Vincze Miklós / 24.hu, illetve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kultúra ismeretlen budapest

Nemsokára gyökeresen átalakul a Petőfi híd budai hídfőjének képe

Zöld utat kapott a műszaki egyetem innovációs és fejlesztési központja, amire a kormány a következő három évben több mint ötmilliárdot költ majd – ehhez azonban két, ma még álló épületnek is el kell tűnnie.

Ismeretlen Budapest sorozatunk egy korábbi, 2020 szeptemberében megjelent epizódjában elsőként írtunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációs és Fejlesztési Központjának fejlesztéséről, ami miatt a V2 jelű egyetemi tömb, a Goldmann-menzaként elhíresült, egykor étteremnek is otthont adó épület, illetve a kettő közti tér is egészen biztosan el fog tűnni – annak ellenére, hogy alig egy évvel korábban, 2019 októberében az intézmény kancellárja, Kotán Attila még azok megtartását, sőt, felújítását tartotta a legjobb opciónak.

A zéró károsanyag-kibocsátású okosházként emlegetett innovációs és fejlesztési központtal helyettesíteni vágyott épületeknek akkor a történetét is bemutattuk.

Kapcsolódó
Eldőlt: lebontják a műegyetemnek azt az épületét, amely egy értékes üvegképet rejt
És vele együtt a szomszédos Goldmann-menzát is, hogy a helyükön megszülethessen a BME Innovációs és Fejlesztési Központja.

Az 1969-ben átadott V2 egy jugoszláv technológia hazai elsilányításának következtében már jó ideje kisebb-nagyobb állékonysági gondokkal küszködött, teljes felújítása, illetve modernizációja azonban az azóta eltelt fél évszázadban is váratott magára. A számos cikkben a város egyik legcsúnyábbjaként emlegetett épület azonban egyáltalán nem értéktelen, hiszen a zárt üvegajtókon belesve Hincz Gyula (1904–1986) egyik legszebb alkotására, a Technika és Tudomány nevet kapott 3,5×10 méteres üvegmozaikjára láthatunk rá, az épület pedig az elmúlt évtizedekben a magyar tudomány- és technológiatörténet egyik fontos helyszíne volt.

Hincz Gyula alkotásának képe a Művészet című folyóirat 1979/3. számából
Arcanum Digitális Tudománytár Hincz Gyula alkotásának képe a Művészet című folyóirat 1979/3. számából

A Hincz-alkotás a V2-nek – amely egykor a műegyetemi zenekarnak, a rádióklubnak, illetve az első, teljes egészében hazai műhold, a 10 centiméteres élhosszú MASAT-1 első antennáinak és földi állomásának is otthont adott – az egyetlen védett részlete, így biztosan megússza a bontást, sőt, egy ígéret szerint az utódban is helyet kap majd.

A 2020. szeptemberében készített fotó bal szélén a V2, az előtérben a Goldmann-menza, jobbra pedig az E épület tornya látható. A három közül nemsokára csak a torony marad a városkép része.
Vincze Miklós / 24.hu A 2020 szeptemberében készített fotó bal szélén a V2 jelű épület, az előtérben a Goldmann-menza, jobbra pedig az E épület tornya látható. A három közül nemsokára csak a toronyház marad a városkép része.

A szomszédos menzának nem a részletei, hanem teljes egésze jelent értéket. Az 1975-ben a Kereskedelmi Tervezőiroda rajzasztalain fogant, de a kapuit csak 1983 januárjában megnyitó épület a technológiai hiányosságai és a tervezési hibák ellenére is a hetvenes-nyolcvanas évek hazai modern építészetének egy látványos alkotása, a mellette lévő amfiteátrum-szerű aréna pedig igazán egyedi színt hozott a kampusz, sőt az egész főváros képébe.

A projekt részletei cikkünk írásakor még nem voltak ismertek, a Magyar Közlöny 2020. december 29-én megjelent (2020/294.)  száma azonban közelebb hozta a fejlesztést a jelenhez, sőt, néhány részletet is elárult az építendő óriásról: a miniszterelnök által szignózott kormányhatározat (2034/2020.) szerint

egyes innovációs és iparijogvédelmi igazgatási tevékenységet végző kormányzati szervezetek székhelye is a falakon belül kap majd helyet.

Az egyetem kancellárja, Kotán Attila 2020 júliusában, egy online konferencia megnyitóján ennél még többet árult el, hiszen

üdvözölte, hogy oda költözik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. és számos további szakmai partner.

A beruházás a kormányhatározat szerint most lépett az előkészítési fázisba, melynek felelősévé a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert jelölték ki, akit az innovációért és a technológiáért felelős miniszter segít majd a munkában.

A középpontban a bontandó épületek által körbevett, szintén eltűnésre ítélt aréna.
Vincze Miklós / 24.hu A középpontban a bontandó épületek által körbevett, szintén eltűnésre ítélt aréna.

A következő lépés egy, a tervezési és mérnöki munkákra szóló közbeszerzés kiírása lesz, amiben az Új Királyi Lovarda építésében, illetve a Karmelita kolostor épületegyüttesének átépítésében szerepet vállalt, állami tulajdonú ÉMI Nonprofit Kft. lesz a szintén állami hátterű Beruházási Ügynökség partnere.

A kiemelt kormányzati projektre

a 2021-es költségvetésből 1,76 milliárd forintot irányoztak elő, ezt az összeget pedig a következő két évben is biztosítani kívánják.

Az Egyetemi Negyed Kerületi Szabályozási Terve Az Egyetemi Negyed Kerületi Szabályozási Tervének (2014) részlete, az egy helyrajzi szám alá tartozó V2-vel, illetve a Goldmann menzával

A projekt 2023 nyarára tervezett befejezése után a központ vagyonkezelője és üzemeltetője a BME lesz, kérdés azonban, hogy milyen épületet vehetnek majd használatba, hiszen kész építészeti tervek még nem állnak rendelkezésre.

A már említett, 2020. júliusi konferencián felbukkant azonban egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium logóját is magán viselő, rossz felbontású látványterv is, amit a BME a hivatalos honlapján is közzétett.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ennek a megvalósuló új épülethez természetesen semmi közük sem lesz, jól látszik azonban belőlük az irány, ami felé a projekt tart: a hetvenes évek végi, lépcsőzetes tér helyére való építéssel tehát a minisztérium sem számolt, az új épület pedig a régiek vonalát követheti majd.

Továbbra is kérdés azonban, hogy mikor indulhatnak meg a bontási, majd építési munkák, bár a részleges választ a Magyar Közlöny egy korábbi, 2020. november 26-án megjelent száma adja meg: az ebben közzétett  kormányhatározat (1855/2020.) ugyanis nem egyszerűen csak kijelölte a bontás megvalósítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, de mentesítette is azt a szokásos eljárásrend alól, lerövidítve az első munkagép megjelenéséig hátralévő időt.

A V2 és a menza eltűnésének ideje ezzel nem vált ugyan pontosan ismertté, a határozat a bontás előkészítésének határidejeként azonban 2020. utolsó napját határozta meg – maximum 106,299 millió forintot lehasítva ezzel a 2021. évi központi költségvetésből. Ennek mostanra nyilvánvalóan végig kellett futnia, a lényegi munkák azonban csak a bontásra előirányzott 959,739 millió forintos összeg rendelkezésre állása után kezdődhetnek meg, és a közlöny szerint legfeljebb tíz hónapon át tartanak majd.

A legoptimistább becslések szerint 2021 decemberére így végleg elköszönhetünk a két épülettől, az utód végleges látványtervei viszont már hónapokkal korábban nyilvánosságra kerülhetnek.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.