Kultúra

Így képzelték el az ideális férfit a harmincas évek magyar festőnői

A harmincas évek hajnalának ünnepelt alkotói nem csak lerajzolták, de néhány sorban le is írták az ideáljukat. Kevesen vették komolyan a feladatot.

Minden kornak megvan a maga férfiideálja. Volt idő, amikor az asszonyok a lágyszívű Werther-tipust favorizálták, máskor a verekedős, csontos, inas D’Artagnan lovagoknak adták a pálmát. Egyszer a gladiátor-szépségű férfi volt uralmon, máskor a sima, hideg, vékonycsontú, széllesvállu angolszász, a marcona bajuszu, pofaszakállas katona-tipus és legutóbb a sportfiuknak az a csoportja, amit „sofőrtípus” néven ismerünk.

– vezeti fel képekkel teli írását a két világháború közti magyar kulturális világ egyik központi folyóirata, a színpadon és a mozivásznon történő újdonságokra nyitott Színházi Élet (1931/19.), ami tizenegy művésznő néha karikatúraként megjelenő véleményét mutatja be. Nézzük is őket sorban!

A sorozat a hivatását tekintve kakukktojás szobrász-keramikussal, Zilzer Hajnalkával indul, aki Berlin egyik első nőgyógyászát választotta, a szocializmus későbbi ünnepelt művészettörténésze, Ölmacher Anna szerint pedig nem létezik, illetve nem létezhet tökéletes férfi:

A művei helyett naplójával ismertté vált Őrgróf Pallavicini Györgyné ennél még továbbment:

Gombos Lili (Gombos Székely Lilly) és Szántó Vera sem volt jobb véleménnyel a témában, előbbi azonban megpróbált kitérni a kérdés elől:

Nálam az igazi eszményi férfi tulajdonképpen az, aki portréját megrendeli.

 

A modernizmus inspirálta Markos Böske és Mallász Gitta véleménye és műve jóval hosszabb és érettebb a korábban nyilatkozókénál, Markos azonban a humorát is megcsillogtatva térdig gázolt a magukat még a XXI. században is makacsul tartó sztereotípiák közt:

Porter Paula és Dabis Rózsi véleménye távolabb már nem is lehetett volna a humortól, a korábban általunk is bemutatott Fejérváry Erzsi pedig férjét, Körmendi Frim Jenőt mintázta meg, képe alá pedig csak ennyit írt:

Szerkesztő úr kíváncsi kérdésére íme a válasz!

Az utolsó három művésznő sem épp határtalan optimizmusáról tett tanúbizonyságot: Marsovszkyné Szirmai Ili, Hauswirth Magda, és Szepesiné Hrabovszky Viola szerint sincs olyan férfi, akiben minden ideális tulajdonság egyesülne, így a fantázia határain belül nem is létezhetnek – vagy ha mégis, akkor egyetlen próféta bőrében.

Sajtótörténet

Hosszú ideje futó Sajtótörténet sorozatunkban a XIX. és XX. századi magyar lapok legérdekesebb, vagy épp legszürreálisabb híreit és cikkeit mutatjuk be: korábban a tízes évek fővárosi emberének bevándorlókhoz való viszonyát, Karinthy Frigyes sokakat megtévesztő, világbékét hozó Hitlert ígérő lapszemléjét, a költözni nem kívánó, így repülőre ültetett magyar fecskéket,  biciklisek iránti századfordulós ellenszenvet, egy tetőn bezuhanó repülő tehenet, illetve a Kádár-kor Krisztus feltámadása és Gagarin repülése közt kapcsolatot teremtő gondolatát is bemutattuk.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.