Mitől válik egy film a kedvencünkké? Ebben a kérdésben nem ismerek könyörületet: amit többször, pontosabban bármennyiszer kedvem van végigülni, úgy, hogy a szemem előtt pörgő esemény fordulatai, a feszültség mit sem veszít a szűz állapothoz képest. Az 1997-es Titanic számomra ilyen film. A torrentezés világa előtti utolsó, monumentális moziélmény. A karantén alatt természetesen újranéztem, és ismét lebilincselt.
Mitől működik hibátlanul a három és negyedórás cselekmény? A sztori végkifejlete ismert, így, elvileg izgulnunk felesleges. Na de a forgatókönyv szerkezete! James Cameron az egyik legjobb mesélő Hollywoodban, kár, hogy ritkán nyomul abban a zsánerben, amit agyon szoktak díjazni. Egy mindenki által ismert tragédia és egy szerelmi szál mértani pontossággal szerkesztett narratívája, valamint a bennük hemzsegő előjelek (foreshadowing) teszik érdekfeszítővé és meglepővé a filmet.
Amikor belecsöppennünk a Titanic első és egyetlen kihajózásába a southamptoni kikötőben, Kate Winslet hatalmas karimájú kalapja aló feltekint a gigászi hajószerkezetre, amire éppen egy automobilt engednek le csörlővel. Jelentéktelen képsornak gondolhatnánk, de ez az a jármű, amiben Jack és Rose egymáséi lesznek pont akkor, amikor teljes játékidő felénél a hajó nekiütközik a jégtömbnek, és a romantikus film katasztrófafilmmé lényegül át.
Ha a filmet egy rajzlapnak képzeljük, és ennél a jelenetnél félbehajtjuk, a szirupos első fél előjelei csodálatosan nyernek új értelmet a tragikus oldalon. Blőd jelenet, amikor Leonardo Di Caprio köpésleckét ad újdonsült szerelmének, mégis később pont egy jó irányzott csula ment életet. Nem beszélve a krimiszálról, egy bizonyos gyémántnyakék kalandos útjáról.
Tökéletesen meghatóak az utolsó képsorokban az idős Rose ágya mellett felsorakoztatott fényképek, melyek igazolják, hogy maradéktalanul betartotta a Jacknak tett ígéreteit. James Cameron, a Terminátor filmek alkotója itt is a gyilkológépekről szóló filmeknél jól bevált idősík-váltásokkal dolgozik. A Titanic filmnek nem tökéletes, ám mozgóképnek hibátlan.
