Én nyilván egy utópiában élek, mert azt hiszem, hogy az iskolának olvasó és gondolkodó és szabad embereket kell és kellene nevelni. Olyanokat, akik szeretnek, akarnak és tudnak olvasni. Nem irodalomtörténetet és életrajzot és életműveket kellene tanítani, hanem jó és élvezetes szövegeket, elsősorban erőt adó élményt kellene adni és csak másodsorban lexikális tudást
– írja Dragomán György a Facebookon a nemrégiben megjelent Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban. A NAT elfogadott új verziója ellen máris szakemberek, irodalmárok, alkotók tiltakoznak, Nyáry Krisztián kiemelte, hogy az egyik legfontosabb íróként újonnan elővett Herczeg Ferenc Mussolini híve volt, most pedig Dragomán György is felemelte hangját a szakmaiatlan és átpolitizált új alaptantervvel szemben. A fehér király és a Máglya írója szerint a NAT
száraz, unalmas, szinte taníthatatlan, nem személyre szabható, gyanakvó, poros és bizalmatlan. Olyan mintha az lenne az célja, hogy mindenkit elijesszen az irodalomtól és az olvasástól.
Dragomán kiemeli azt is, hogy a NAT – egyébként ismeretlen – összeállítói láthatóan nincsenek tisztában a digitális kor eljövetelével, és időgépbe akarják ültetni a fiatalokat, visszarángatva őket a múltba, ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy kortárs irodalomról gyakorlatilag nem esik szó, de ez nem csoda, tekintve, hogy még a 20. század legnagyobbjait is kihagyták a tervből, melynek célja kétségkívül
engedelmes, önálló gondolatokat produkálni még véletlenül se képes magológépet nevelni.
Az írónak egyébként nem csak ellenvéleménye van, arra is lennének – saját bevallása szerint is utópisztikus – ötletei, hogy hogyan lehetne tenni azért, hogy a magyar gyerekek valóban irodalomszeretővé váljanak:
szakítani a kronologikus oktatással, kiscsoportos olvasóköröket szervezni, és közben persze legalább a mostani ötszörösére kellene emelni a tanári fizetéseket.
Kiemelt kép: 24.hu / Karancsi Rudolf
