántani. Így volt egy betegem, akit Röntgennel kezeltem nyelvrák ellen. Egy napon észrevette a páciens, hogy a kezelés következtében kihull a szakálla.

Felesége és ő maga kétségbeesve panaszkodtak nekem. És hiába magyaráztam, hogy a szakállügy mellékes lehet akkor, mikor az élet megmentéséről van szó, beteg abbahagyta a kezelést, nagyszerűen gyógyuló nyelvrákja kiújult, a szakáll megmaradt ugyan, de ő maga, az én páciensem elpusztult.

Szegény, életének vége felé már szívesen feláldozta volna szakállát is, de akkor már késő volt. Csak akkor jött rá hogy mennyire igazán „mulandó” a hiúság és minden, ami vele összefügg az egész élet.

A rádium a kor csodaanyagának számított: a két világháború közti években rádiumos cigaretta, rádiumizotópokkal szándékosan szennyezett, legalább egy esetben bizonyítottan halált okozó desztillált víz, kétszersült, végbélkúp, szemcsepp, parfüm, krém, púder, rúzs, óvszer, sőt, csokoládé és fogkrém jelent meg. Mindezekről korábban megjelent, a témával foglalkozó cikkünkben olvashatnak bővebben:

Német radioaktív fogkrém ijesztette halálra az atombombát építő amerikaiakat
Azt hitték, hogy a sugárzó anyagot a náci atomprogramhoz használják majd fel. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna.

A sugárkezelési módszerek finomodása után a rádium eltűnt a külső, vagy épp belső sugárkezelések során használt anyagok tárából, és persze a mindennapi fogyasztási cikkek alkotóanyagai közül is.

Az orvostudományban betöltött helyét mesterséges radioizotópok – így például a cézium-137 (külsőleg), a kobalt-60 (külsőleg és belsőleg), illetve az irídium (belsőleg) vették át, ezeket pedig ma is sikerrel alkalmazzák a rosszindulatú daganatokkal való harcban, noha a külső terápiák során egyre inkább előtérbe kerülnek az elektronnyalábokkal előállított röntgensugárzással gyógyító lineáris gyorsítók. És ki tudja, mit hoz még a jövő…

A Tér és Forma 1vonatkozó 1940-es számát az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével értük el.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's Sandor Liu Shaolin reacts in the men's 5,000m relay short track speed skating A final event during the Pyeongchang 2018 Winter Olympic Games, at the Gangneung Ice Arena in Gangneung on February 22, 2018. / AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.