Kultúra

A harmincas években egyszer repülőre ültették a Magyarországon ragadt fecskéket

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 07. 13:39

Nem indultak el időben a telelőhelyre, így az állatvédők bedobozolták őket, majd feltették egy Isztambulba tartó gépre.
Korábban a témában:

A sokszor a szabadság madaraiként emlegetett – hiszen fogságban nem szaporodnak – fecskék a magyar tájak leggyakrabban előforduló madarai, partoldalakba vájt, vagy épp házak eresze alá épített fészkeikkel pedig már nyilván mindenki találkozott.

Fecskék tanulták meg kinyitni a fotocellás kaput
A madarak egy zárt garázsban találtak menedéket, és valahogy megtanulták, hogyan tudnak bejutni. Videóra vették.

Fajaik többsége vonuló: Fecskehajtó Kisasszony napja (szeptember 8.) körül fogják magukat, és a heteken át tartó evés után elindulnak, hogy a Szaharától délre eső területeken pihenjenek, míg Európában tombol a tél.

Indulnak a fecskéink is, már megvan az időpont
Jelenleg őrült mód tömik a begyüket, eredeti súlyuk akár duplájára híznak. Egy népi megfigyelés szerint jövő pénteken csapataik elhagyják a háztetőket, villanyvezetékeket, de még maradnak Magyarországon.

Az ország elhagyása előtt azonban a hazai, illetve a környező országokból érkező állomány a Balatonnál, vagy az ország délnyugati csücskében lévő Sumony határában gyűlik össze, majd a három-négyszázezer egyedből álló csapat napi akár ezer kilométeres tempót diktálva indul délre.

Nem mindig sikerül azonban időben elindulni, hiszen a markáns hidegfrontok hatásaként a rovarok – így például a mi életünket is megkeserítő vérszívók – mennyisége is villámgyorsan csökkenni kezd: tizenöt fokban már csak igen kevés táplálék, tíz fokos hőmérsékleten pedig semmi sem várja őket a levegőben.

Szemét módon bánunk el a magyar fecskékkel
A magyarok évente több száz fecskét pusztítanak el, pedig ők a legjobb biológiai fegyverek a szúnyogok ellen.

A fecskepusztulás elkerülhetetlennek tűnik, de mégis időről időre felbukkan egy fura ötlet:

gyűjtsék össze a Magyarországon rekedt fecskék egy részét, majd egy repülőgéppel vigyék át őket Afrikába.

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptemberében óriási publicitást kapott az eset, miszerint a Hortobágyi Madárkórház egy MALÉV-gép kibérlésével ezer-ezerkétszáz fecskét repítenének Tunéziába vagy Törökországba. Az ötlet végül nem vált valósággá, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az ötletre reagáló közleménye szerint ennek azonban komoly logisztikai és madártani gátjai is lettek volna:

a fecskéket először is több órányi autózással a repülőtérre kellett volna szállítani, majd ott mindegyiküknek enni adni, a fogadó repülőtérre való érkezés után pedig egy távoli elengedőhelyre vinni. A nehézségek mindezekkel nem értek volna véget, hiszen akár minden második fecske is röpképtelen állapotban ért volna célba, így a végállomásuk nem a Szahara túloldala, hanem egy madármentő állomás lett volna. A mégis szárnyra kelő madarak túlélése sem biztosított, köszönhetően annak, hogy a szállítás során bekövetkező helyváltozást a fecskék értelemszerűen nem fogják fel, és továbbra is a genetikailag beléjük kódolt délkeleti irányba folytatják a vándorlást, beleveszve a sivatagba.

Megesett azonban, hogy a magyar fecskék tényleg repülőgépen keltek újra a telelőhely felé, ugyanis az 1931-ben érkező hirtelen őszi hidegfront során madarak tömegei nem keltek útra.

A Képes Pesti Hírlap 1931. október 7-i száma Ötezer ittrekedt fecskét gyűjtött össze az ország minden részéből az Állatvédő Egyesület címmel feltűnő rövid képriporttal emlékezett meg az eseményről:

A fecskék hétfő reggel indultak repülőgépen Sztambulba

 

Egy csomag fecske. Az átlyuggatott dobozon a felírás: “a fecskéket Sztambulban tessék szabadon engedni!”

 

A történet után a magyar lapok tucatjainak digitálizált verzióit tartalmazó Arcanum Digitális Tudománytárban kutatva érdekes részletek bukkannak elő, hiszen az Ujság (1931. október 7.) például azt is megsúgja, hogy a magyarok egy korábbi osztrák példát követtek, a szállításhoz pénzt pedig az Állatvédő Egyesület gyűjtőakciójának keretein belül gereblyézték össze.

A Madártani Intézet akkor sem helyeselte a műveletet, bár egy kicsit másképp:

“a fecskék itt maradása redkívüli tünet ugyan, de mesterséges elszállításukra még nincsen szükség. A néhány nap múlva várható felmelegedés után ugyanis önmaguktól is elrepülnek.”

A cikk így folytatódik:

“Ez a megjósolt felmelegedés azonban késett és így most arról van szó, hogy ötven-hatvanezer kedves és hasznos madár, amely népünknek annyira szivéhez nőtt, a pusztulás szélén van. Nem lehetett tehát sokig késni és ezért az Állatvédő Egyesület megállapodott az egyik nagy francia repülővállalattal, amely hajlandónak mutatkozott, hogy az ittrekedt fecskéket, ládánként három pengőért, Konstantinápolyig szállítja gépein. Az első szállítmány […] hétfőn délelőtt indul útjára. […] Az egyes vidéki városokból és falvakból Budapestre a MÁV ingyen szállítja fel a szelelőlyukakkal ellátott ládákban elhelyezett sokezer fecskét.”

A Pesti Napló tévesen Olaszországot írt, a vicc ettől függetlenül azonban épp úgy ül / in: Pesti Napló, 1931. október 6.

Az Állatvédő Egyesület Ernő utcai irodájában összegyűjtött első ötezer madarat 1931. október 5-én busszal a mátyásföldi repülőtérre szállították, majd a korábban az osztrák fecskéket Velencébe szállító Ujváry László pilóta vezette repülőgép, a Kelet Nyila rakterébe helyezték.

in: Tolnai Világlapja, 1931. október 14.

 

A “fecskepilóta” mosolyogva mondja: – Remélem, ebbe a fecskeszállítmányba már nem csap bele a menykő. Ujváry László vezette ugyanis azt a gépet, amelyik viharba került a fecskékkel és a gép fémvázát hatalmas villámcsapás érte két viharfelhő között.

– idézi az elhangzottakat a Budapesti Hírlap.

Végül csak az első szállítmány indult útra, hiszen az idő némi késéssel ugyan, de megenyhült, a többiek pedig már saját erőből érhették el az afrikai telelőhelyét – írja az esetről szintén beszámoló Uj Barázda.

A cikk nem jöhetett volna létre a Képek a múltból Facebook-csoport törzstagja, Horváth István posztja nélkül, a többi sajtóterméket pedig az Arcanum Digitális Tudománytáron át értük el. A kiemelt kép Micolo J munkája.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.